A tajvani külügyminisztérium arcátlanságnak tartja, hogy a Kínai Népköztársaság a sajátjaként könyveli el a földrengést követő nemzetközi együttérzést.
HIRDETÉSTajvan csütörtökön „szégyentelennek” nevezte Kínát, miután Peking ENSZ-képviselője megköszönte a világnak a szigeten zajló erős földrengés miatti aggodalmakat és együttérzést.
Az már 1949 óta közismert és merev alapállás, hogy Kína a demokratikusan kormányzott Tajvant a saját területének tekinti, és „rendre jogot formál Tajvan nevében megszólalni a nemzetközi porondon, de ez azért egy kicsit sok” – nyilatkozta a tajpeji külügyminisztérium szóvivője. A szigetállam felháborítónak tartja a színpadias cinizmust, hogy Peking egy tragédiát használ ki saját propagandacéljai érdekében.
A pekingi kommunista kormány soha, egy percig sem uralta a szigetet, és nincs beleszólása abba, hogyan választja meg vezetőit. A legyőzött Kínai Köztársaság kormánya Csan Kai-sek marsall vezetésével menekült 1949-ben Tajvanra, miután elveszítette a polgárháborút Mao Ce-tung kommunistáival szemben, akik Pekingben megalapították a Kínai Népköztársaságot. Az ENSZ 1999 óta tekinti a KNK-t a kínai állam egyetlen jogosult képviselőjének, de a legtöbb nyugati hatalom fenntartotta politikai és gazdasági kapcsolatainak valamilyen formáját Tajvannal.
A pekingi kormány rendre nyomás alá helyezi és szankciókkal bünteti azokat az országokat, amelyek teljes vagy részleges diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn a szigetállammal.
Ellentmondásos viszonyok
Szerdán 7,2-es erősségű földrengés sújtotta Tajvan keleti részét, ami tíz ember halálát okozta. Kína ENSZ-képviselő-helyettese, Zseng Su-hang a gyermekek jogaival foglalkozó értekezleten említette meg, hogy országa hálás az aggódó üzenetekért. „Köszönjük a nemzetközi közösségnek az együttérzés kifejezését” – mondta.
A tajvani külügyminisztérium szerint a lehangoló színjáték Kína kognitív műveleteinek példája, ami a pszichológiai hadviselés elnevezése. A tajvaniak szerint a pekingi szólamoknak pont az ellenkezője az igaz, és Kína semmilyen jóindulat nem táplál Tajvan iránt – mondja a minisztérium.
Ezzel szemben a pekingi kormány azt közölte, hogy támogatást fog nyújtani Tajvannak a károk helyreállítására, de ennek részleteit nem közölték. A független kínai források szerint a tajpeji kormány visszautasította a segélyajánlatot.
Tajvan kormánya már köszönetet mondott a világ vezetőinek támogató üzeneteiért, beleértve az Egyesült Államokat is, amely a diplomáciai kapcsolatok hiánya ellenére is a sziget legfontosabb nemzetközi támogatója és első számú katonai partnere.
„Tajvan hivatalos neve továbbra is Kínai Köztársaság, nem pedig Népköztársaság” - hangúlyozza a tajpeji külügyminisztérium.
A két kínai entitás kapcsolata - a tajvani szorosban gyakran fellángoló katonai feszültségek ellenére is - létező valóság. A Hong Kongban megjelenő South China Morning Post üzleti lap rendre beszámol tajvani politikusok és üzletemberek kínai látogatásairól és a különféle gazdasági megállapodásokról.
Tavaly a kínai-tajvani kereskedelem némileg visszaesett, főként az anyaország gazdasági nehézségei és behozatali tilalmai miatt, de még így is el fogja érni 2024-ben a 100 milliárd dollárt. A Kínai Népköztársaság - bár iparkodik - egyelőre nem tudja pótolni a szigetről beszerzett félvezetőket és más fontos elektronikai termékeket, melyek piacán Tajvan tartósan a világvezetők között szerepel.
A jövő héten Tajpej előző polgármestere teszi tiszteletét az ötezer éve élt kínai uralkodó, a Sárga Császár emlékére rendezendő történelmi ünnepségen.
„Az a célom, hogy hangsúlyozzam a tényt, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő embereknek ugyanaz a gyökere, ugyanaz a származása és ugyanazzal a történelmi és kulturális háttérrel rendelkeznek. Ezeknek túl kell lépniük a politikai különbségeken” – mondta a Hau Lung-bin.