Amikor a projekt jövőre megkezdi a kereskedelmi működését, várhatóan az Európai Unió első teljesen működő nyílt tengeri CO2-tárolója lesz.
A horizonton eleinte csak pontként feltűnő, Európa zord Északi-tengerén fekvő távoli Nini olajmező lassan kibontakozik a helikopterből nézve.
A korábban fosszilis energiahordozók kitermelésére használt mező most új szerepet kap: a bolygót felmelegítő szén-dioxid végleges tárolóhelye lesz a tengerfenék alatt.
Az olajkitermelést szinte megfordító folyamatban az INEOS vegyipari óriás cseppfolyós szén-dioxidot tervez beinjektálni mélyen a kimerült olajrezervoárokba, a tengerfenék alatt 1 800 méter mélyen.
Az Associated Press ritka látogatást tett a személyzet nélküli Nini mező közelében álló Siri platformon, amely az INEOS Greensand Future nevű szén-dioxid-leválasztási és -tárolási erőfeszítéseinek végső szakasza.
Amikor a projekt jövőre megkezdi kereskedelmi működését, a Greensand várhatóan az Európai Unió első, teljesen működőképes tengeri CO2-tárolóhelye lesz.
A környezetvédők szerint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, más néven CCS, szerepet kaphat a klímaváltozás kezelésében, de nem szolgálhat ürügyül az iparágaknak arra, hogy elkerüljék a kibocsátások csökkentését.
Jövőbeli tervek
Mads Gade, az INEOS Energy Europe vezérigazgatója szerint kezdetben évi 363 000 tonna CO2 tárolását kezdik meg, amelyet 2030-ra akár évi 7,3 millió tonnára bővítenek.
„Dániának valós lehetősége van arra, hogy a saját kibocsátásunkat több száz évre elegendő mennyiségben is eltárolja”, mondta Gade. „Képesek vagyunk olyan iparágat létrehozni, amellyel Európát is támogatni tudjuk abban, hogy itt rengeteg CO2-t tároljunk.”
A Greensand megállapodásokat kötött dán biogázüzemekkel, hogy a Nini mező kimerült tározóiban véglegesen eltárolják az általuk leválasztott szén-dioxidot.
A cseppfolyós gázt ideiglenesen tároló „CO2-terminál” épül Esbjerg kikötőjében, a dán Jütland-félsziget nyugati partján.
Hollandiában épül egy kifejezetten erre a célra tervezett szállítóhajó is, a „Carbon Destroyer 1”.
Klímamegoldás
A szén-dioxid-leválasztási technológia hívei szerint ez klímamegoldás, mert képes eltávolítani a klímaváltozás legfőbb mozgatórugójának számító üvegházhatású gázt, és mélyen a föld alatt eltárolni.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC), a világ vezető klímatudományi testülete kimondta, hogy a technológia eszköz a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
Az EU azt javasolta, hogy 2040-re legalább évi 227 millió tonna CO2-tárolási kapacitás épüljön ki, a 2050-re tervezett „nettó zéró” kibocsátás elérésének részeként.
Gade szerint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás az egyik legjobb eszköz a kibocsátások csökkentésére.
„Nem akarjuk deindusztrializálni Európát”, mondta. „Ehelyett néhány olyan eszközt szeretnénk, amellyel valóban dekarbonizálni tudunk.”
Dánia földtani szolgálatának szakértői szerint a Greensand homokkő jól alkalmas a cseppfolyós szén-dioxid tárolására. A kőzet térfogatának csaknem harmadát apró üregek teszik ki, mondta Niels Schovsbo, a Dánia és Grönland Geológiai Szolgálatának vezető kutatója.
„Azt találtuk, hogy nincs reakció a tározó és a beinjektált CO2 között. És azt is megállapítottuk, hogy a fölötte lévő zárókőzet elegendő kapacitással bír ahhoz, hogy ellenálljon annak a nyomásnak, amely a CO2 föld alatti tárolásakor keletkezik”, tette hozzá Schovsbo.
„Ez a két tényező teszi tökéletes tárolóhellyé ezt a helyszínt.”
Korlátok és kritikák
Noha világszerte számos szén-dioxid-leválasztó létesítmény működik, a technológia messze nem éri el a szükséges léptéket, működése olykor fosszilis energiát igényel, és csak a globális kibocsátások csekély töredékét fogja be.
A Greensand projekt célja, hogy 2030-ra évente legfeljebb 7,3 millió tonna CO2-t tároljon el a mélyben. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint tavaly világszerte közel 34,5 milliárd tonna CO2 került a légkörbe.
A környezetvédő aktivisták szerint a CCS-t az iparágak ürügyként használják a kibocsátáscsökkentés halogatására.
„Azokon a nagyon kevés ágazatokon lehetne CCS, ahol a kibocsátásokat valóban nehéz vagy lehetetlen visszafogni”, mondta Helene Hagel, a Greenpeace Dánia klíma- és környezetpolitikai vezetője.
„De amikor a társadalom szinte minden ágazata azt mondja, hogy ahelyett, hogy csökkentenénk a kibocsátást, egyszerűen csak be kellene fogni és eltárolni azt, az a probléma.”
Miközben a vegyipari óriás felfuttatja a szén-dioxid-tárolási erőfeszítéseit, abban is bízik, hogy megkezdheti a munkát egy másik, eddig meg nem nyitott északi-tengeri olajmezőn.
„Az átmenet szempontjából sokkal fontosabb, hogy ne magasabb környezeti lábnyommal járó energiát importáljunk, hanem hazai vagy regionális olajat és gázt termeljünk”, védte a vállalat terveit Gade.
„Látjuk értelmét annak, hogy egy ideig ezt tegyük, amíg megteremtjük Európa átmenetét.”