A legtöbb uniós országban visszaesett az alkohofogyasztás 2013 és 2023 között, de Portugáliában, Spanyolországban és Romániában nőtt. Az OECD-országokban 8,5 liter volt az egy főre jutó évi alkoholfogyasztás 2023-ban.
A Health at a Glance 2025 című jelentés szerint az OECD-országokban 2023-ban az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás átlagosan 8,5 liter volt.
Hat uniós országban átlag alatti fogyasztást regisztráltak, a legkisebbet Görögországban mérték, ott 6,6 liter évente és fejenként. A legtöbb szeszesital Romániában, Portugáliában és Lettországban fogy, ezekben az országokban az egy főre vetített mennyiség meghaladta az évi 11,5 litert.
Az elmúlt bő tíz évben a legtöbb uniós országban csökkent az alkoholfogyasztás. 2013 és 2023 között Belgium és Litvánia számolt be a legnagyobb mértékű, 2,5 literes vagy még ennél is jelentősebb visszaesésről.
De volt, ahol növekedést mutat a statisztika. Leginkább Portugáliában, Spanyolországban és Romániában nőtt az egy főre jutó alkoholfogyasztás, mégpedig 2 literrel vagy még többel.
A túlzott alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható bizonyos rákos megbetegedések, köztük a máj- és mellrák fokozott kockázatával, illetve számos más természetű egészségügyi problémával és társadalmi következménnyel jár.
Az Európai Unió a világnak az a régiója, ahol a legtöbb szeszesital fogy. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a rák ma már a vezető halálozási ok a kontinensen.
Az OECD 27 országában a 15 évesek és annál idősebbek 27 százaléka válaszolta a kutatóknak azt 2023-ban, hogy fogyasztott rövid idő alatt nagy mennyiségű szeszesitalt egy éven belül, átlagosan legalább havonta.
A legmagasabb arányt Görögország, Írország és Svédország jelentette, ahol az egyének több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy havi rendszerességgel nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt. Ilyen válaszokból a legkevesebbet Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban (15 százalék alatt) jegyezték le.
Az emberek egyre fiatalabb korban kezdenek inni?
Az OECD-országokban 2018 és 2022 között az alkoholt fogyasztó 11 évesek aránya átlagosan 4 százalékról 5 százalékra emelkedett. A 11 évesek 5 százaléka és a 13 évesek 15 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt hónapban alkoholt fogyasztott.
Az EU-ban a 11 évesek körében a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Magyarországon, Bulgáriában, Romániában volt a legmagasabb a szeszesitalt fogyasztók aránya (10 százalék vagy több).
Az OECD jelentése szerint az alkoholfogyasztás korai megkezdése és az ismételt alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható a mentális egészségi állapot romlásával, például a szorongással, a kognitív funkciók hanyatlásával és a felnőttkori túlzott alkoholfogyasztással.
Dániában, Magyarországon és Bulgáriában több mint 35 százalék azoknak a 15 éveseknek az aránya, akik már többször is berúgtak. Ez ügyben Portugáliában 10 százalék alatti értéket regisztráltak.
Szerepet játszik-e a túlzott alkoholfogyasztásban, hogy férfi vagy nő az illető?
A részegség előfordulási gyakorisága a serdülők körében az OECD-országok többségében csökkent. Ez a tendencia a fiúk körében stabilizálódott, 2019-ben és 2022-ben 22 százalékot regisztráltak, míg a lányok körében megfordult (a 2018-as 19 százalékról 2022-re 22 százalékra emelkedett).
A 25 uniós országban inkább fiúk számoltak be arról, hogy már többször voltak részegek, mint ahány lány mondta ugyanezt.
Az uniós országok többségében az a tapasztalat, hogy több fiú iszik, mint lány. A fiatalkorúak túlzott alkoholfogyasztásának visszaszorítására számos tagállam szabályozási és megelőző stratégiákat működtet. A cél az, hogy a szeszesital minél kevésbé legyen szem előtt, nehéz legyen forgalmazni és beszerezni is.
Nemrégiben Belgium új cselekvési tervet fogadott el, amelynek célja, hogy minél kevésbé legyenek elérhetőek a szeszesitalok. Az új törvény megtiltja az alkohol árusítását automatákon keresztül, az autópályák mentén lévő benzinkutakon 22:00 és 07:00 óra között, valamint a kórházakban.