Putyin hálálkodik a Hamásznak, amiért „humánusan” elengedett egy orosz túszt

HIRDETÉS

Putyin szerdán találkozott Alekszandr Trufanov orosz állampolgárral és családjával, akit nemrég szabadítottak ki a Hamász fogságából. Az elnök Oroszország és a palesztin nép hosszú távú kapcsolatainak tulajdonította Trufanov kimentését. (A teljes képhez tartozik, hogy a férfi szabadon bocsátása az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom által közvetített fegyverszüneti megállapodás eleme volt, amiben Oroszország nem volt közvetlen részes.)

Az eddigi adatok szerint a Hamász hat orosz állampolgárt ejtett foglyul, akik közül egy már biztosan meghalt a háború folyamán, így valószínűleg legfeljebb csak egy orosz maradhatott fogságban.

Putyin háláját fejezte ki a Hamász palesztin terrorszervezetnek. „Úgy gondolom, hogy köszönetet kell mondanunk a Hamász politikai vezetésének, amiért meghallgatták kérésünket, és végrehajtották ezt a humanitárius tettet. Ön kiszabadult, és ehhez szeretnék gratulálni" – mondta Trufanovnak, aki 498 napig volt a terroristák foglya.

„Természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ilyen sikereket megismételjük, biztosítva, hogy mindazok, akik még mindig hasonló nehézségekkel küzdenek, visszanyerjék szabadságukat” – fűzte hozzá az elnök.

A családfő Vitalijt 2023 október 7-én megölték az Izraelbe betörő terroristák, a család többi tagját pedig magukkal hurcolták a Nir Oz kibucból. A Kreml-beli eseményen jelen volt a férfi édesanyja, Elena Trufanova és élettársa, az izraeli Sapir Cohen, akik már korábban kiszabadultak a fogságból.

A találkozón részt vett Oroszország főrabbija és az oroszországi zsidó közösségek szövetségének vezetője is.

Oroszország nem tekinti terroristának a Hamászt

A Kreml a közel-keleti válság megoldását a kétállami rendszerben látja (azaz egy önálló zsidó és egy arab entitásban), és a palesztin felet nem osztja részekre, hanem a Hamászt is a megoldás lehetséges szereplőjének tartja.

Amikor 2023 októberében kitört a Hamász-Izrael háború, Oroszország már másfél éve folytatta az ukrajnai „különleges katonai műveletet”. Moszkva emiatt súlyos kihívásokkal szembesült a Nyugat részéről, és Putyin elnök szövetségeseket keresett az úgynevezett „globális délen”, ami jelenleg is az orosz diplomácia fő cselekvési iránya.

A Kreml az Ukrajna elleni háborút a neokolonializmus elleni harcnak mutatta be, így az Izraellel fennálló szoros kapcsolatokból inkább a Hamasz-párti pozícióba mozdult el, mondja a BESA Center elemzője. Ugyanakkor ez nem jelentett szakítást is egyben, mert az izraeli légierő cselekvési szabadsága a szíriai légtérben fennmaradhatott, és az orosz zsidók kivándorlása Izraelbe szintén folytatódhatott.

Moszkva arra is csak enyhe és házifeladat-szerű reakciókat adott, hogy Izrael bombázta az iráni nagykövetséget Damaszkuszban, megölve a Forradalmi Gárda külföldi egységeinek (QUDS) főparancsnokát, és nem csatlakozott ahhoz a propaganda-vonulathoz sem, amely népirtásnak állítja be az IDF gázai akcióit.

Ugyanakkor Oroszország nem a Hamászt hibáztatta a katonai konfliktusért, hanem a történteket „világos példának nevezte az Egyesült Államok közel-keleti politikájának kudarcára, amely soha nem védte a palesztinok érdekeit a béketárgyalásokon”. Putyin egyben elismerte Izrael önvédelemhez való jogát, mondván, hogy „példátlan támadást” szenvedett el.

Antiszemita jelek bukkannak fel

A Hamász és a Kreml kapcsolatai erősödtek az elmúlt időszakban. Több alkalommal is járt Moszkvában közepes szintű Hamász-delegáció, de a hivatalos közlések leginkább a kétállami megoldás felé teendő lépésekről szóltak. A háború kitörése után Putyin felajánlotta, hogy szívesen lenne egy külügyminiszteri találkozó házigazdája, hivatkozva arra, hogy „nagyon stabil kereskedelmi kapcsolataink vannak Izraellel, és évtizedek óta baráti kapcsolataink vannak a palesztinokkal”. Az orosz vezető azonban nem kapott támogatást tervezett találkozójához egyik féltől sem.

Ezért két héttel a terrorakció után egyoldalú meghívást küldött a Hamásznak, hogy látogassanak el Moszkvába, és ezzel kvázi legitimálta a szervezetet. Ez dühös reakciót váltott ki Izraelben, de további következménye nem volt. Mindehhez hozzá fűzhetjük, hogy az afganisztáni terrorállamot képviselő tálibok is többször voltak Moszkva vendégei a nyugati szövetségesek kivonulása óta.

Az izraeli-arab kapcsolatokat elemző BESA Center szerint figyelmeztető jel, hogy a Hamász felé történt elbillenés megjelenik a hivatalos orosz sajtóban is, egy erősödő antiszemitia retorika képében, ami gyakran a zsidó származású Zelenszkij ukrán elnök személye ellen irányult, és maga Putyin elnök is tett hasonló kijelentéseket.

Nem sokkal az első Hamász-küldöttség látogatása után pogromközeli események törtek ki észak-Kaukázusban. Tömeges zavargás robbant ki a dagesztáni Mahacskala repülőterén, amikor Izraelből érkezett egy járat, felgyújtottak egy zsidó közösségi központot, és ostrom alá vettek egy szállodát, amikor a zavargók azt próbálták kideríteni, hogy vannak-e zsidók a vendégek között.

Putyin elítélte az erőszakos eseményeket, de Ukrajnát okolta az antiszemita maffia fellépéséért. Ugyanakkor a Kremlnek erős fejfájást okozott a moszkvai Crocus szórakoztató központ elleni barbár terrortámadás, amelyet egyértelműen iszlamisták követtek el, de a felelősséget az orosz kormány megint csak Ukrajnára igyekezett hárítani.