Vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 57,5 százaléka járult az urnákhoz Lengyelországban, ez csaknem 12 százalékkal magasabb, mint az előző parlamenti választások idején volt. Kemény kampány után sem egyértelmű, hogy az Európa-párti vagy az euroszkeptikus pártok nyernek-e.
Reggel 7 óta zajlik a szavazás Lengyelországban és a határon kívül is, a lengyel diaszpórában
A külképviseteken több órás sorok alakultak ki, de egyes lengyelországi szavazókörökben is hosszú várakozásra kell számítania a szavazóknak
Kilenc órakor urnazárás, ekkortól érkeznek az első exit pollok
HIRDETÉSReggel 7 óra óta tart a választás, amelynek tétje, hogy sikerül-e harmadszor is kormányt alakítania a jobboldali-populista Jog és Igazságosság Pártja vezette koalíciónak, amely Magyarországhoz hasonlóan egyre élesebb konfliktusban áll az EU-val; vagy a korábban kormányzó Polgári Platform vezette koalíció nyer és EU-barát kormányt alakíthat. Az előrejelzések szerint ez egyedül egyik szövetségnek sem fog sikerülni, tehát többpárti összefogásra lesz szükség, vagyis a bármely nagy koalíciós blokk nyer, a kispártok döntő pozícióba kerülhetnek. Az eredmény kiszámíthatatlan, mert nagyon sok választó dönt az utolsó pillanatban - könnyen lehet, hogy az ő szavazatukon fog múlni, végül ki kerül előnyösebb pozícióba.
Rekordmagas részvétel várható külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált. Több külföldi szavazóhelyiség előtt a választópolgárok hosszú sorokban várakoztak, hogy leadhassák voksukat. Ez a helyzet a skóciai Aberdeenben és az anglia Liverpoolban is, ahová csaknem 3 ezer lengyel regisztrált be. A várakozás minkét helyszínen meghaladja az 1 órát, de hosszú sorok állnak több lengyel szavazókörben is. Maga Jarosław Kaczyński, a kormányzó PiS vezetője is csak sorban állás után tudott szavazni Varsó Żoliborz nevű negyedében.
Külföldön elsők között szavazott egy wrocławi illetőségű fiatalember, aki a Cambridgei Egytemről került ki a japán Okinawára, ahol kvantumfizikusként dolgozik. A 23 éves Marcel Mordarski 1500 km-t utazott, hogy eljusson a tokiói szavazóhelyiségbe – számolt be róla a Wyborcza.
Korábbi interúnkan részletesen elemeztük a lehetőségeket:
Személyes támadásoktól sem mentes, kemény és küzdelmes választási kampányon van túl Lengyelország. A szombati kampánycsend előtt a pártok még megtartották kampányzáró rendezvényeiket, amelyeken lényegében elhangzott, hogy a másik fél győzelme esetén Lengyelországnak vége lesz.
Az első helyre a Jarosław Kaczyński által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) pártszövetségének, illetve a Donald Tusk vezette Polgári Platform koalíciójának is esélye van. A két fő rivális versengéséből durva kampány született, ráadásul rengeteg, szinte irreális kampányígérettel, béremeléssel, nyugdíjemeléssel, rezsicsökkentéssel, ingyen gyógyszerrel és 35 órás munkahéttel.
"Engem bosszantott, hogy nem valami kulturált a kampány, mivel a két fő párt nagyon alacsony szintet képvisel. Miközben az értelmesebb pártoknak sajnos nincs erejük áttörni," mondta egy egyetemi oktató, Wiesław Słowik.
Kaczyński, az Orbáni példa követője
Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője egyértelművé tette, hogy ő azt a fajta politizálást követi, amely Orbán Viktorra jellemző. Kormányának több olyan lépése is volt, amellyel kapcsolatban jogállamiságot féltő aggodalmakat fogalmaztak meg az európai uniós vezetők.
Erős ellentét azonban Jarosław Kaczyński és Orbán Viktor között az oroszokkal való kapcsolat: a lengyel politikus kifejezetten oroszellenes, és nem győzi hangsúlyozni Lengyelország Ukrajna melletti kiállását. Kaczyński az oroszok mellett a németeket és Brüsszelt szokta elsősorban ellenségként feltüntetni választói szemében.
Tusk, az európai fenegyerek
Kaczyński személyes ellenségének tekinti jobbközép kihívóját, Donald Tuskot, akit egy személyben Brüsszel, Berlin és Moszkva emberének nevez. Az Európa-párti Tusk korábban az Európai Néppárt vezetője és az Európai Tanács elnöke volt, ezzel pedig tulajdonképpen a legsikeresebb kelet-európai politikus lett.
Orbán Viktorral való kapcsolata valamikor kifejezetten jó volt, mára azonban Tusk legtöbbször hangosan bírálja a magyar kormányfő politikáját.
A magyar és a lengyel politika közötti párhuzamokról, az esélyekről és arról, hogy az abortusszal kapcsolatos politika hogyan hatott a szavazótáborra, Edit Zgut-Przybylska, Varsóban élő szociológus-politológust kérdeztük, aki a Lengyel Tudományos Akadémia Szociológiai és Filozófiai Intézetének adjunktusa.
Nem egyértelmű esélyek
A Politico október hatodikán készült mérése azt mutatta, hogy a PiS végezhet az első helyen vasárnap, 36 százalékkal, ez azonban nem elég ahhoz, hogy magabiztosan kormányt alakíthasson. A felmérés szerint 30 százalékon áll a Tusk vezette koalíció, és a két fő rivális mögött jócskán lemaradva jönnek a többiek, a baloldali pártokat tömörítő Új Baloldal pártszövetség (10%), a főként centrista pártokat tömörítő Harmadik út (10%), valamint a szélsőjobboldali Szabadság és Függetlenség Konföderáció (9%).