EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

EU-csúcs: ma kivételesen nem Magyarország a téma, napirenden Ukrajna támogatása kötvénykibocsátással

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszélget Kaja Kallas észt miniszterelnökkel a februári EUCO-csúcstalálkozón.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszélget Kaja Kallas észt miniszterelnökkel a februári EUCO-csúcstalálkozón. Szerzői jogok Alexandros Michailidis/Alexandros Michailidis
Szerzői jogok Alexandros Michailidis/Alexandros Michailidis
Írta: Mared Gwyn JonesEuronews
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

A védelmi kötvények bevezetése a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó egyik fontos témája. Az szinte garantált, hogy nem lesz egyetértés: a takarékos ötök országai mellett - szokás szerint, ha Ukrajnáról van szó - Magyarország sem támogatja a közös hitelfelvételt.

HIRDETÉS

A csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcson első alkalommal tárgyalnak az uniós országok állam- és kormányfői arról, hogy kötvények kibocsátásával finanszírozzák az EU védelmi iparának fejlesztését. Az ötlet megosztó, de vannak támogatói. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, Emmanuel Macron francia elnök és Kaja Kallas észt miniszterelnök is pozitívan nyilatkozott róla korábban. A legutóbbi, februári csúcstalálkozón Kallas azt javasolta, hogy összesen 100 milliárd euró összegben kellene kötvényeket kibocsátani.

A takarékosabbnak számító és a közös hitelfelvételtől ódzkodó tagállamok azonban közel sem ilyen ilyen lelkesek az ötlet kapcsán. Egy északi uniós ország magas rangú diplomatája névtelensége megőrzése mellett azt mondta, hogy ők vonakodnak a védelmi kötvényeket illetően, és jobban örülnének, ha magánbefektetésekkel, a piac nagyobb szerepvállalásával sikerülne erősíteni az EU védelmi iparát.

Egy másik, név nélkül nyilatkozó magas rangú uniós diplomata azt hangsúlyozta, hogy a vitát el kell indítani a védelmi kötvényekről, és hozzátette, hogy mivel Oroszország hadigazdaságot működtet, az EU-nak is komolyan el kell gondolkodnia, hogy mennyire áll készen egy esetleges konfliktusra.

Háborús alapokra akarják helyezni az uniós gazdaságot

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőkhöz intézett meghívójában „radikális és konkrét lépésekre" szólít fel az EU gazdaságának „háborús alapokra helyezése" érdekében, és korábban már javasolta az európai védelmi kötvények létrehozását a blokk katonai kiadásainak racionalizálása érdekében.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a magyar kormány mind a háborús retorikát, mind az orosz-ukrán háborúba való európai beavatkozást, mind a közös hitelfelvétellel járó uniós ötleteket ellenzi. Így könnyen lehet, hogy Magyarország nem fogja támogatni a védelmi kötvények kibocsátását.

Mindenesetre ez az ötlet is része annak a törekvésnek, hogy kreatív módszereket találjanak az EU védelmi készleteinek feltöltésére, amelyek azóta csappantak meg, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a tagállamok pedig elkezdtek katonai támogatásokat küldeni Kijevnek.

A héten több fontos esemény is történt Ukrajna segélyezésével kapcsolatban. Hétfőn a külügyminiszterek megállapodtak arról, hogy az Európai Béketerv keretösszegét 5 milliárd euróval bővítik, ami praktikusan azt jelenti, hogy további 5 milliárd euró értékben adnak fegyvereket Ukrajnának. Szijjártó Péter magyar miniszter tartózkodott a szavazáson. Szerdán aztán az Európai Bizottság előterjesztett egy javaslatot, melynek értelmében az EU-ban befagyasztott orosz vagyonokon keletkező kamatot odaadnák Ukrajnának.

Az EU végrehajtó testülete szerdán azt is bejelentette, hogy megbízta Sauli Niinistö volt finn miniszterelnököt, hogy készítsen jelentést a blokk polgári védelmi felkészültségéről, tekintettel az Ukrajnában zajló háborúra.

A kötvényjavaslat nehezen eladható

Az úgynevezett takarékos ötök (Ausztria, Dánia, Hollandia, Finnország és Svédország) eddig határozottan ellenezték az uniós államadósság növelését gazdasági válság idején, mivel attól tartottak, hogy ez a hozzájuk hasonló, gazdagabb országokat büntetné elsősorban.

A COVID-19 világjárvány kényszerítette először az EU-t arra, hogy felrúgja a közös adósság felvételére vonatkozó tabut - akkor sikerült megállapodni abban, hogy a járványhoz kötődő 800 milliárd eurós helyreállítási tervet a tőkepiacon kibocsátott uniós kötvényekből finanszírozzák. 

Az eredményt sokan áttörésként értékelték, de a hitelköltségek emelkedése miatt az végül többe került a blokknak, mint amennyire előzetesen számítottak. Ez pedig csökkenti az esélyét annak, hogy a jövőben hasonló megoldásokhoz nyúlnak a tagállamok. Egy magas rangú uniós diplomata szerint Michel kötvényekre vonatkozó javaslata valószínűleg nem vezet sehová, mivel sok tagállamnak nem érdeke a közös adósság felvétele.

A védelmi kiadások finanszírozásának átalakítását 14 tagállam összefogva vetette fel. Ezek az Európai Beruházási Bank mandátumának módosítását kérik, hogy az lehetővé tegye a katonai felszerelésekbe és infrastruktúrába történő beruházások finanszírozását.

„Különböző módszereket kell megvizsgálnunk, amelyek lehetővé tennék, hogy az EBB a meglévő kettős felhasználású projekteken túlmenően védelmi célú tevékenységekbe is beruházhasson" - olvasható a Franciaországot és Németországot is magában foglaló országok által az EBB-nek címzett levélben.

Cseh terv tüzérségi lövedékek küldésére

Egy másik megvitatásra kerülő kezdeményezés Csehország azon terve lesz, hogy több tízezer extra tüzérségi lövedéket szállítson az ukrán fegyveres erőknek, amelyek az orosz offenzívának igyekeznek ellenállni. Jan Lipavský cseh külügyminiszter szerint országa 800 ezer lövedéket szerzett be, az első szállítmányokat pedig még június előtt a frontra küldik.

Magas rangú diplomáciai források szerint akár 20 uniós ország is csatlakozhat a kezdeményezéshez, amelynek keretében meg nem nevezett nyugati országoktól vásárolnak meg fel nem használt lőszereket. Dánia, Belgium, Németország, Hollandia és Svédország már megerősítette a részvételét.

Terítéken az uniós bővítés

A csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozón a vezetők arról is döntenek, hogy támogatják-e a Bizottság ajánlását a Bosznia-Hercegovinával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, valamint elfogadják az Ukrajnával és Moldovával folytatandó csatlakozási tárgyalások kereteit.

Diplomáciai források szerint egyik tagállamról sem valószínű, hogy megakadályozná a Bosznia-Hercegovinával való tárgyalások megkezdéséről szóló határozatot, bár az ország csatlakozása a múltban ellenállásba ütközött.

A vezetők megpróbálják majd félretenni a Gázai övezetet sújtó válsággal kapcsolatos nézeteltéréseiket, és a tervek szerint megállapodnak abban is, hogy „azonnali humanitárius szünetet kell elrendelni, amely fenntartható tűzszünethez vezet" az ostromlott Gázai övezetben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szabálytalanságra, sőt, korrupcióra figyelmeztetnek a járványpénzek ügyében az EU könyvvizsgálói

Csehország másfél millió lövedéket „talált” Ukrajna számára - szerte a világból

Már javában zajlanak a párizsi olimpia jövő pénteki megnyitójának előkészületei