Izrael és a Hamász háborújának csütörtöki hírei.
Napi négyórás tűzszünetet tart mostantól Izrael a hadműveletekben a Gázai övezet északi részén- közölte a Fehér Ház szóvivője a világsajtóval csütörtökön, magyar idő szerint késő délután.
A napi tűzszünetek kezdetéről a helyiek három órával korábban kapnak majd értesítést. Csütörtökön a NATO, a nyugati nagyhatalmak, az ENSZ és több humanitárius szervezet is arra szólította fel Izraelt: tanúsítson önmérsékletet a földi offenzíva során, és vezessen be humanitárius tűzszünetet, amelynek ideje alatt a Gázában élő palesztinok élelemhez, vízhez és orvosi ellátáshoz juthatnak, valamint anélkül távozhatnak a harcok helyszínéről, hogy életüket kockáztatnák.
Elengedhet két túszt az Iszlám Dzsihád nevű szervezet
Két túszt hajlandó elengedni a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet. Katonai szárnyuk, az al-Kudsz Brigád közölte: készen állnak a túszok - egy nő és egy kisfiú - szabadon engedésére, ha a körülmények azt lehetővé teszik.
Az ENSZ tisztviselője szerint a Hamász és Izrael is háborús bűnöket követ el
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a gázai háborúban elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolta meg csütörtökön Izraelt és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezetet is.
"A palesztin fegyveres csoportok által október 7-én elkövetett rémtettek szörnyűek, brutálisak és megdöbbentőek, kétséget kizáróan háborús bűnök - akárcsak a folyamatban lévő túszejtés." - állapította meg Türk, a Hamász dél-izraeli terrortámadásaival kapcsolatban.
Az emberi jogi főbiztos ezután Izrael katonai csapásairól, a Gázai övezet lezárásáról, a humanitárius segítségnyújtást akadályozó tényezőkre tért ki, hangsúlyozva, hogy "a palesztin civilek kollektív büntetése izraeli részről ugyanolyan háborús bűncselekménynek minősül, mint ahogy a civilek jogellenes erőszakos evakuálása is".
"A konfliktus leírására nem lehet kettős mércét használni" mert "egyik fél cselekedetei sem mentesítik a másik felet a nemzetközi humanitárius jog kötelezettségei alól" - mutatott rá Türk, majd arra emlékeztetett, hogy a nemzetközi humanitárius jog normái világosan kimondják: a konfliktusban részt vevő felek kötelesek megvédeni a civileket és a polgári létesítményeket, nem támadhatják az egészségügyi létesítményeket azok személyzetét, továbbá tilos támadást intézni a sebesültek és betegek ellen.
Türk azonnali tűzszünetet és az elrabolt túszok azonnali szabadon engedését követelve aláhúzta: Izraelnek, mint megszálló hatalomnak kötelessége a Gázai övezetben élő emberek alapvető szükségleteinek biztosítása, ezért az oda szánt humanitárius segélyeket be kell engedni és el kell juttatni az övezetben élőkhöz.
A főbiztos ezenkívül a Gázai övezet megszállásának megszüntetésére és a két fél önrendelkezési jogán és biztonsági érdekein alapuló politikai keret megteremtése mellett emelt szót.
Több mint 10 ezer palesztin halt meg izraeli csapásokban október 7-e óta
Legalább 10 ezer 812 palesztin, köztük 4412 gyerek halt meg izraeli csapásokban a Gázai övezetben október 7-e óta - közölte csütörtök délután a gázai egészségügyi minisztérium.
Diplomáciai erőfeszítések a tűzszünetért
A német külügyminiszter, Annalena Baerbock az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd-Arábiába és Izraelbe látogat pénteken kezdődő közel-keleti útjára – közölte minisztériuma.
A Reuters jelentése szerint csütörtökön háromoldalú találkozót tartottak Katarban a CIA és a Moszad vezetői, valamint a katari miniszterelnök, hogy megvitassák a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás paramétereit és a Gázai övezet elleni izraeli támadások szüneteltetését.
NATO: a segélyeknek el kell jutniuk Gázába
A NATO-szövetségesek támogatják a humanitárius szüneteket a háborúban, hogy a segélyek eljussanak Gázába – mondta Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára újságíróknak Berlinben.
Tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, és meg kell védeni a civileket a konfliktusban – mondta Olaf Scholz német kancellárral folytatott találkozója előtt. "A gázai háborúnak nem szabad nagy regionális konfliktussá válnia. Iránnak és a Hezbollának ki kell maradnia ebből a harcból” – tette hozzá Stoltenberg.
Az argentin elnök újsághirdetést jelentetett meg Izraelben a túszok szabadon engedéséért
Argentína elnöke, Alberto Fernández a Hamász által elejtett 240 túsz „azonnali és feltétel nélküli” szabadon bocsátását kérte, köztük 21 argentin állampolgárt – akik közül a legfiatalabb állítólag csak kilenc hónapos.
Csütörtökön számos nagy izraeli újságban megjelent egész oldalas hirdetésében Fernández ezt írta: „Argentína követeli a Hamász csoport által elrabolt emberek, és különösen polgártársaink azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását.”
A hírek szerint az argentin csecsemő a legfiatalabb a Hamász által ejtett túszok közül.
Az elrabolt argentinokon kívül legalább 9 argentin állampolgárt öltek meg a Hamász fegyveresei október 7-i merényletsorozatuk idején. Argentína ad otthont Latin-Amerika legnagyobb zsidó közösségének, mintegy 180 ezer zsidó vallású ember él az országban.
Névtelen diplomáciai források: humanitárius tűzszünetről tárgyalnak a háttérben
Háromnapos humanitárius tűzszünet megkötéséről folynak tárgyalások Gázában, cserébe a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásáért- ezt két, névtelenül nyilatkozó egyiptomi tisztviselő, valamint egy nyugati diplomata mondta a The Guardian brit napilapnak.
Az egyezség lehetővé tenné, hogy több segély bejusson az ostromlott területre, beleértve korlátozott mennyiségű üzemanyagot is, hogy enyhítse az ott rekedt 2,3 millió palesztin helyzetét. A tisztviselők és a diplomata szerint Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetít.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször is hangsúlyozta: addig nem lesz tűzszünet Gázában, amíg a túszokat – feltételezések szerint több mint 240 embert – el nem engedik. A Hamász közölte: addig nem eresztik el őket, amíg meg nem születik a tűzszünet.
Külföldi tudósítók: embertelen körülmények uralkodnak a Gázai övezet déli részén
Csütörtökön ismét több ezer ember indult útnak a Gázai övezet északi részeiből a déli terület felé az izraeli hadsereg műveletei miatt. A BBC tudósítója szerint azonban Hán Júniszban nagyon kevés segítséget kapnak az emberek: sem hely nincs számukra, nagyon kevés a víz és az élelem.
Mindeközben heves harcok dúlnak a Gázavárosbeli al-Kudsz kórháznál, amelynek udvarát több ezer kitelepített ember használta eddig végső menedékként. Az izraeli hadsereg azzal vádolja a Hamászt, hogy kórházakat használ milicistái és földbe ásott alagútjai elrejtésére.
12 palesztin vesztette életét egy légicsapásban, amely Deir al-Balah városát érte. A település a Gázai övezet középső részén található, Gázaváros és Hán Júnisz között. Az IDF (izraeli haderő) közölte: a Hamász infrastruktúráját és harcosait támadta.
ENSZ: Izrael erőltetett kitelepítést visz véghez, és kollektív büntetést alkalmaz
A palesztin menekültekért létrehozott ENSZ-ügynökség feje, Philippe Lazzarini közölte a párizsi humanitárius konferencián:
"Gyermekek ezreinek megölése nem lehet járulékos veszteség. Egymillió ember eltávolítása otthonaikból, és olyan területre zsúfolása, ahol nincs megfelelő infrastruktúra, erőltetett kitelepítésnek tekinthető. Az élelem-, víz- és gyógyszerellátás szigorú korlátozása pedig kollektív büntetés."
Elfogatóparancsot szorgalmaz két korábbi nemzetközi ügyész a Hamász és Izrael vezetői ellen
Két korábbi nemzetközi ügyész felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy adjon ki elfogatóparancsot Izrael és a Hamász politikai és katonai vezetői ellen.
Carla Del Ponte a volt Jugoszlávia és Ruanda törvényszékeinek egykori főügyésze, valamint Graham Blewitt, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék egykori helyettes ügyésze a Politicóban megjelent cikkükben azt írják:
"Több ezer életet veszítettek már el, és sokat tönkretettek. A nemzetközi jog tisztelete hiánycikk, miközben a civileket támadják, túszokat ejtenek és válogatás nélkül bombázzák a városokat.
Francia elnök: azonnali tűzszünetre van szükség
Emmanuel Macron közölte a csütörtöki, nemzetközi humanitárius konferencia házigazdájaként: nagyon gyorsan „humanitárius szünetet” kell tartani Gázában, és lépést kell tenni a tűzszünet felé.
„A civilek védelmén kell dolgoznunk. Ehhez nagyon gyorsan humanitárius szünetre van szükségünk, és a tűzszünetre kell törekednünk” – mondta Macron párizsi beszédében.
„A civileket meg kell védeni, ez nélkülözhetetlen és nem alku tárgya" - tette hozzá.
Izrael szövetségesei elkerülték a tűzszünetre vonatkozó felszólításokat, ehelyett „humanitárius szünetekre” szólítottak fel, hogy lehetővé tegyék a segélyek beengedését a Gázai övezetbe.
Franciaország ma nemzetközi humanitárius konferenciának ad otthont Gázával kapcsolatban, amelynek célja a polgári lakosság megsegítése, bár a várakozások alacsonyak az áttörés elérését illetően.
ENSZ: Izrael törvénytelenül evakuálja a polgári lakosságot
A párizsi, Gázáról szóló humanitárius konferencia elején felszólaló Martin Griffiths, az ENSZ segélyszervezeti vezetője közölte: a világszervezet nem tud segíteni abban, hogy "a palesztinokat kiszorítsák" otthonaikból.
Izrael felszólította a Gáza sűrűn lakott északi részén élő palesztinokat, hogy vonuljanak délre, miközben szárazföldi erői bevonulnak.
"Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem lehet része annak az egyoldalú javaslatnak, hogy a palesztinokat úgynevezett biztonságos zónákba taszítsák" - mondta Griffiths.
Ugyanezen a konferencián az Orvosok Határok Nélkül szervezet főnöke, Isabelle Defourny „hamis zónáknak” nevezte a dél-gázai biztonságos zónákat, és azt mondta, hogy a Gázában meghaltak körülbelül 30%-a délen él.
Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán felszólította Izraelt a „polgári lakosság törvénytelen erőszakos evakuálása” miatt.
Belgium szankciókat akar bevezetni Izraellel szemben
Belgium miniszterelnök-helyettese felszólította a belga kormányt, hogy fogadjon el szankciókat Izraellel szemben, és vizsgálja ki a gázai kórházak és menekülttáborok elleni merényleteket.
„Itt az ideje az Izrael elleni szankcióknak. A bombaeső embertelen” – mondta Petra De Sutter miniszterelnök-helyettes a Nieuwsblad nevű lapnak. "Egyértelmű, hogy Izraelt nem érdeklik a tűzszünetre vonatkozó nemzetközi követelések."
De Sutter szerint az Európai Uniónak azonnal fel kell függesztenie az Izraellel kötött társulási megállapodását, amelynek célja a jobb gazdasági és politikai együttműködés.
Azt is mondta, hogy be kell vezetni a megszállt palesztin területekről származó termékek behozatali tilalmát, és meg kell tiltani az erőszakos telepesek, politikusok, háborús bűnökért felelős katonák belépését az EU-ba.
Ugyanakkor azt mondta, hogy Belgiumnak növelnie kell a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság finanszírozását, hogy kivizsgálja a robbantásokat, miközben csökkenti a Hamászhoz való pénzáramlást.
Rövid időre megnyitották a Gázai övezetből kivezető utat
Az izraeli hadsereg szerint a Gázai övezetből kivezető utat csütörtökön ismét nyitva áll az emberek számára, hogy délre meneküljenek, helyi idő szerint délután 4 óráig.
Izrael folytatta a lakott területek bombázását Gáza északi és déli részén is. Segélyszervezeti dolgozók arra figyelmeztettek, hogy sok ember – köztük betegek és sebesültek, valamint koraszülöttek – nem hagyhatják el Gáza városát.
Izrael elfoglalt egy újabb Hamász-erődöt Gázában
Az izraeli hadsereg Nahal egységének katonái tíz órás csata után elfoglalták az Hamász iszlamista terrorszervezet újabb erődítményét Dzsabálija menekülttáborban, az övezet északi részén - jelentette be az izraeli katonai szóvivő csütörtök reggel.
Egész éjjel harcok folytak Dzsabálija nyugati részén, melyek végén az izraeli erők átvették az irányítást a Hamász 17-es számú támaszpontján. "A Nahal Brigád harcosai befejezték a hadműveletet a terrorszervezet katonai fellegvárának számító 17-es erődítmény elfoglalására a Gázai övezet északi részén" - közölte a katonai szóvivő.
"Az erőd elfoglalásánál a harcosok a Hamasz és az Iszlám Dzsihád terroristái ellen küzdöttek, akik a föld feletti és alatti létesítményből lőtték őket" - tájékoztatott a szóvivő.
Körülbelül 10 órás harccal számolták fel az iszlamista fegyveresek ellenállását, sok fegyvert lefoglaltak, és megtalálták a Hamász alagútrendszerének kiterjedt földalatti útvonalakhoz vezető több lejáratát, az egyiket egy óvoda közelében.
"Az erődítmény elfoglalása során a Nahal-erők jelentős hadműveleti anyagokat találtak és gyűjtöttek össze az ellenség katonai terveiről"- tudatta a katonai szóvivő. A hadsereg azt is bejelentette, hogy a légierő terrorista célpontok százait támadta az utóbbi órákban a Gázai övezetben.
Az izraeli katonák a Gázai övezet északi részén található Sejk Radván negyedben olyan raktárt találtak egy lakóházban, amelyben a Hamász fegyverei és drónjai voltak. A hadsereg közleménye szerint a robbanószerkezetekre, robbanóanyagokra és Hamász hírszerzési anyagaira bukkantak az épületben lakó civilek lakásainak közelében.
Az utóbbi órákban két újabb izraeli katona elestét, és öt katona súlyos sebesülését jelentette be a hadsereg. A háború október 7-i kitörése óta 352, a szárazföldi hadműveletek október 28-i megindítása óta 35 elesett katona nevét hozták nyilvánosságra.
Az izraeli rendőrség arról számolt be, hogy holttest-azonosító központjában további két ember földi maradványait sikerült azonosítani a Hamász október 7-i terrortámadásának áldozatai közül. Eddig 845 meggyilkolt civil nevét tudták meghatározni.
A csütörtökre virradóra Ciszjordánia két különböző pontján két palesztint öltek meg a biztonsági erők terrorista infrastruktúra felszámolását célzó razziák során a palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint.
Harcok voltak a dzseníni menekülttáborban is, ahova a hadsereg közleménye szerint azért hatoltak be, hogy megsemmisítsék az ott felhalmozott házi készítésű robbanószerkezeteket.
Az éjjel kilenc körözött személyt tartóztattak le Ciszjordániában, ahol a háború kezdete óta több mint 1430 palesztint vettek őrizetbe. Közülük mintegy kilencszázan a Hamász tagjai.
Egy huszonegy éves férfi súlyosan, egy huszonhárom éves nő pedig közepesen megsérült egy lövöldözésben Ciszjordániában, a Jordán-völgyében, Gitti település közelében. A velük utazó öt hónapos kislány nem sebesült meg a járművükre leadott lövésekben. A mentők a helyszínen ellátták, majd kórházba szállították a sebesülteket, az izraeli hadsereg erői pedig lezárták a környező utakat, és megkezdték a gyanúsítottak felkutatását.
Az izraeli parlament, a knesszet éjjel második és harmadik olvasatban elfogadta a Vaskardok háború gazdasági segélyprogramját. A több mint 15 milliárd sékelt (mintegy 1400 milliárd forint) együtt szavazták meg a kormányzó és az ellenzéki pártok. Segélyeket kapnak a mezőgazdaság, a vállalkozások, a turizmus kárvallottjai, a tartalékos katonák házastársai, a Gáza-környéki és az északi határvidék evakuáltjai.