Az ENSZ főtitkára szerint a közel-keleti térség "a szakadék szélén" áll, és felszólította a Hamászt, hogy azonnal engedje el az izraeli túszokat. Joe Biden óva intette Izraelt a Gázai övezet későbbi megszállásától.
HIRDETÉSBár korábban az időjárási viszonyokra hivatkoztak, Izrael egyik katonai szóvivője vasárnap este mégsem ezzel indokolta, hogy a hadsereg elhalasztotta a szárazföldi hadműveletet a Gáza övezetben.
Arye Sharuz Shalicar egy német tévéműsorban azt mondta: a halasztás egyik fő oka az, hogy meg akarják várni, amíg több palesztin lakos jut el az övezet déli részébe, hogy ne legyenek veszélyben a part menti övezet északi részén indított szárazföldi offenzíva során. Korábbi lapértesülések szerint a szárazföldi offenzívát már a hétvégére tervezték, de a felhős égbolt, a pilóták és a drónok számára rossz látási viszonyok miatt elhalasztották.
Bár Netanjahu miniszterelnök egyik első reakciójában "megtorlásról" beszélt, Izrael valójában csak azt akarja a manőverrel biztosítani, hogy a Gázai övezetből ne lehessen soha többé megtámadni Izraelt.
Ennek érdekében az izraeli hadsereg összesen 300 ezer katonát mozgósított, akik mára az egész Gázai övezetet bekerítették. A vadászgépek éjjel-nappal támadják a Hamász állásait, hajók cirkálnak a Földközi-tenger partjainál, amelyek szintén részt vesznek a terrorcsoport bombázásában. Többször is megsemmisítették az iszlamisták hajóit, amelyekkel izraeli területre próbáltak beszivárogni.
A támadások az elmúlt 24 órában is folytatódtak a támadások a Gázai övezetben, palesztin források szerint ezek voltak az eddigi legsúlyosabb izraeli csapások az övezetben.
Közben az amerikai elnök "nagy hibának" nevezte, ha Izrael a szárazföldi manőver után hosszabb távon megszállás alatt akarná tartani a Gázai övezetet. A CBS 60 Minutes című hírműsorának Biden arról is beszélt, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász "nem képviseli a teljes palesztin népet". Az övezet lerohanása és a terrorizmus felszámolása azonban "szükséges előfeltétel" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a Hamászt teljesen ki kell-e iktatni, Biden így válaszolt: "Igen, ez meggyőződésem". Hozzátette, hogy szerinte ugyanakkor továbbra is szükség van a Palesztin Hatóságra, sőt, "kell lennie egy útnak a palesztin államhoz". Az elnök szükségtelennek látta amerikai csapatok Izraelbe küldését, lévén "Izraelnek van a világ egyik legjobb hadserege."
A súlyos gázai humanitárius helyzetre figyelmeztetett az ENSZ főtitkára. António Guterres szerint az övezetben "elfogyott a víz, az áram és más alapvető ellátási cikkek" (Izrael vasárnap jelentette be, hogy továbbra is szolgáltat vizet Gázának).
Az ENSZ Egyiptomban, Jordániában, Ciszjordániában és Izraelben élelmiszer-, víz-, orvosi és üzemanyag-készleteket tart fenn, amelyeket órákon belül el lehet küldeni, az ENSZ személyzetének azonban képesnek kell lennie arra, hogy ezeket a készleteket biztonságosan és zavartalanul Gázába is tudja szállítani és szét tudja osztani a területen - jelentette ki Guterres.
Az ENSZ főtitkára egyben felszólította az iszlamista terrorszervezetet, hogy azonnal és feltételek nélkül engedje szabadon az izraeli túszokat. Mindkét cél - a túszok szabadon bocsátása és a segélyek eljuttatása - fontos, és nem szabad alku tárgyaként visszaélni velük - hangsúlyozta Guterres. Azt mondta, hogy kötelessége mindkét célért küzdeni ebben a drámai pillanatban, amikor "a Közel-keleten a szakadék szélén állunk".
A Hamász terrorakciója iránti kezdeti szimpátia-megnyilvánulásai után most óvatosan elhatárolódott a szervezettől a palesztin elnök. Mahmúd Abbász szerint a Gázai övezetet uraló szervezet "tettei és politikája nem a palesztin népet képviseli", és elutasította a civilek meggyilkolását "mindkét oldalon". Ugyanígy "mindkét oldalt" felszólította foglyaik szabadon bocsátására (túszokat csak a Hamász szedett).
Abbász most a békés ellenállást hangsúlyozta az izraeli "megszállás" megszüntetése érdekében. A palesztin nép elleni "izraeli agressziót" meg kell állítani - hangsúlyozta ugyanakkor.