Az elnökválasztást követően egy újabb állam szakított Tajvannal

Li Csiang kínai miniszterelnök fogadja Xiomara Castro hondurasi elnököt a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2023. június 13-án
Li Csiang kínai miniszterelnök fogadja Xiomara Castro hondurasi elnököt a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2023. június 13-án Szerzői jogok Csade Kao/MTI/MTI
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Nauru is úgy döntött, hogy a jövőben Tajvan helyett a Kínai Népköztársaságot ismeri el Kína hivatalos képviselőjének, ezzel megszakította diplomáciai kapcsolatait a szigetországgal.

HIRDETÉS

Nauru hétfőn jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, egyúttal diplomáciai kapcsolatot létesít Kínával. A döntést nemzeti érdekkel magyarázták, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a világ leghatalmasabb piacával rendelkező Kína előnyösebb gazdasági ajánlatot tett a kis, 13 ezres lakosú csendes-óceáni államnak, mint a 23 milliós Tajvan.

Nauru 2002 és 2005 között Kínával, 2005 és 2024 között Tajvannal állt diplomáciai kapcsolatban, a kis állam most ismét a Kínai Népköztársaságot választotta.

A tajvani külügyminisztérium elítélte a döntést, azt az elnökválasztás eredményhirdetésére időzített kínai nyomásgyakorlásnak, ezzel a tajvani demokrácia elleni támadásnak, valamint a kínai „pénzdiplomácia" újabb demonstrációjának nevezte.

Egy neve elhallgatását kérő tajvani tisztségviselő a Reutersnek elmondta: Peking évi 100 millió dollárt ajánlott Naurunak, ha őt ismeri el Kína hivatalos képviselőjének. A szigetország kormánya nem reagált a vádra, a kínai külügyi szóvivő azonban Nauru szuverén döntésének nevezte ezt, és üdvözölte a lépést.

Az elmúlt nyolc év során, amióta a Kínától való nagyobb távolságtartást szorgalmazó Demokratikus Haladás Pártja (DPP) van hatalmon, kilenc állam váltott Tajvanról Kínára a diplomáciai elismerés terén, mint például Kiribati, a Salamon-szigetek, Nicaragua vagy Honduras. A január 13-án rendezett elnök- és parlamenti választást újra a DPP nyerte meg.

2024-re tehát mintegy 12 állam maradt, amely elismeri Tajvan államiságát, ilyenek a Vatikán, Guatemala, Paraguay, vagy az olyan kis szigetállamok, mint Palau, Tuvalu vagy a Marshall-szigetek.

Kína saját tartományának tekinti az 1949-es kínai polgárháború során a kommunista hatalomátvétel elől Tajvan szigetére menekült kínai entitást, amelynek hivatalos neve Kínai Köztársaság. Peking az „egy ország - két rendszer" elve alapján a két ország újraegyesítésén dolgozik, Tajvan azonban Hongkong beolvasztásának példáján okulva fenntartja különállását, és de facto külön állami státuszát.

Tajvan fő katonai szövetségese az Egyesült Államok, amely a szombati választásokat követően is leszögezte: sziklaszilárd a támogatása Tajvan mellett. Amerika minden eszközzel – vámháborúval, kereskedelmi korlátozásokkal, fegyverkezéssel – igyekszik Kínát akadályozni abban, hogy a csendes-óceáni térség emelkedő nagyhatalmaként biztonsági fenyegetést tudjon jelenti Amerika helyi szövetségesei (Japán, Dél-Korea, Tajvan vagy a Fülöp-szigetek) számára.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az EU-nak ki kell állnia Tajvan mellett a feszültség enyhítéséért - mondta Tajpej küldötte

Független országként hivatkozott egy brit külügyi bizottsági jegyzőkönyv Tajvanra

Nemzetközi nyilatkozatháború a tajvani elnökválasztás után