A vevő hiába ellenőriztette le előzetesen az autó előéletét, a kocsi még az eredetiségvizsgálaton is átment.
Olti Sándor használtautó-kereskedő tavaly nyáron Ausztriában, egy magánszemélytől vásárolta meg egy 2004-es évjáratú Jaguart, 15ezer euróért. A kocsit előre lekérdeztette egy eredetiségvizsgálatra szakosodott szolgáltatónál, amely mindent rendben talált. Így aztán kifizette a vételárat, és az autó megérkezett Budapestre. Átment több hivatalos, magyarországi procedúrán, köztük az eredetiség- és a műszaki vizsgán, mígnem az utolsó lépcsőfoknál, az okmányirodában jött a hidegzuhany: kiderült, hogy a kocsi lopott, és Spanyolországban évek óta körözik.
"Lekértem a Carverticalon, mindent rendben találtak: nem körözik az autót, minden rendben vele. Hazahozta a tréler, bejelentettük műszaki vizsgára, átment a műszaki vizsgán, az eredetvizsgán, befizettük a regisztrációs adót. Aztán a rendszámfelvételnél jelezték, hogy 2009 óta körözik" - mesélte Olti Sándor.
A Jaguar előéletéről lekért jelentés számos európai állam adatbázisát vizsgálta - derült ki a Carvertical Telex-nek küldött válaszából - Spanyolországét azonban, ahol a kocsi nemzetközi körözését az ottani hatóságok még 2009-ben kezdeményezték, pont nem. Mint írták: "csak azokból az országokból tudnak információkat szerezni, amelyekben a rendőrség kiadja ezeket, és nem látnak rá az Interpol körözési nyilvántartására."
A budapesti autókereskedő szerint, ha még az adásvétel előtt hozzáférhetett volna a hivatalos, átfogó előéleti adatokhoz, elkerülhető lett volna kálváriája.
"Ha lenne olyan európai adatbázis, ahonnan bárki akár alvázszám alapján, akár hatóságon keresztül lekérhetné az autó előéletét, konkrétan azt, hogy éppen körözik-e vagy nincs-e hitel rajta, az jó lenne" - hangsúlyozta Olti Sándor.
Magyarországon létezik egy egységes gépjárműadat-lekérdezési rendszer, amit a Belügyminisztérium hozott létre, és ami a nemzetközi körözésekhez használt Schengeni Információs Rendszerben is ellenőriz. A szigorú EU-s adatvédelmi normák azonban megkötik mind a magyar hatóságok, mind a külföldi rendőri-, és nyomozószervek kezét. Csak szigorú feltételekkel lehet körözési adatokat nyilvánosságra hozni, egyszerű állampolgárok számára elérhetetlen az adatbázis, magyarázta Némedi Gábor igazságügyi nyomszakértő, aki szerint a Jaguár esetében több hiba is becsúszhatott.
"Lehetett informatikai hiba is. Lehet, hogy a spanyol hatóságok rosszul rendelték el a körözést, akár csak rendszám alapján, és később minősítették. Egyébként is, 2009 óta egy gépjármű lopásának el kellett volna évülnie, tehát a körözési rendszerből már törölni kellett volna, tehát mindenképp adminisztratív hiba tűnik valószínűnek" - mondta, de azt is kiemelte: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar rendőrség jogszerűen foglalta le a gépjárművet.
Sándor egy hónappal ezelőtt újabb határozatot kapott a rendőrségtől, melyben arról értesítették, hogy megszüntették a kocsi lefoglalását, és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra várnak, hogy kiderítse, mi a szándéka az autóval a spanyol rendőrségnek. Mivel a budapesti kereskedő a forgalomba helyezés előtt minden hatósági ellenőrzést elvégeztetett, az eset jóhiszemű vagyonszerzésnek minősül, így hamarosan jó eséllyel akár vissza is kaphatja az autót.
Az Euronews a Belügyminisztériumtól a következő válaszlevelet kapta a Magyarországon jelenleg érvényben lévő szabályozásról:
"A SIS rendszerben történő ellenőrzésre kizárólag a származás-ellenőrzési, a forgalomba helyezési és az ideiglenes rendszámtábla kiadására irányuló eljárásban van lehetőség, a jármű előzetes eredetiségvizsgálata, valamint műszaki vizsgálata során nincs."
"Tehát, a jármű előzetes eredetiségvizsgálata, valamint műszaki vizsgálata során kizárólag a nemzeti körözés ténye kerül ellenőrzésre, a jármű első magyarországi forgalomba helyezése során viszont már a schengeni körözés esetleges fennállása is ellenőrzésre kerül. Találat esetén a forgalomba helyezést végző hatóság az eljárást felfüggeszti és értesítést küld az illetékes rendőri szervnek. A SIS törvény az Európai Unió jogának való megfelelés céljából folytatott jogharmonizáció során jött létre. Tekintettel arra, hogy az EU rendelete a tagországokban közvetlenül alkalmazandó és a nemzeti jogalkotás kizárólag a rendelet effektív végrehajtását szolgáló szabályozásra irányulhat, a rendelettel ellentétes hazai szabályozásra nincs lehetőség."
"A SIS törvény 26. §-a alapján bárki kérhet tájékoztatást arról, hogy a SIS-ben tárolnak-e róla adatot, kérelmezheti továbbá a pontatlan adatok helyesbítését, illetve a róla jogellenesen tárolt adatok törlését. A kérelmet az érintett vagy meghatalmazott ügyvédje személyesen, bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve külképviseleten terjesztheti elő. A kormányhivatal, a rendőrkapitányság, illetve a külképviselet a kérelmet a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ SIRENE Irodához továbbítja. Tárgyak esetében ilyen megismerési jogosultság nem áll fenn, a teljes schengeni adatbázisban és a naplóban történő lekérdezésre kizárólag a SIS törvény által meghatározott hatóságok jogosultak."
Válaszlevelében a minisztérium azt javasolta, hogy az adásvétel előtt a forgalomba helyezés helye szerinti állam hatóságaitól kérjen a vevő tájékoztatást arról, hogy a jármű nyilvántartásbeli, jogi helyzetéről honnan, ki és milyen formában kérhet információt. Emellett léteznek olyan fizetős szolgáltatások, amelyek segítenek belelátni a jármű előéletébe, ilyen pl. az AutoDNA - írták.