Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormánya hétfőn benyújtott egy törvénytervezetet, mellyel megreformálnák az alkotmányt. Ha a javaslat átmegy a parlamenten, a kormány még bizalomvesztés után is hatalomban maradhatna.
HIRDETÉSEgy hétfői kormányülésen Meloni miniszterei tagjai megállapodtak abban, hogy a Maria Elisabetta Casellati intézményi reformokért felelős miniszter által jegyzett reformtervezet pénteken a minisztertanács, ezt követően pedig a parlament elé kerül. Meloni közölte, hogy a kormány vállát történelmi felelősség nyomja, feladatuk megszilárdítani az olasz demokráciát. Leszögezte:
A törvényjavaslatot több ponton is kritizálja az olasz ellenzék:
- Egyrészt azért, mert a módosítás szerint miniszterelnök közvetlenül a nép választaná.
- Másrészt azért, mert a győztes koalíció vagy párt számára a parlamenti helyek 55 százalékát biztosítani kell. Mindez megkönnyítené a kormánynak, hogy átvigyen olyan törvényeket, melynek megszavazásához elég az abszolút parlamenti többség.
- Harmadrészt: amennyiben a kormány megbukik, a törvényjavaslat értelmében a régi vagy egy új miniszterelnökkel, de ugyanannak a kormánynak is lehetősége van egy újabb kormány alakítására, magyarán: a hatalom a kezükben maradna. A választóknak csak abban az esetben kellene visszatérniük a szavazófülkébe, ha a koalíció újjáépítésére tett kísérletek elbuknak.
A reformtervezet nem tér ki a köztársasági elnök szerepére, Casellati viszont közölte, hogy az elnök megtartaná jogkörét, miszerint miniszterelnöki tanácsra minisztereket nevezhet ki, viszont miniszterelnököt nem.
Amennyiben a tervezet átmegy, a törvények egyes elemei hasonlítanának a magyar jogrendszer olyan elemeire, melyek biztossá teszik a Magyarországot kormányzó Fidesz hatalmát.
A módosítások mögött álló érvrendszer lényegi eleme ugyanakkor az a valós probléma, hogy Olaszországot évtizedek óta instabil koalíciók kormányozzák, amelyek nem voltak képesek megoldani az ország gazdasági gondjait.
Brüsszel sem örül
Az olasz jobboldali pártok nagyobb része támogatja a változtatást, de a baloldal éppen a kormány lehetséges "beragasztása" miatt nem repes az örömtől.
Kritika már érkezett az Európai Parlamentből is: a baloldali S&D és a Renew is közölte, hogy a német mintájú kancelláriát preferálják, melyben egy nem közvetlenül megválasztott miniszterelnöknek megvan a jogköre a miniszterek kinevezésére.
Olasz lapok eközben azt írják, ahogy amennyiben Meloni és Casellati reformja átmegy, akkor ezzel aláássák a demokráciát. A Corriere megjegyzi: noha a kormánycsúcsot követő sajtótájékoztatón a szöveget teljes egyetértéssel elfogadták, még így is jelentős munka van vele, hogy a kormányhoz kötődő képviselők is igennel voksoljanak rá. Azt írják, hogy a legvitatottabb passzus a 94. cikkelyben lévő, a miniszterelnök ellen esetlegesen fellépő bizalomhiánnyal kapcsolatos, melyet már fentebb is említettünk: lényege, hogy a kormány nem feltétlen bukna meg bizalomvesztés után, hanem újraformálódhatna, és elég lenne a sorait átrendezni anélkül, hogy újabb programot mutatnának fel.
Sergio Mattarella köztársasági elnök még nem látta a törvény végleges szövegét. A második elnöki ciklusát töltő, négy évtizede aktív jogász-politikus egyelőre annyit mondott, hogy megvárja a pontos tervezetet.