Több mint egymilliárd munkavállaló van kitéve a magas hőmérsékletű időszakoknak, és csaknem egyharmaduknál negatív egészségügyi hatások jelentkeznek.
A munkahelyek gyorsan az éghajlatváltozás következő, mit sem sejtő áldozatává válnak, a növekvő hőmérséklet pedig munkavállalók millióit fenyegeti.
Az idei nyáron a szélsőséges időjárás halálos szorításban tartotta Európát: a rekordokat döntő hőmérsékletek példátlan erdőtüzeket és súlyos aszályokat tápláltak szerte a kontinensen.
Vezető tudósok és járványügyi szakértők megállapították, hogy az éghajlatváltozás háromszorosára növelte az európai hőhullámok halálos áldozatainak számát, ami további 16 500 halálesetet okozott.
A szélsőséges hőség „munkahelyi erőszak”
A nyáron Európában regisztrált, becslések szerint 24 400 hőhullámokhoz köthető haláleset közül Montse Aguilar halála keltette fel a világ figyelmét.
Az 51 éves utcaseprő júniusban összeesett Barcelona utcáin, miután kimerítő műszakot teljesített 35 °C-os hőségben, miközben a város fokozott készültségben volt.
Aguilar halála helyi tiltakozásokat váltott ki: több száz utcaseprő és aggódó polgár vonult végig Barcelona belvárosán olyan transzparensekkel, amelyeken ez állt: „A szélsőséges hőség is munkahelyi erőszak”.
Már a felvonulás előtt Barcelona városháza új szabályokat írt elő annak a négy cégnek, amely a város utcáinak takarítására szerződött.
Ezek között szerepel, hogy a dolgozóknak légáteresztő anyagból készült egyenruhát, sapkát és naptejet kell biztosítani, valamint óránkénti ivószüneteket kell bevezetni. A városban a takarítási munkákat mostantól felfüggesztik, amikor a hőmérséklet eléri a 40 °C-ot.
Fő kockázat a munkahelyek számára
Az International SOS új jelentése szerint az éghajlatváltozás okozta szélsőséges hőség a munkahelyeket fenyegető legfőbb kockázatok egyike.
Hivatkozik a Lancet Countdown legutóbbi tanulmányára, amely szerint a világ népességének csaknem fele és több mint egymilliárd munkavállaló van kitéve a nagy hőterhelésnek, és az érintett dolgozók mintegy harmada egészségkárosító hatásokat tapasztal.
A jelentés szerint a környezeti hőmérséklet mérése (ami nem veszi figyelembe az olyan tényezőket, mint a szél és a páratartalom, amelyek a valósnál jóval melegebbnek éreztethetik a hőmérsékletet) már nem elegendő módszer a dolgozókra leselkedő kockázatok felmérésére. Azt jósolja, hogy a jövőben további munkahelyi szabályozások születnek.
„A munkáltatók nem támaszkodhatnak pusztán a levegő hőmérsékletére, hogy meghatározzák, mikor kell módosítani a munkavégzést” – áll a jelentésben.
„Rendelkezniük kell a szélsőséges hőségre vonatkozó szabályzatokkal és az ezekhez kapcsolódó intézkedésekkel, amelyek megfelelnek a folyamatosan változó előírásoknak.”
A munkahelyi alkalmazkodás ugyanakkor sajátos biztonsági problémákat is felszínre hozhat. Az éjszakai, reflektorokkal megvilágított munka például az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, segíthet elkerülni a szélsőséges hőséget, ám a gyengébb látási viszonyok és a fények vakító csillogása veszélyforrás lehet.
A szélsőséges hőség rontja a munkavállalók termelékenységét
Még ha nem is jelent közvetlen életveszélyt, a növekvő hőmérséklet jelentős hatással van a dolgozókra.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a munkavállalói termelékenység minden egyes, 20 °C feletti foknál két-három százalékkal csökken.
Arra is figyelmeztet, hogy egy nyolcórás műszak fenntartásához a testhőmérséklet, amely általában 36,5 és 37,5 °C között van, nem haladhatja meg a 38 °C-ot.
„A termelékenységben bekövetkező esetleges zavarok milliókat érintenek a hőségnek kitett ágazatokban, például a mezőgazdaságban és az építőiparban, emellett aláássák az alapvető termelést és a kereskedelmet, és jelentős mellékhatásokat okoznak a gazdaságban” – teszi hozzá a WMO.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a munkaerő-kínálat és a termelékenység visszaesése a jövőbeli éghajlatváltozás hatására a világ legtöbb részén várhatóan tovább súlyosbodik, és aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű országokat, ahol a munkaerőre gyakorolt hatások várhatóan jelentősek lesznek.
Az éghajlatváltozás terhei a munkavállalók mentális egészségére
Miközben a mentális egészség és a klímaválság közötti kapcsolat már jól ismert, kevesebbet tudunk a mentális egészség és a munkahelyi viselkedés közötti összefüggésekről környezeti kontextusban.
Ugyanakkor a 2022-ben a Occupational Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szélsőséges események pszichológiai hatása fokozott munkahelyi feszültséghez, nagyobb felmondási szándékhoz és ellenséges munkahelyi légkörhöz vezethet.
„A szélsőséges időjárással kapcsolatos stressz akadályozhatja a lényeges, munkával kapcsolatos döntések meghozatalát is, és a környezetvédelmi szektorban dolgozók esetében a klímával kapcsolatos aggodalmak túlzott munkavállaláshoz vezethetnek” – áll a tanulmányban.
Arra a következtetésre jut, hogy további kutatásokra van szükség annak feltárására, miként támogathatók a dolgozók, és hogyan erősíthető a reziliencia az éghajlatváltozás egyre növekvő fenyegetésének közepette.