Parlamenti választás kezdődik pénteken a Cseh Köztársaságban. Felmérések szerint a csehek alig több mint egynegyede gondolja úgy, hogy országuk jó irányba halad. Andrej Babis pártja, az ANO esélyes a győzelemre.
HIRDETÉS
A múlt héten az ENSZ-ben Trump amerikai elnök váratlanul kijelentette, hogy Ukrajna képes „harcolni és visszaszerezni” Oroszországtól az összes területét. Bár ez lökést adott az ukránok moráljának, fő üzenete az volt, hogy míg az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket szállít, Európának fokoznia kell erőfeszítéseit.
Hogy az európaiak készek-e erre, az már más kérdés – amelyre már pénteken választ kapunk, amikor a csehek megkezdik a szavazást a parlamenti választásokon. Sok cseh úgy gondolja, hogy az ország már így is túl sokat tesz – írja Lord Ashcroft a Kyivpostban.
A politológus felmérése szerint az emberek több mint kétharmada nem értékeli pozitívan Petr Fiala miniszterelnök jobbközép SPOLU koalíciós kormányának teljesítményét, a többség szerint alapvető változásokra van szükség a politikában.
Ennek megfelelően, más közvélemény-kutatásokhoz hasonlóan, a szerző azt tapasztalta, hogy jelentősen lemaradnak az ANO-tól, amelyet Andrej Babis vezet – egy milliárdos üzletember, aki annak ellenére, hogy volt miniszterelnök, mindig is arra alapozta politikai karrierjét, hogy kívülállóként képes a korrupció ellen fellépni és változásokat elérni.
Az ukrajnai háború is belpolitikai kérdés lett
A stagnáló életszínvonal a fő oka az elégedetlenségnek. Az infláció, az árak és a megélhetési költségek állnak a választók prioritási listájának élén, őket követik az adósságok és a lakhatás, és a csehek több mint kétszer olyan valószínűséggel mondják, hogy rosszabb helyzetben vannak, mint négy évvel ezelőtt, mint hogy jobb helyzetben vannak. De az ukrajnai háború is szerepet játszik ebben.
A 2022-es orosz invázió után Petr Fiala kormánya Kijev egyik legerősebb támogatójává vált. Az EU-párti SPOLU koalíció élen járt mind az európai lőszerkezdeményezésekben, mind az Oroszország elleni gazdasági szankciókban. A következő évben Petr Pavel nyugalmazott tábornok cseh elnökké választása szilárdan rögzítette az ország helyét a NATO-szövetségben.
A háború három és fél éve alatt a gazdasági nyomás, az energiaárak és az a érzés, hogy a belföldi prioritások háttérbe szorulnak, együttesen aláásták ezt a határozott álláspontot. A csehek csaknem fele, köztük az ANO szavazóinak kétharmada szerint országuk máris túl sokat tesz Ukrajnaért fegyverek és katonai támogatás terén (csak 6% gondolja úgy, hogy túl keveset tesznek) – írja Lord Ashcroft.
Míg a nagy többség egyetért a további humanitárius segítségnyújtással, a szankciók fenntartását csak kis többség támogatja. Kétharmaduk ellenzi további ukrán menekültek befogadását. Több szavazó ellenzi, mint támogatja azt az ötletet, hogy cseh katonákat küldjenek Ukrajnába a békefenntartó erő részeként. És míg a csehek összességében Oroszországot fenyegetésnek tekintik országukra nézve, az ANO szavazóinak kevesebb mint fele ért egyet ezzel.
Meglepő módon a szavazók csupán egynegyede véli úgy, hogy Ukrajna támogatása biztonságosabbá teszi országukat; közel a fele, köztük az ANO szavazók többsége, éppen ellenkezőleg gondolja. Harmaduk, és az ANO támogatóinak fele egyetértett azzal, hogy az orosz–ukrán konfliktusnak semmi köze Csehországhoz, és hogy semmilyen formában nem kellene beavatkozniuk.
Az oroszok jól járhatnak
Ha az eredmények igazolják a közvélemény-kutatásokat, Csehország követheti Lengyelország példáját, ahol az elnök és a miniszterelnök ellentétes álláspontot képviselnek az európai vitában.
Az ország csatlakozhat ahhoz a Kijev szemszögéből aggasztó tendenciához is, amely Közép- és Kelet-Európában figyelhető meg: a magyar és a szlovák kormány, valamint az új lengyel elnök sokkal kevésbé hajlandó védeni Ukrajna szuverenitását.
Ennek következményei között szerepelhet Ukrajna elszigetelődése nyugat-európai partnereitől, a katonai ellátás megszakadása és a szövetség további megosztottsága.
Függetlenül attól, hogy a csehek részt akarnak-e venni az ukrán vagy az orosz ügyekben, sokan úgy vélik, hogy az oroszok beavatkoznak az ő ügyeikbe (és a cseh titkosszolgálatok és független elemzők szerint erre jó okuk is van). A választók körülbelül fele úgy gondolja, hogy külföldi hatalmak próbálják befolyásolni a választások eredményét, és ezek többsége – köztük a SPOLU támogatóinak 90%-a – úgy véli, hogy Oroszország a fő bűnös.
A cseh választók többsége szerint az online dezinformációk bizonyos hatással lesznek a hétvégi választások eredményére, de csak egynegyedük véli úgy, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy befolyásolja a következő kormány összetételét. Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy egy Európa szívében fekvő, megalapozott demokráciában a választók egyenlően oszlanak meg abban a kérdésben, hogy a választások tisztességesen zajlanak-e, és hogy az eredmények tükrözik-e a cseh nép akaratát – ez már önmagában is megfelel a Kreml céljainak – összegez Lord Ashcroft.