Hasonló volt a helyzet a GDPR-rendelettel is öt évvel ezelőtt, és akkor sokan követték is az Unió példáját. Szakértők szerint azonban most nem ilyen biztató a helyzet.
HIRDETÉSMúlt héten az Európai Parlament elsöprő többséggel fogadta el a világ egyik első olyan jogszabályát, amely a mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozik. A törvény támogatói történelmi napnak nevezték a ratifikáció napját, és fogadkoztak, hogy további javaslatokon fognak dolgozni, valamint globális partnereket fognak keresni a szabályok hatókörének kiterjesztéséhez.
Az Euractiv által megszólaltatott szakértők szerint erre szükség is lehet, az úgynevezett AI Act ugyanis valószínűleg nem hoz majd akkora változásokat, amekkorákban a benyújtói reménykedtek.
Abban mindenesetre egyetértés volt az elemzők között, hogy globális hatása lesz a törvénynek, még ha nem is hatalmas. Ennek fő oka az, hogy a vállalatok számára rendkívül fontos, hogy hozzáférjenek az EU 460 milliós, gazdag piacához, ezért hajlamosak alkalmazkodni az uniós szabályokhoz. Sokszor pedig egyszerűbb a szabályokat az egész cég működésére alkalmazni, mint megosztani a tevékenységet, ezért pedig az új EU-s követelmények világszinten is éreztetik majd a hatásukat.
Joe Jones, az International Association of Privacy Professionals (Adatvédelmi Szakemberek Nemzetközi Szövetsége) kutatási igazgatója szerint az EU kifejezetten jó abban, hogy betartassa a cégekkel a saját szabályait. A múlt héten például kilenc techvállalat visszaéléseivel kapcsolatban indítottak vizsgálatot, amely a mesterséges intelligencia használatára is kiterjed.
Nem biztos, hogy sok követője lesz az uniós szabályozásnak
Az EU nem titkolt célja az is, hogy példát mutasson a világ országainak a törvénnyel. A közösség rendszeresen próbál újító, átfogó jogszabályokat létrehozni és ezekkel lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Ilyen volt például a 2018-as GDPR-törvény is, egyes országok konkrét részeket emeltek át belőle a saját törvényeikbe.
Gabriela Zanfir-Fortuna, a Futury of Privacy Forum nevű agytröszt egyik vezetője szerint az AI-szabályozás már azelőtt inspirációt nyújtott több amerikai államnak, hogy elfogadták volna. A szakértő azonban arról nincs meggyőződve, hogy ez a törvény a GDPR-rendelethez hasonló mennyiségű követőre talál majd, mert úgy látja, hogy annál kevésbé átfogó, nem terjed ki a mesterséges intelligencia minden felhasználási területére.
Ezzel Joe Jones is egyetért: szerinte a GDPR-rendeletet sokkal koherensebben, az alapvető emberi jogokra építve rakták össze, a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó törvény viszont inkább egy különböző jogterületekből szemezgető keverék.
További különbség a 2018-as, úttörő GDPR-törvényhez képest, hogy az AI szabályozásával már több ország is elkezdett foglalkozni. Februárban például a brit kormány adott ki közleményt arról, hogy szükség van egy ilyen törvényre.
Az EU-ban működő cégek versenyhátrányt szenvednek
Nagy kérdés az is, hogy a törvény által felállított korlátok mennyire fogják akadályozni a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó európai vállalatokat. Ez nagyon nem mindegy, az európai cégek ugyanis már most komoly lemaradásban vannak amerikai társaikhoz képest, ami a befektetett pénzek mennyiségét illeti.
A két legnagyobb tőkebevonást elért európai AI-cég, a francia Mistral AI és a német Aleph Alpha is keményen lobbizott az uniós törvény előkészítő szakaszában, és a francia cég képviselői végül úgy nyilatkoztak, hogy a jogszabály végső formájával együtt lehet élni.
Az előterjesztők szándékai szerint a törvény tisztázza a terepet a fejlesztők számára és párhuzamosan a felhasználók bizalmát is növeli az AI-termékekkel kapcsolatban. Azonban nem mindenki ért egyet azzal, hogy a jogszabálynak csak pozitív hatásai lesznek.
Cecilia Bonefeld Dahl, a technológiai vállalatokat tömörítő DigitalEurope főigazgatója szerint egyszerű a helyzet: az Európában tevékenykedő vállalatoknak alkalmazkodniuk kell majd bizonyos korlátokhoz, a versenytársaiknak viszont nem. Ez pedig nem vonzó a befektetők számára.