Egy megrázó, döbbenetes új elemzés becslése arra utal, hogy minden évben csaknem 13 000 makit lemészárolnak, a húsukat pedig el is fogyasztják.
Komoly veszély fenyegeti a makikat: a jómódú városlakók felpörgetik az úgynevezett luxushús iránti keresletet, ami a kihalás felé taszítja őket.
A bozontos farkukról és nagy szemükről ismert apró főemlősök már eleve a világ legveszélyeztetettebb fajai közé tartoznak.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a 112 makifaj több mint 90 százaléka a kihalás fenyegetésének van kitéve, és felkerült a Vörös Listára.
Miközben az élőhelyek pusztulása, az illegális fakitermelés és a vadászat is hozzájárult a populáció hanyatlásához, a nemrég felerősödött étvágy a maki hús iránt új veszélyt jelent.
Madagaszkár titkos luxushús-kereskedelme
Egy négyéves vizsgálat Madagaszkárban feltárta az országban a luxushús iránti titokban zajló kereslet „megdöbbentő” mértékét, annak ellenére, hogy a makik vadászata 60 éve tiltott.
A kutatók, akik 17 nagyvárosban 2 600 embert kérdeztek meg, köztük az ellátási lánc kulcsszereplőit, például vadászokat, vevőket, eladókat és éttermi dolgozókat, megállapították, hogy évente csaknem 13 000 makit leölnek és megesznek.
A maki hús a vizsgált városok több mint egyharmadában megjelent az étlapokon, de a kereskedelem túlnyomó része (94,5 százalék) titokban zajlik a beszállítók és a „megbízhatónak tartott” klienskör között.
A kutatók szerint a kereskedelmet a haszonszerzés hajtja: sok fogyasztó többet is hajlandó fizetni a maki húsért, mint a hagyományosan tenyésztett állatok húsáért, és a vélt egészségügyi előnyök is szerepet játszanak.
„Azért eszem, mert tudom, hogy az ilyen dolgok fiatalon tartanak” – vallotta be az egyik vevő. „Ezt titokban így mondják az erdőben: fiatalon tart az, amit ők esznek.”
Egy másik vevő a maki húst „élete legfinomabb ételének” nevezte, és azzal érvelt: „Ha egyszer megkóstolja az ember, senki sem akarja abbahagyni.”
A makikat „megeszik a kihalásig”
A leggyakrabban fogyasztott állatok a barna makik, amelyeket az IUCN „sebezhetőnek” sorol be, és a bóbitás makik, amelyek „kritikusan veszélyeztetettek”; a keresletet a „jómódú klienskör” hajtja.
A tudósok szerint a válság többet kíván, mint a szokásos természetvédelmi erőfeszítések. Hozzátették: „Átfogó, adatvezérelt megközelítés nélkül a világ legveszélyeztetettebb emlőseit hamarosan gyakorlatilag a kihalásig eszik meg.”
Hogyan állhatnak talpra a makik?
A kutatók azt javasolják, hogy az illegális lőfegyverek (amelyeket a makik vadászatára használnak) elleni szigorúbb fellépés segíthetné a vadon élő állományokat.
Célzott kampányok indítása, amelyek csökkentik a maki hús iránti vágyat, szintén visszafoghatná a keresletet; a tudósok szerint az élelmiszer-biztonsági aggályok, például a zoonózisos betegségek terjedése, elriaszthatják a fogyasztókat.
„Egy másik kulcsfontosságú megközelítés az ellátás leállítása lehetne azzal, hogy a vadászoknak olyan életképes alternatívákat kínálnak, amelyek megbízható bevételt biztosítanak” – áll a tanulmányban.