A volt elnök szinte esélyt sem adott ellenfelének. A számlálás még néhány helyen folyik, de jelentős változás nem várható.
A legfontosabb adatok kerekítve, magyar idő szerint 06.15.-kor, a legfontosabb államokban
HIRDETÉSKalifornia - 74-21% Trump javára
Texas - 77-17% Trump javára
Alabama - 83-13% Trump javára
Colorado - 63-33%Trump javára
Virginia - 63-34% Trump javára
Egyelőre egyetlen helyről, Vermontból jelentenek győzelmet Haley-nek 60-54% arányban. Az eddig megszámlált és megnyert delegátusok számát tekintve 306-19 az állás Trump javára.
A választási részvétel végső adata mindkét pártnál magasabb lesz, mint 2020-ban, ami előre vetíti a novemberi elnökválasztás iránti fokozott érdeklődést.
Az előzmények
Eddig csak egyetlen elnök volt az USA történetében, aki leköszönt a hivataláról, várt 4 évet, majd újraválasztották. Ez egy Grover Cleveland nevű úriember volt (a képen), aki előbb 1885-ben, majd 1893-ban vonulhatott be a Fehér Házba. A produkciót 1904-ben Theodore Roosevelt is megpróbálta, de neki beletört a bicskája. A kivételes mutatvánnyal most Donald Trump próbálkozhat eséllyel.
.jpg){kind=link}
A demokrata oldalon - Biden szempontjából - talán jobb is, hogy nem zajlott komoly verseny, mert tegnap este az elnök a lefagyás és beszédképtelenség újabb jelét mutatta be. Egy rendezvényen azzal vette magához a mikforont, hogy "bele se kezdek a kérdésekbe, mert bajban vagyok", (amennyiben a szavaiból ezt érteni lehet), majd hosszasan meredt maga elé.
Az előzmények
Hétfőn még kísérte némi izgalok, hogy a legfelsőbb bíróság (SCOTUS) eltiltja-e Trumpot a választási íveken való szerepléstől, de a 9 főbíró mindegyike (egyikük külön hozzáfűzött megjegyzésével) elutasította Colorado beadványát, hogy a volt elnököt tiltsák el a jelöltségtől
Ezután a kizárólagos figyelem a Szuperkedd republikánus csataterére vetülhetett, ahová ahová Trump kihívója eleve hatalmas hendikeppel érkezett (43), mert addigra a volt elnök már 273 szavazatot tudhatott a zsebében a korábbi előválasztásokból. Ezeken sorra elfogyaszotta ellenfeleit, és végül csak Nikky Haley volt ENSZ nagykövet maradt talpon.
A Szuperkeddre az országos republikános szavazatok 36 százalékának a sorsa várt. Tegnap este 6 kulcsállamra volt érdemes figyelni, azok magas szavazatszáma miatt; ezek Texas, California, Massachusetts, Virginia, Colorado és Alabama. A többiek szavazata csak a legkiélezettebb helyzetben nyomott volna a latban komolyabban.
Az érdeklődést egyes körzetekben növelte, hogy az előválasztással párhuzamosan dobra vertek egy szövetségi szenátori helyet Kalifornában, két képviselői helyet Texasban, egyet-egyet pedig Alaszkában és Kaliforniában. Gazdára várt a kormányzói szék is É-Karolinában.
A Szuperkedd kimagaslóan fontos nap, de nem döntő nap, hanem március 12. vagy 19. lesz az, amikor végleg eldől, hogy összesítésben ki nyerte a legtöbbet.
Haleynek a korábbiaknál valamivel jobb esélyt adtak Tennessee-ben, Montanában, Coloradóban és É-Karolinában. A legnagyobb támogatottságot pedig Kaliforniától várhatta. Haley kemény igazsága az, hogy a Szuperkedden még nem dől el minden szavazat, és júliusig - esetleg - javulhat a lehetősége annak, hogy Trump egyre kevesebb számú küldöttet gyűjtsön össze.
Kalkulálhatott némi esélyt néhány olyan tagállamokban, ahol a törvényhozás állít jelöltet, de ez "long shot', bizonytalan remény.
Mi az a Szuperkedd?
A történeti korokban az volt a gyakorlat, hogy a két nagy párt jelöltjeinek szinte az összes államot fel kellett keresniük, ami keserves teher és költség volt a számukra, és igazságtalan hátrányt jelentett a szűkösebb forrásokkal rendelkezőknek. Mondani sem kell, hogy különösen nehéz volt a sűrűn utazós kampány az idősebb jelöltek számára.
A Szuperkedd ötlete már 1976-ban felmerült, de csak 1984-től került át a gyakorlatba. Ez nem egy hivatalos választójogi kifejezés, hanem a szokás újságírói elnevezése. Kezdetben még 3 Szuperkedd volt, majd a számuk egyre csökkent. Volt több eset is, amikor egy állam a Szuperkedd helyett a helyi törvényhozásra bízta a jelölést.
Az eddigi legnagyobb részvételű Szuperkedd 2008-ban zajlott, és emiatt Giga vagy Cunami Szuperkeddnek is nevezték. Ezt 23 államban tartották, és a demokrata oldalon Barack Obama 13, Hillary Clinton pedig 10 győzelmet aratott. Szoros volt a verseny a republikánusoknál is, ahol John McCain szenátor csak két hellyel verte kollégáját, Mitt Romney-t.
A legizgalmasabbnak az 1992-es esemény bizonyult, amikor a demokrata Bill Clinton déli államokat is megszerzett (sok republikánus átszavazott rá), miközben a másik oldalon az idősebb George Bush-t saját pártjának radikálisa, Pat Buchanan akadályozta a haladásban, és az elnök végül el is bukott.
A 2024-es, jövő heti Szuperkedden 15 államban zajlik majd egyszerre az előválasztás, ezek Alabama, Alaszka, Arkansas, California, Colorado, Maine, Massachusetts, Minnesota, Észak-Karolina, Oklahoma, Tennessee, Texas, Utah, Vermont és Virginia.