Megtartotta beszédét Strasbourgban a kegyes halálért küzdő Karsai Dániel

Képkocka az Ecce homo - ilyen volt, ilyen lett című videóból
Képkocka az Ecce homo - ilyen volt, ilyen lett című videóból Szerzői jogok Youtube/Karsai Dániel
Írta: Rita Konya
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

"Azokért állok itt, akik az enyémhez hasonló nehéz helyzettel néznek szembe" – mondta az Emberi Jogok Európai Bíróságán a gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász. Ügyében döntés a jövő év első felében várható.

Álmomban a 80. születésnapomat ünnepeltük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Meccset néztünk, boroztunk. Politikáról, fociról és az élet dolgairól beszélgettünk. Aztán lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felébredtem, és szembesültem a rideg valósággal: csak 46 éves vagyok és ALS-em van. Minden nap közelebb visz a teljes mozgásképtelenséghez, a másoktól való teljes függéshez.
Karsai Dániel
alkotmányjogász
HIRDETÉS

Ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét kedden délelőtt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt dr. Karsai Dániel alkotmányjogász. Hangsúlyozta: rendkívül vegyes érzésekkel van tele: egyrészt órási megtiszteltetésnek tartja, hogy a bíróság elé állhat és részt vehet az egyik legalapvetőbb emberi jogi ügyről zajló párbeszédben. Ugyanakkor – mint fogalmazott – sajnálatos módon ez az ügy alapvetően a saját életéről szól: élet és méltóságteljes halál kérdéséről. 

"Én csak azon az ajtón kopogtatok, amelyen egyedül nem vagyok képes belépni. Kérem a bíróságot, hogy segítsenek ebben" – mondta az életvégi döntés szabadságáért küzdő, gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász, akitől ezek után egyik jogi képviselője, Stánicz Péter ügyvéd vette át a szót. 

"Magyarországon öt év börtön is várhat arra, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. A mostani magyar szabályozás sérti a betegek alapvető emberi jogait, és diszkriminatív, hiszen hiába engedélyezi az életfenntartó kezelések visszautasítását, ez az ALS-betegek esetében értelmezhetetlen. Ennek az állapotnak pont az a lényege, hogy nincs kezelés" - hangsúlyozta az ügyvéd.

Karsai Dánielt jogászcsapatán kívül családja és legjobb barátai is elkísérték Strasbourgba, ahol hétfőn, szakértők meghallgatásával kezdődött a per: Sándor Judit bioetikus és Regis Aubris francia palliatív-ellátás szakértő zárt ajtók mögött válaszoltak a bíróság kérdéseire. 

A magyar kormány képviseletében az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, Tallódi Zoltán arról beszélt a testület előtt: az ügy nekik is megterhelő érzelmileg – ráadásul Karsai korábban maga is dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban –, de szakmai nézőpontból kell hozzáállniuk. A magyar kormány azt kérte, hogy a bíróság a Pretty v. Egyesült Királyság ügy következtetéseit alkalmazza most is, hiszen álláspontjuk szerint "a két ügy körülményei azonosak." Ez az érvelés már a kormány írásos ellenkérelmében is szerepelt, amit korábban Karsaiék is nyilvánosságra hoztak.

A Pretty kontra Egyesült Királyság-ügy 2001-ben került az EJEB elé. Egy gyógyíthatatlan beteg brit nő, bizonyos Diane Pretty azért fordult Strasbourghoz, mert egyedül nem tudott öngyilkosságot elkövetni, az ehhez nyújtott segítség viszont bűncselekménynek számít. A bíróság végül azt állapította meg, hogy a brit állam nem sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert nincs általános konszenzus az Európa Tanács államai között, mely szerint megengedhető lenne, hogy a halál joga levezethető az élethez való jogból.

A magyar kormány alapvetően azt kéri, hogy az EJEB erre hivatkozzon precedensként, Karsai csapata szerint viszont a Pretty-ügy óta már 21 év telt el, és a jog is fejlődik: öt ország már teljesen, több másik pedig részlegesen engedélyezte az eutanáziát.

Karsai Dániel kiemelte: nem ő az egyetlen, a békés halál nagyon kevés ember privilégiuma, csak Magyarországon ezrek halhatnak meg fájdalmak között, méltóságuktól megfosztva, minden évben. Így szerinte egyáltalán nem meglepő az, hogy az elmúlt héten öt új beadvány is érkezett a bírósághoz hasonló ügyekben.

Az alkotmányjogász nemrégiben videóban mutatta be, mit tesz a testtel a központi idegrendszert támadó ALS nevű betegség. Az amiotrófiás laterálszklerózisra jelenleg nincs gyógymód. Az ebben szenvedők lassú testi leépülésre vannak ítélve, mialatt tudatuk végig kristálytiszta marad.

"Késleltethetem a fizikai képességeim teljes elvesztését, de nem tudom elkerülni. (...) Nagyon szerencsés vagyok, mert jelenleg teljes, boldog életet élek. De előbb vagy utóbb eljutok majd oda, ahol már értelmetlen lesz élni. Elkerülhetetlenül a testembe leszek zárva, mentális képességeim teljes birtokában" - hangsúlyozta Karsai Strasbourgban, és idézte azokat a legújabb közvélemény-kutatásokat is, mely szerint a magyar emberek 70 százaléka támogatja az eutanáziát.

A strasbourgi bíróság döntése a Karsai-ügyben a jövő év első felében várható.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Karsai-ügy: újabb magyar betegek kérték az eutanázia legalizálását Strasbourgtól

Karsai Dániel: 8-10 millió forintba kerül külföldön az eutanázia, a kísérőket itthon elítélhetik

Podcast: Karsai Dániel ügyvédje szerint edukálni kell az embereket az életvégi döntés lényegéről