A Köztársaságiak elnöke, Eric Ciotti kizárja a pártból Rachida Datit, mert "a politikai családunkon kívül helyezte magát" azzal, hogy belépett a kormányba.
HIRDETÉSEmmanuel Macron francia elnök kedden nevezte ki a 34 éves baloldali Gabriel Attal korábbi oktatási minisztert új miniszterelnöknek, az új kormány minisztereinek névsorát pedig csütörtök este tette közzé az elnöki hivatal. A tizennégy tárcavezetőből nyolcan a jobboldalról érkeztek.
A külügyminiszter a 38 éves Stéphane Séjourné, az Európai Parlament Újítsuk meg Európát képviselőcsoportjának vezetője lett. Az államfőhöz egyik legközelebb álló francia politikus, aki korábban Macron tanácsadója is volt, Catherine Colonnát váltja a francia diplomácia élén. A centrista politikus az elnök Reneszánsz pártjának vezetője is, ezt a tisztségét megtartja a kormányzati kinevezése mellett.
Az ellenzéki jobbközép Köztársaságiakhoz tartozó Rachida Datit, Nicolas Sarkozy exelnök (2007-2012) kormányának igazságügyi miniszterét nevezte ki Macron az új kulturális miniszternek. Dati 2009-ig vezette az igazságügyi tárcát, majd tíz évig európai parlamenti képviselő volt. Jelenleg Párizs 7. kerületének polgármestere, és a baloldali főpolgármester, Anne Hidalgo egyik leghangosabb ellenzéki bírálója.
A Köztársaságiak elnöke, Eric Ciotti bejelentette, hogy kizárja a pártból Rachida Datit, mert szerinte "a politikai családunkon kívül helyezte magát" azzal, hogy belépett a kormányba.
Gérald Darmanin maradt a belügyi, Bruno Le Maire pedig a gazdasági tárca élén. Az előző kormány igazságügyi minisztere, a korábbi sztárügyvéd Eric Dupond-Moretti, a védelmi miniszter Sébastien Lecornu és az agrárminiszter Marc Fesneau is megtarthatta a tárcáját.
Jobboldalról érkezett Catherine Vautrin, aki Jacques Chirac elnöksége idején (1995-2007) több miniszteri posztot is betöltött. Mostantól az összevont munkaügyi, egészségügyi és szolidaritási tárcát vezeti.
Az oktatási tárca irányítását Gabriel Attaltól a párizsi olimpia szervezéséért és lebonyolításáért felelős sportminiszter, Amélie Oudéa-Castéra veszi át, megtartva korábbi tisztségét is.
A kormányátalakítást a heves parlamenti vitát kiváltó bevándorlási törvény elfogadását követően és a júniusi európai parlamenti (EP) választások előtt az államfő azért kezdeményezte, hogy új lendületet adni második mandátumának. 2027-ben Emmanuel Macron az alkotmány szerint nem jelöltetheti magát elnöknek harmadik alkalommal.
A kormánypártnak és centrista szövetségeseinek nincs abszolút többsége a nemzetgyűlésben, egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a törvénytervezetek elfogadása. A felmérések eközben a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés győzelmét jelzik az EP-választásokon.