EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Dr. Rácz András: Ezért kellene Svédországnak csatlakoznia a NATO-hoz

Dr. Rácz András,
Dr. Rácz András, Szerzői jogok a Német Külkapcsolatok Tanácsának vezető szakértője
Szerzői jogok a Német Külkapcsolatok Tanácsának vezető szakértője
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Német Külkapcsolatok Tanácsának vezető munkatársa dr. Gladdin Pappin korábbi véleménycikkére válaszol.

HIRDETÉS

2023. október 6-án az Euronews közölte dr. Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnökének véleménycikkét arról, hogy Svédország miért nem csatlakozhat a NATO-hoz. A cikkre dr. Rácz András, a Német Külkapcsolatok Tanácsának vezető munkatársa válaszolt. A cikk teljes terjedelmében az Euronews angol oldalán olvasható.

Rácz azt írja, hogy dr. Pappin érvei közül néhány figyelmet érdemel, mások viszont korrekcióra szorulnak. Rácz hangsúlyozza, hogy Pappin inkább politikai filozófusként, mint biztonságpolitikai szakértőként ismert, és emlékeztet, hogy noha Pappin szerint Oroszország nem fog egyhamar betörni a NATO területére, a NATO legújabb értékelése ennek ellentmond, ugyanis a vilniusi csúcstalálkozó 2023. július 11-én kiadott záróközleménye szerint 

"az Orosz Föderáció a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára, valamint az euroatlanti térség békéjére és stabilitására.

Rácz megjegyzi, hogy Pappin ennek az ellenkezőjéről próbálja meggyőzni olvasóit, szavai viszont a magyar kormánynak is ellentmondanak, ugyanis a kormány jóváhagyta a vilniusi csúcstalálkozó közleményét.

Cikkében Pappin azt írja, hogy "Svédország katonai hozzájárulása a NATO-hoz meglehetősen csekély lenne", Rácz viszont emlékeztet, hogy néhány nappal a cikk megjelenése után Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke egy interjúban közölte, hogy a svéd fegyveres erők teljes mértékben készen állnak a NATO-csatlakozásra, és hogy szerinte Svédország csatlakozásának kérdése inkább politikai, mint katonai természetű.

Rácz szerint Böröndinek igaza van, Pappinnak viszont nincs, és megjegyzi: a The Military Balance 2023 szerint Svédország védelmi költségvetése 2022-ben valamivel több mint 8 milliárd dollárra rúgott, ami a 2,5-szerese Magyarország 2,99 milliárdos kiadásainak.

Svédországnak kicsi, de jól kiképzett és nagyon jól felszerelt, területvédelemre konfigurált fegyveres ereje van, az ország légiereje közel száz JAS-39 Gripen vadászgéppel rendelkezik, írja Rácz. Hozzáteszi, hogy Magyarország Svédországtól mintegy tucatnyi Gripent lízingel, és éppen most készül meghosszabbítani ez erre vonatkozó, ám 2026-ban lejáró szerződéseket. 

"Dr. Pappin érvelésének egyik kulcseleme a csatlakozás késleltetett ratifikálása mellett, hogy Budapest és Stockholm között a bizalom megcsappant, ám ha valódi bizalomvesztésről lenne szó, akkor valószínűtlen, hogy Magyarország a Gripen lízingszerződés meghosszabbításával a Svédországtól való katonai technológiai függőség fenntartására törekedne

- írja Rácz, aki szerint a svéd csatlakozás jelentősen erősítené a szövetség pozícióját a teljes balti-tengeri régióban. 

Rácz arról is ír, hogy Pappin cikke látszólag egy szélesebb körű magyar kommunikációs manőver része, melynek célja kétértelműséget teremteni Magyarország álláspontját illetően, és időt nyerni a svéd csatlakozással kapcsolatos kérdésben. Megjegyzi: a Pappin által elnökölt Magyar Külügyi Intézet a magyar kormányhoz tartozik, mivel a Miniszterelnöki Hivatalnak van alárendelve. "Pappinnal együtt, azaz véleménye aligha független Orbán Viktor politikájától" - írja.

A török szál

Rácz kiemeli, hogy miközben Pappin részletesen taglalja, hogy Svédország szerinte miért nem áll készen a NATO-csatlakozásra, azt nem említi meg, hogy Magyarország egyeztet Törökországgal arról, hogy mikor ratifikálják a svéd csatlakozást. A magyar késlekedés eközben kapóra jön Törökországnak, véli Rácz, mivel Törökország racionális politikát folytat, és számos követelést fogalmazott meg Svédországgal és az Egyesült Államokkal szemben, cserébe a csatlakozás jóváhagyásáért. Ráadásul: szinte biztosra vehető, hogy ha Ankara kéréseit teljesítik, Törökország jóváhagyja Svédország csatlakozását.

Magyar részről követelések nincsenek, Ankarával ellentétben Budapest nem kér semmit Svédországtól, csak kritizál. Rácz szerint nem világos, hogy Magyarországnak valójában mi haszna származna a svéd csatlakozás késleltetéséből, és kérdéses, hogy az Ankarának tetsző szájhősködés fedezi-e azt a kárt, amit Budapest NATO-szövetségesként a hitelességéből veszít.

Az orosz szál

Törökország mellett akad még egy ország, akit biztosan nem zavar a svéd csatlakozás késleltetése, az pedig Oroszország. Moszkva régóta ellenzi a NATO bármilyen bővítését, a Kreml szemszögéből nézve ugyanis Svédország NATO-tagsága egyenlő azzal, hogy a Balti-tengert körbeveszik a katonai szövetség tagállamai. Rácz szerint ez korlátozná Oroszország balti flottájának, valamint a Kalinyingrádba telepített egyéb eszközeinek erejét. A magyar huzavona így nemcsak török, hanem orosz érdekeket is szolgál.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Gulyás: Talán jobb a svédeknek, hogy nem most szavaz a NATO-csatlakozásról a magyar parlament

Ukrajnára szabott új Gripenekkel segítené Svédország a kijevi hadvezetést

"Nem elvárás, de reális cél a továbbjutás a foci Eb-n" - podcast Kele János futballszakíróval