Nem elég erősek az uniós feltételek a jogállamiság biztosítására ahhoz, hogy azok meg tudják előzni teljesen a demokratikus értékek visszaszorulását – írja jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).
Habár az Európai Unió az elmúlt években szigorított a demokratikus biztosítékokon a 27 tagállam megosztott költségvetéséből folyósított kifizetésekkel kapcsolatban, ezek az Európai Számvevőszék (ECA) jelentése szerint még „nem garantálják az EU pénzügyi érdekeinek teljes védelmét”.
Brüsszel elsősorban annak érdekében szigorított, hogy fékezze a lengyel és a magyar kormányt, amelyeket széles körben vádolnak a média, a bíróságok, a tudományos életben résztvevők és a jogvédő csoportok szabadságának megnyirbálásával.
Az Európai Számvevőszék szerint azonban ez nem elegendő: „Rések vannak a páncélban: a jogállamiság az EU alapvető értéke, amely mindenképpen megérdemel egy ennél hatékonyabb rendszert” – mondta Annemie Turtelboom, a testület tagja.
A Számvevőszék tájékoztatása szerint Lengyelország esetében mintegy 134 milliárd euró, Magyarország esetében pedig további 22 milliárd euró forog kockán különböző jogállami fegyelmi eljárásokban. Ez az országok 2022-es GDP-jének körülbelül 19%-át, illetve 13%-át tenné ki. A számvevőszék szerint azonban ezeknek a számoknak a költségvetési hatása nem annyira jelentős, mert a jelenlegi évtized végére esetlegesen elveszett kifizetésekre vonatkoznak.
A Számvevőszék szerint túlságosan kesztyűs kézzel bánnak Magyarországgal
Az uniós számvevőszék szerint két olyan kockázatos tényező létezik, amely megakadályozza, hogy az EU sikeresen felvegye a harcot az olyan politikával, amely rombolja a demokratikus értékeket: a jelképes korrekciós intézkedések és a politikai alku.
Emlékeztetnek arra, hogy mindkettő előfordult a Varsóval és Budapesttel fennálló, évek óta tartó csatározásban, és arra, hogy tavaly decemberben a magyar kormány sikeresen fenyegetőzött azzal, hogy megvétózza az Ukrajnának juttatott támogatást, miközben az EU befagyasztott pénzösszegeket számára – amelyeket az uniós csúcson ezt követően feloldottak.
Orbán Viktor bírálói szerint a magyar kormányfő szakértőjévé vált a jelképes korrekciós intézkedéseknek, például olyan előírtan szükséges demokratikus intézmények felállításával, amelyeknek nincs tényleges hatása a korrupció visszaszorítására.
Lengyelországban viszont vége szakadt az EU-val való huzavonának, amióta tavaly ősszel jobbközép koalíció került hatalomra, és kiütötte a nyeregből a nyolc éve kormányzó populistákat: az új lengyel kormány azt ígérte, helyreállítja a jogállamiságot, ezért már néhány uniós forrást fel is oldottak számára. Az ország új igazságügyi minisztere kedden azt mondta EU-s kollégáinak, hogy Varsó visszavonja a bírói függetlenséget aláásó korábbi intézkedéseket, amelyeket nemzetközi szervezetek és jogvédő csoportok is bíráltak.
Szlovákia felkészül?
Miközben a magyar kormány folytatja "szabadságharcát" az EU ellen, addig az is aggodalomra ad okot Brüsszelben, hogy a populista szlovák miniszterelnök, Robert Fico kormánya intézkedéseket hozott az állami korrupciót vizsgáló különleges ügyészség megszüntetése érdekében. Ez azonban egyelőre nem érinti Szlovákia finanszírozását.