EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Szentgyörgyi Albert és a többi, magyar származású, de hírnevét külföldön szerző Nobel-díjas tudós

A bal oldalon az 1962-es Nobel-békedíj, a jobb oldalon pedig az 1954-es kémiai Nobel-díj
A bal oldalon az 1962-es Nobel-békedíj, a jobb oldalon pedig az 1954-es kémiai Nobel-díj Szerzői jogok AP Photo/Corvallis Gazette-Times, Andy Cripe
Szerzői jogok AP Photo/Corvallis Gazette-Times, Andy Cripe
Írta: Németh Árpád
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A magyar Nobel-díjasok száma a világon az elsők között van az ország lélekszámához viszonyítva - a gyakran hangoztatott adat a nemzeti büszkeség fontos része. A magyar, magyar származású, vagy magyar kötődésú Nobel-díjasok számszerűsítésére vállalkozni azonban nem is olyan könnyű, mint gondolnánk.

HIRDETÉS

Sallangmentes a Nobel-díjasok telefonos értesítése.

„Halló, Karikó Katalinnal szeretnék beszélni.”

„Én vagyok” – válaszolt a tárcsázott hölgy pittsburghi otthonából.

„Itt Adam Smith, a Nobel-díj bizottság nevében.”

„Tessék, Adam.”

„Nagyon-nagyon gratulálok a Nobel-díjhoz!” – közölte a stockholmi testület képviselője.

„Köszönöm, nagyon szépen köszönöm” – Karikó Katalin hangján nem érződött a meglepetés.

Másnap ugyanígy értesítették Krausz Ferencet, a móri születésű természettudóst, hogy ő viszont a fizikai Nobel-díjat érdemelte ki. Utoljára 1994-ben kapott két magyar tudós ugyanabban az évben Nobel-díjat.

Karikó Katalin tulajdonképpen már két éve számíthatott arra, hogy kutatótársával együtt ő kapja meg a világ legrangosabb tudományos elismerését. A hír október 2-án vált hivatalossá: Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapták 2023-ban az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS technológia megalkotásáért, amellyel hatékony védőoltás készíthető a koronavírus ellen.

Áttörő felfedezéseik alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszer közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseket. A díjazottak hozzájárultak ahhoz, hogy példátlan ütemben fejleszthessék az oltóanyagot napjaink egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetése idején – áll a Nobel-bizottság indoklásában.

Karikó Katalin az első magyar nő, aki kiérdemelte a Nobel-díjat. A magyar kitüntetetteket azonban – történelmi okokból is – nehéz számszerűsíteni. Egyesek magyar származásúak voltak, vagy magyar kötődésük volt, de – Karikóhoz hasonlóan – másutt találták meg boldogulásukat, tudományos kiteljesedésük lehetőségét.

Lénárd Fülöp németnek tartotta magát, nácivá torzult (fizikai Nobel-díj, 1905)

Az 1862-ben Pozsonyban született Philippe Eduard Anton von Lenardot, Lénárd Fülöpöt szokták az első magyar Nobel-díjasként emlegetni. „Az iskolákban magyarként neveltek” – írta önéletrajzában, és hozzátette: az iskola, ahol alaposan megtanították a fizikát és matematikát, „szilárd erkölcsi tartást adott”. Élete végéig fenntartotta a kapcsolatot a magyar tudományos élettel, bár németnek vallotta magát.

Kiskorától érdekelte a természettudomány, és megszállottan kísérletezett. Borász apja kívánságára borkémiát hallgatott a Bécsi Egyetemen, idővel átiratkozott Budapestre, ahol fél évig Eötvös Lorándnál kutatott, majd Heidelbergbe ment. Élete hátralevő részét Németországban élte le.

Forrás: leemage
Philippe Lenard, 1905Forrás: leemage

Lénárdnak 1892-ben sikerült a vákuumcsövön lévő apró lyukra helyezett alumíniumfólián, a róla elnevezett Lénárd-ablakon át kivezetnie a szabadba a katódsugarakat, ami lehetővé tette tanulmányozásukat. Vizsgálatai vezettek el az elektron felfedezéséhez, de ez a dicsőség nem neki jutott osztályrészül. Saját készítésű csöveiből Wilhelm Conrad Röntgen is vásárolt, innen eredt elsőbbségi vitájuk a röntgensugarak felfedezésével kapcsolatban. Számos kitüntetést megosztva kaptak, a Nobel-díjat azonban 1901-ben Röntgennek egyedül ítélték oda. A csalódott Lénárd – akit 1901-től minden évben jelöltek – végül 1905-ben vette át a fizikai Nobel-díjat katódsugaras kutatásaiért és atommodelljéért.

Nézetei a náci Németországban idővel teljesen eltorzultak. A harmincas években megjelent fizikatörténetében azt írta: az árja, északi és népi gondolkodású német kutatók az éterfizika révén jutnak el a természetet átlelkesítő Szellemhez. A modern fizikát, amelyben egyre fontosabb szerepet játszott a matematika, zsidó spekulációnak tartotta.

Bárány Róbert osztráknak vallotta magát (orvosi Nobel-díj, 1914)

Bárány Róbert egy turkesztáni hadifogolytáborban értesült 1915 őszén arról, hogy a Nobel-bizottság neki ítélte oda az orvosi Nobel-díjat. Szülei magyarok voltak, Várpalotáról költöztek Bécsbe. Róbert ott született, osztrák állampolgárként anyakönyvezték, és osztráknak is vallotta magát. A gyermekkori csonttuberkulózisból kigyógyult, de élete végéig szenvedett térdizületeivel. Ennek ellenére teniszezett, és hegyet mászott.

Bárány Róbert kutatásai előtt az emberi fül működését szinte csak állatkísérletek nyomán, elméletben vizsgálták. Ő volt az első, aki a fül belső szerkezetét, és az úgynevezett vesztibuláris funkciókat tanulmányozta.

Vizsgálataival érdemelte ki 1914-ben az orvostudományi Nobel-díjat. Bárány – testi fogyatékossága ellenére – önkéntesnek jelentkezett a háború idején, és orosz fogságba esett. Amikor kiderült, hogy megkapta a Nobel-díjat, nyomban különleges bánásmódban részesült. Kazanyban folytathatta elméleti kutatásait. Svéd közvetítéssel szabadult a következő évben, Bécsben azonban már nem tartottak igényt szolgálataira, így elfogadta az uppsalai egyetem meghívását.

HIRDETÉS

Zsigmondy Richard, a magyar származású osztrák (kémiai Nobel-díj, 1925)

Magyar származása ellenére osztráknak vallotta magát Zsigmondy Richard is, aki „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért” kapott kémiai Nobel-díjat.

A magyar származású osztrák-német vegyész Bécsben született 1865-ben. Édesapja, dr. Zsigmondy Adolf magyar fogorvos számos sebészeti műszer feltalálója volt, édesanyja, Irma von Szakmary pedig költőnő. Bányamérnök nagybátyja Zsigmondy Vilmost az MTA tagja volt, bátyja, Zsigmondy Emil pedig elismert hegymászó.

Forrás: Nobel-bizottság
Zsigmondy RichardForrás: Nobel-bizottság

Zsigmondy 1907-től Göttingenben volt professzor. Legfontosabb felfedezései, találmányai itt születtek, így a Nobel-díjjal járó pénzösszeget az egyetem fejlesztésére fordította. A Holdon található Zsigmondy kráter az ő nevét őrzi.

Szent-Györgyi Albert Magyarországon kutatott (orvosi Nobel-díj, 1937)

Mindmáig az egyetlen magyar tudós, aki itthon befejezett kutatásiért kapta meg a rangos tudományos elismerést – állapította meg a Nemzeti Tudásképző Akadémia.

A Budapesten született Szent-Györgyi Albert középiskolai tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium diákjaként végezte. Nem volt jó tanuló, a gimnázium utolsó éveiben azonban tanulmányi eredménye ugrásszerűen javult. Saját visszaemlékezése szerint ekkor érzett rá a tanulás ízére. Szülővárosában szerzett orvosi oklevelet, majd az első világháború után Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Cambridge-ben megszerezte második doktorátusát, kémiából, majd egy évig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott.

HIRDETÉS

Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kérésére tért haza, majd 1931 és 1945 között Szegeden, utána pedig, 1947-ig Budapesten volt professzor.

A második világháború vége felé a Kállay-kormány megbízásából Isztambulban próbálta meg előkészíteni Magyarország kilépését a háborúból. Az akció kudarcot vallott, így a német megszállás után a Gestapo életre-halálra kereste. Alig tudták átszöktetni a szovjetek által ellenőrzött területre 1945 elején. A háború után a Magyar Tudományos Akadémia megreformálása volt kitűzött célja, és mivel ez sem sikerült, új Természettudományi Akadémiát hozott létre.

Svájcban telelt 1947 végén, amikor megtudta, hogy barátját, Zilahy Lajos írót letartóztatták. Többé nem tért haza, hanem az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A Boston melletti tengerbiológiai laboratórium igazgatója volt Woods Hole-ban, majd a Darthmouth College professzora lett.

AP Photo/Clarence Hamm
Szent-Györgyi Albert egy San Franciscó-i sajtóértekezleten, 1959-benAP Photo/Clarence Hamm

Amerikából csak kétszer látogatott haza: a szegedi díszdoktori cím átadására, 1978-ban pedig tagja volt annak az amerikai küldöttségnek, amely visszahozta Magyarországra a Szent Koronát.

Majd négy évtizedet élt Amerikában, de mindvégig magyarnak vallotta magát. A tekintélyelvűséget elvető szilárd jelleme a legnemesebb értékeket hordozó tudósok sorába emelte.

HIRDETÉS

Szent-Györgyi első tudományos eredményeit a biológiai oxidáció terén érte le. A sejtlégzéssel kapcsolatos kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav katalitikus hatást fejt ki a mechanizmus egyik lépcsőjén. Így jutott el a C-vitamin izolálásáig. Cambridge-ben felismerte, hogy egy oxidációt redukáló anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de nagyobb mennyiségre volt szüksége. Szegeden fedezte fel, hogy a helyi paprika többet tartalmaz belőle, mint a citrusfélék. Hexuronsavnak nevezte el, majd később a skorbut elleni hatására utalva aszkorbinsavnak. A felfedezésért már 1934-ben Nobel-díjra jelölték, de csak három évvel később kapta meg.

Hevesy György Nobel-díjasokkal barátkozott (kémiai Nobel-díj, 1943)

Hevesy György a radioaktív nyomjelzés felfedezője és ezzel egy új tudományág, a nukleáris orvostudomány megalapozója volt.

A zsidó származású Hevesy György felmenői, a nagyiparos, földbirtokos Bischitz család a századforduló környékén magyarosította a nevét, ami nemesi címmel is párosult. A nyolc gyermek közül az ötödik, György Budapesten érettségizett, és vegyészmérnök-hallgatóként itt járt egyetemre, majd tanulmányait Berlinben folytatta. Diplomát és doktorátust a freiburgi egyetemen szerzett.

Több európai laboratóriumban is dolgozott, majd fiatal kutatóként a kémiai Nobel-díjas Ernest Rutherford manchesteri laboratóriumába került 1911-ben. Ez az időszak meghatározta későbbi karrierjét. Rutherford olyan kutatási feladattal bízta meg, amely elvezette a Nobel-díjig.

Azt az utasítást kapta, hogy egy uránérc-küldeményben válassza szét az ólmot és a radioaktív sugárzás egyik bomlástermékét, a rádium D-t. A rutinos vegyésznek ez nem sikerült, mert egy izotóp különválasztása kémiai eszközökkel lehetetlen. Azt a tételt fogalmazta meg viszont, hogy ha az aktív anyag nem választható el az inaktívtól, akkor a sugárzó rádium D felhasználható az ólom indikátoraként. Ez a nyomjelző izotópok indikátorként való alkalmazásának alapelve.

HIRDETÉS

Ugyanitt ismerkedett meg a fiatalember, akkor már George de Hevesy a dán Niels Bohrral, aki később fizikai Nobel-díjat kapott, és akivel életre szólt barátságot kötött.

Az első világháború idején hazatért, hogy magyar katonaként szolgálhasson. Ideje nagy részét azonban a budapesti egyetemen töltötte. Új tanszéket terveztek rábízni, de a Tanácsköztársaság ezt az elképzelést is meghiúsította, noha Hevesy sosem politizált.

Így aztán Niels Bohr meghívására Koppenhágába költözött. A fizikus laboratóriumában a Mengyelejev-táblázatból hiányzó 72. rendszámú elem megtalálása volt a cél. Hevesy úgy gondolta, hogy ennek az elemnek a titáncsoportból kell kikerülnie. Holland kollégájával, Costerrel Norvégiából és Grönlandról származó anyagokat kaptak vizsgálatra. Ezekből állították elő a Koppenhága latin neve után hafniumnak nevezett elemet. Így az 1784-ben tellúrra bukkanó Müller Ferenc után Hevesy volt a második magyar, aki elemet azonosított.

Hevesy később, némi freiburgi ingázás után visszatért Bohr intézetébe. Dánia német megszállása idején az angol titkosszolgálat Bohrt az Egyesült Államokba menekítette, Hevesynek pedig sikerült eljutnia Svédországba. Letelepedése csak a Nobel-díj átvételéig okozott gondot; attól kezdve folyamodhatott állampolgárságért, és élt is a lehetőséggel.

Forrás: Nobel-bizottság
Hevesy GyörgyForrás: Nobel-bizottság

családja kívánságára hamvait szülővárosában, a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Hevesy nevét viseli egy kisbolygó és a Hold északi pólusvidékének egyik krátere.

HIRDETÉS

Békésy György a tudományt vette feleségül (orvosi Nobel-díj, 1961)

Békésy György Budapesten született, de gazdasági diplomata édesapja kiküldetései miatt tanulmányait másutt folytatta, a többi között Münchenben és Konstantinápolyban. Otthon magyarul beszéltek. Már gyermekként megtanult franciául, németül és olaszul, de egyik nyelvet sem sajátította el tökéletesen. vegyészetet a Berni Egyetemen tanult, majd a Budapesti Egyetemen doktorált fizikából. A svájci állampolgárságot és a felajánlott kecsegtető állást visszautasította, és Magyarországon maradt.

Távközléssel kapcsolatos kutatásokat végzett, és ő volt a Magyar Rádió stúdiójának akusztikus tervezője. Ekkoriban kezdett el élénken érdeklődni a fül működése iránt. Kutatásaira, cikkeire felfigyelt a nemzetközi tudományos közvélemény, sorra hívták előadásokat tartani.

A háború utáni új Magyarországon azonban nem találta a helyét. Először a svéd Karolinska Intézetben, majd 1947-től az amerikai Harvard Egyetemen folytatta a még Magyarországon megkezdett kutatásait. Laboratóriuma azonban 1966-ban leégett. Ekkor tette át székhelyét a Hawaii Egyetemre, és haláláig ott dolgozott.

Forrás: Harvard Egyetem
Békésy György a HarvardonForrás: Harvard Egyetem

Soha nem nősült meg. Saját szavai szerint „a tudományt vette feleségül”. Végakarata szerint hamvait a Csendes-óceánba szórták 1972-ben.

Békésy György a halláskutatás egyik legnagyobb szakértője volt. Az orvosi-élettani Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért” érdemelte ki.

HIRDETÉS

Wigner Jenő Pál szükségesnek tartotta az atombombát (fizikai Nobel-díj, 1963)

Wigner egy terézvárosi zsidó családban született, és ugyan a Jenő Pál nevet kapta, a családban mindenki Jancsinak szólította. Otthon németül és magyarul beszéltek, a francia nevelőnőtől franciául is megtanult. A Wigner család 1919-ben áttért az evangélikus hitre, gyermekük így került a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumba, ahol osztálytársa és életre szóló barátja a 20. század egyik legnagyobb matematikusaként jegyzett Neumann János lett. Az iskola szellemisége nagy hatással volt rá.

A budapesti Műegyetem vegyészmérnöki szakából kiábrándulva Berlinben folytatta tanulmányait, ahol rendszeresen részt vett a Német Fizikai Társaság beszélgetésein. Ezeken megfordult Max Planck, Albert Einstein és Szilárd Leó, az atombomba atyja is – akivel Wigner szintén szoros barátságot kötött.

Miután lediplomázott, rövid időre hazaköltözött, és apja mellett dolgozott az újpesti bőrgyárban. Aztán elfogadta a berlini Kristálytani Kutatóintézet meghívását, és ott ásta bele magát az új tudományágba, a kvantummechanikába. Neumann-nal együtt 1930-ban tanári állást kapott az amerikai Princeton Egyetemen, Hitler hatalomra kerülése után pedig végleg Amerikában telepedett le.

Jóllehet meggyőződéses politikai amatőrnek tartotta magát, nagy szerepe volt a Manhattan-terv népszerűsítésében. Miután Németország megtámadta Lengyelországot, F. D. Roosevelt elnök utasítást adott az atomenergia-program beindítására. Az Uránium Bizottság tagja volt a katonákon kívül Enrico Fermi, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő. Wigner feladata az első atomreaktor megtervezése és megépítése volt, ez a kísérleti robbantásokhoz nélkülözhetetlen plutóniumot állította elő. Megrendítették Hirosima és Nagaszaki áldozatai, élete végéig mégis abban a hitben élt, hogy az atombombák bevetése elkerülhetetlen a béke érdekében. A háború után az atomenergia békés felhasználásán dolgozott.

AP Photo
Három amerikai professzor az atomenergia békés felhasználását célzó genfi értekezleten, 1955-ben, balra Eugene WignerAP Photo

„Nem gondoltam volna: valaha is úgy közlik a nevemet az újságok, hogy nem tettem semmi komiszat” – nyilatkozta, miután értesült, hogy Nobel-díjat kapott az „atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért”.

HIRDETÉS

Gábor Dénes, a hologram atyja (fizikai Nobel-díj, 1971)

Németországban tanult connecticuti kutatónak nevezte az AP hírügynökség a Nobel-díj átadásakor, 1971-ben Dennis Gabort. A háromdimenziós lencserendszerrel történő fényképezés kifejlesztése fűződik a nevéhez. A korszakalkotó ötlet akkor pattant ki a fejéből, amikor épp egy teniszmeccset nézett – állt a tudósításban.

Az amerikaiak gyakorlatiasan álltak hozzá annak a tudósnak a felfedezéséhez, akit mi Gábor Dénesként ismerünk, és aki a fizikai Nobel-díjat a „holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” érdemelte ki.

AP Photo
A Nobel-díj átadási ceremóniája 1971-ben, balról a második Pablo Neruda chilei író, a kép jobb szélén Gábor DénesAP Photo

Gábor Dénes is egy terézvárosi zsidó családból származik, amely később szintén áttért az evangélikus hitre, mint Wignerék. Két öccsével együtt nagypolgári neveltetésben részesült: nyelveket és zongorázni tanultak. Dénes nem sokkal az érettségi után az első világháborús olasz fronton kötött ki. Miután leszerelt, gépészmérnöknek tanult Budapesten, majd 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait. Gábor Dénes is bekerült abba a körbe, amelynek a lelke Szilárd Leó volt, és ahova Neumann János és Wigler Jenő is tartozott.

Hitler hatalomra kerülése után hazatért Magyarországra, egy évvel később, 1934-ben azonban végleg Angliában telepedett le, ahol állampolgárságot kapott. Egy ottani laboratóriumban fejlesztette ki a holográfiát még 1947-ben, ami csak 1960, a lézer felfedezése után terjedt el. Ez a magyarázata annak, hogy miért csak jóval felfedezése után kapott Nobel-díjat. Connecticutban mellesleg csak nagyon rövid ideig volt vendégkutató.

Polányi János Károly sohasem tartotta magát magyarnak (kémiai Nobel-díj, 1986)

Polányi János Károly magyar zsidó szülők gyermekeként született Berlinben. Édesapja, Polányi Mihály magyar-brit tudós még 1922-ben emigrált Németországba. Munkássága kiterjedt a fizikokémiára, a közgazdaságtanra, sőt a filozófiára is. A német fővárosban Wigner Jenővel barátkozott.

HIRDETÉS

Polányi fia, János 1929-ben született. A család a nácizmus elől Manchesterbe költözött, ahol a papa professzor volt, a tehetséges fiú pedig tanulmányait folytatta, és már 23 évesen megszerezte a PhD tudományos fokozatot. Az ötvenes évek elején kapott kanadai ösztöndíjat, és némi princetoni kitérővel azóta is ott él. Őt tartják Kanada legkiemelkedőbb vegyészének.

Forrás: Nobel-bizottság
John C. Polanyi/Polányi JánosForrás: Nobel-bizottság

John C. Polanyi sohasem tartotta magát magyarnak, sőt még a magyar származásával kapcsolatos feltételezéseket is ellenszenvvel fogadta. A kémiai Nobel-díjat 1986-ban az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért kapta.

Oláh György, a magyar származású amerikai (kémiai Nobel-díj, 1994)

„A két világháború közötti időszakban nőttem fel, színvonalas, gondos nevelésben volt részem – amilyet egy olyan ország középosztálybeli gyermekei kaptak, amelynek iskolarendszere még az Osztrák-Magyar Monarchiában gyökerezett. Budapest egyik legjobb gimnáziumába, a Piarista Gimnáziumba jártam” – emlékezett vissza gyermekkorára Oláh György.

A második világháború alatt azonban származása miatt bujkálnia kellett azzal az 1600 gyermekkel és 400 gondozóval együtt, akik Sztehlo Gábor evangélikus lelkésznek köszönhetik megmenekülésüket és életüket.

Az érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, 1949-ben pedig, alig 27 évesen doktorált. Az MTA kémiai kutatóintézetének társigazgatója volt, az 1956-os forradalmat követően azonban emigrált, mert reménytelennek látta a kutatói létet az akkori Magyarországon. Előbb Londonba, majd Kanadába, végül az Egyesült Államokba költöztek. A magyarországi kutatókkal kialakított kapcsolata emigrálása után is szinte folyamatos volt.

HIRDETÉS

„Magyar származású amerikai vagyok, ahogy itt mondják, mindkét világból a legjobb az enyém” – ezt jelentette ki a Nobel-díj odaítélése utáni első nyilatkozatában.

AP Photo/Wilfredo Lee
Hillary Clinton first lady üdvözli az amerikai Nobel-díjasokat – jobbról a harmadik Oláh György, jobbról a második pedig Harsányi JánosAP Photo/Wilfredo Lee

Oláh György a hivatalos indoklás szerint „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért” kapott Nobel-díjat. Az ő nevéhez fűződik egyebek között a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin, és a szénhidrogén-alapú új anyagok, komponensek előállítása.

Oláh György a kémia más területein is jelentős eredményeket ért el. Erről meggyőzően tanúskodik több mint ezer tudományos publikációja, mintegy száz benyújtott és elfogadott szabadalma, valamint azon tudományos szakkönyvei, amelyek a szerves kémiának fontos területeit ölelik fel.

Harsányi János munkaszolgálatos volt (közgazdasági Nobel-díj, 1994)

A zuglói gyógyszerész gyermeke is a híres Fasori Evangélikus Gimnázium diákja volt, aki 1937-ben megnyerte az országos középiskolai matematikaversenyt. Apja kívánságára ő is gyógyszerésznek tanult, majd a botanikai tanszéken lett doktorandusz – zsidó származása miatt máshová nem jutott be.

Harsányi János 1944 májusától novemberéig munkaszolgálatos volt Budapesten, majd századát 1945-ben Ausztriába deportálták. A pályaudvarról megszökött, és Raile Jakab jezsuita szerzetesnél keresett menedéket a Mária utcai kolostor pincéjében. A háború után filozófiát tanult, tanársegéd lett, de ismert marxizmusellenes nézetei miatt le kellett mondania állásáról. Gyógyszertáruk államosítása után szerelmével Ausztriába szöktek, majd Ausztráliába emigráltak. Sydneyben három évig gyári munkásként dolgozott, magyarországi diplomáját ugyanis nem ismerték el. Munka mellett végezte el a közgazdasági egyetemet olyan jó eredménnyel, hogy később a Brisbane-i Egyetemen közgazdaságtant tanított. Rockefeller-ösztöndíjat kapott 1956-ban, amellyel eljutott a Stanford Egyetemre, ott doktorátusában már a játékelméletet taglalta.

HIRDETÉS

Később, a Berkeley Egyetemen abba a kutatócsoportba hívták, amely a játékelmélet alapján a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat készítette elő Lyndon Johnson ciklusa alatt. A Neumann János és Oskar Morgenstern osztrák közgazdász által kidolgozott játékelmélet szerint a szembenálló felek bizonyos szabályok mentén küzdenek, mint a sakkban, de a pókerhez hasonlóan nagy szerepe van a blöffölésnek. Harsányi János korlátozott információjú játékelméletének lényeges eleme, hogy a versenyző csak bizonyos mértékig ismeri ellenfele célját és a rendelkezésére álló stratégiai eszközeit, mint például a szovjet-amerikai tárgyalások során, ahol Washingtonban még azt sem tudták, kikből áll majd a szovjet delegáció. Matematikai módszerekkel kellett valószínűsíteni a tárgyalásokhoz szükséges stratégiát.

AP Photo/Jan Collsioo
A Nobel-díj átadása 1994-ben, Stockholmban; az első sorban jobbról a harmadik Harsányi János, balról a harmadik Oláh GyörgyAP Photo/Jan Collsioo

Mára a gyakorlatban – leginkább a gazdasági életben – is elterjedt Harsányi korlátozott információjú játékelmélete. Az amerikai állam az olajkutak árverésein alkalmazta olyan sikerrel, hogy nyeresége megtízszereződött. Harsányi élete végéig kiválóan beszélt magyarul.

„Ha az ember egy magyar mérnökkel vagy orvossal beszél, nem meglepő a zenei vagy filozófiai érdeklődése. Amerikában az ilyen nem fordul elő. Az általános műveltség Magyarországon sokkal magasabb. Szerencsém volt, hogy pesti gimnáziumba jártam” – nyilatkozta, miután 1995-ben megválasztották az MTA tiszteletbeli tagjának.

Kertész Imre megjárta a gettót és a haláltáborokat  (irodalmi Nobel-díj, 2002)

Kertész Imre önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért kapott irodalmi Nobel-díjat. Az első magyar író, aki ebben az elismerésben részesült, és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával, felsőfokú végzettség nélkül érdemelte ki a kitüntetést – írta a Nemzeti Tudósképző Akadémia.

Kertész Imre Budapesten született. Zsidó származása miatt a második világháború idején a belvárosi gettóban élt, majd bevagonírozták, és 14 évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs tábor után végül Buchenwaldból tért haza a családjához, bár Svédországot is választhatta volna. Csak anyja és nagyon idős apai nagyszülei élték túl a vészkorszakot.

HIRDETÉS

A kibontakozó új világban a kommunista mozgalomban találta magát. Fizikai munkával és újságírással kereste a kenyerét, de később a szerkesztőségből is menesztették. Rádió-operettek librettóit írta, és éjszakái többségét a Művész Presszóban töltötte. Az 1956-os forradalom napjait a lakásába zárkózva vészelte át, aztán mégsem disszidált. Négy évvel később kezdett hozzá a Sorstalanság című regényéhez, amelyet egészen 1973-ig írt.

AP Photo/MTI, Szilard Koszticsak
Kertész Imre az újra kiadott Sorstalansággal, Demszky Gábor, akkori budapesti főpolgármester társaságában, 2002-benAP Photo/MTI, Szilard Koszticsak

Kertész az írás mellett már a hatvanas évektől kezdve foglalkozott műfordítással: klasszikusok, illetve kortárs német és osztrák szerzők műveit ültette át magyarra. Az ezredforduló előtt, 1998-ban a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja lett, utána majd 10 éven át ingázott Berlin és Budapest között. Véglegesen 2009-ben tért haza.

Kertész Imre már az ötvenes években próbálkozott azoknak az emlékeknek, érzéseknek a szavakba öntésével, ahogy ő, kamaszként átélte a lágerek borzalmait. A Sorstalanságot sokszor átírta, hogy megtalálja azt a formát, amely a leghatékonyabban adja vissza a történetet. A kéziratot a Kádár-kori esztétika nevében először visszautasították. Ennek a történetét A kudarc című regényében írta meg. A Sorstalanság végül 1975-ben jelent meg a budapesti Szépirodalmi Kiadónál. A kötet szinte visszhang nélkül maradt, és csak évtizedekkel később fedezték fel.

Műveit számos nyelvre lefordították, igazán nagy sikert Magyarország határain kívül aratott.

Karikó Katalin már tavaly megérdemelte volna (orvosi Nobel-díj, 2023)

Karikó Katalinról már sokat írtunk, annál is inkább, mert a magyar közvélemény már tavalyelőtt reménykedve várta a Nobel-díj eredményhirdetését. A koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztése ugyanis tökéletesen megfelelt a díjat alapító Alfred Nobel végakaratának. „Hátramaradó vagyonom kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek” – áll a svéd vegyész és feltaláló végrendeletében.

HIRDETÉS
Csilla Cseke/MTI via AP
Karikó Katalin 2021-ben, BudapestenCsilla Cseke/MTI via AP

Karikó munkásságát azonban külföldön és elismerték. Kaphatnék egy dedikált képet? – kérlelte egy rajongó Karikó Katalin kétszeres olimpiai aranyérmes lányát. „Hisz már küldtem.” „De nem Öntől kérek, hanem az édesanyjától” – üzente újra a levélíró.

A hentes lánya Magyarországon nőtt fel, de tudós akart lenni, holott sosem találkozott eggyel sem – írta tavalyelőtt terjedelmes Karikó-portréjában a tekintélyes New York Times. A biológus a húszas éveiben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ám évtizedeken át nem talált állandó munkát. Mégis állhatatosan ragaszkodott a kutatómunkához.

Amikor 1985-ben pénzügyi támogatás nélkül maradt az egyetemi kutatómunka Magyarországon, Kati és férje eladták az autójukat, és kétéves kislányukkal Philadelphiába költöztek. A doktori végzettséggel rendelkező anya a Temple Egyetemen keresett munkát. A magyar előírásokkal összhangban akkoriban 100 dollár készpénzzel kelhettek útra, de óvatosságból 900-at még bevarrtak kislányuk, Zsuzsi plüssmacijába. A macit mind a mai napig ereklyeként őrzik.

Krausz Ferenc az ultrarövid időtartam kutatója (fizikai Nobel-díj, 2023)

Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier azokkal a kísérleti módszereikkel érdemelték ki a Nobel-díjat, „amelyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”. Az attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része, így a vizsgálatokhoz egészen új és különleges mérési módszerek kidolgozására volt szükség.

AP Photo/Matthias Schrader
Krausz Ferenc prezentációja a Nobel-díj elnyerése után a müncheni Max-Plank Intézetben, 2023. október 3-ánAP Photo/Matthias Schrader

A móri születésű magyar fizikus, Krausz Ferenc 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki és fizikusi diplomát Budapesten. Doktori fokozatát már a bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben. Valamivel több mint egy évtizeddel később, 2003-ban a bajorországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki.

HIRDETÉS

Érdeklődésének középpontjába már a kilencvenes évek elején a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata került – ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. A világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő, és mérte meg még a kétezres évek elején. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, a többi között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferenc egyébként az MTA külső tagja.

Miután tavaly megkapta a fizikai Wolf-díjat, világos volt, hogy jó eséllyel a Nobel-díj várományosa is.

„Elsősorban magyar vagyok, aki nagyon sokat köszönhet Ausztriának is. Azok a kutatási eredmények, amelyekért utóbb díjaztak, Bécsben alapozódtak meg. Ugyanakkor Németország, azon belül is a Max Planck Társaság és a Ludwig Maximilian Egyetem, illetve a müncheni környezet, az ott dolgozó megannyi kiváló, köztük számos világhírű szakember teremtette meg az ideális körülményeket kutatásaim folytatására. De a szívem akkor is magyar maradt, amikor megkaptam – a magyar mellé – az osztrák állampolgárságot is” – nyilatkozta Krausz Ferenc a Magyar Nemzetnek.

A háború sújtotta, nehéz sorsú ukrajnai emberek megsegítésére fordítja a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat – ezt jelentette be Krausz a Deutschlandfunknak adott interjújában. A Science4People jótékonysági szervezetet maga Krausz alapította, és az utóbbi időben elnyert díjainak pénzjutalmát szintén ennek a kezdeményezésnek adományozta.

És mások...

Vitatott, hogy Milton Friedman – aki 1976-ban kapott közgazdasági Nobel-díjat – vajon magyar származású-e. Nem itt született, egyetlen percet sem élt Magyarországon, szülei azonban magyarok voltak, akik a 19. század végén külön-külön érkeztek az Újvilágba a történelmi Magyarországról, a kárpátaljai Beregszászról. Ő mindenesetre magyarnak tartotta szüleit, akik egymás között mindig anyanyelvükön beszéltek, bár gyermekeiket nem tanították meg anyanyelvükre.

HIRDETÉS

Ugyancsak kérdéses Carleton Daniel Gajdusek magyar származása, hisz az Egyesült Államokban született. Ő szintén 1976-ban kapott orvosi Nobel-díjat. Apja szlovák nemzetiségű volt, anyai ágon azonban magyar gyökerekkel rendelkezett.

A Máramarosszigeten ortodox zsidó családban született Eliezer Wiesel az „emberiség hírvivőjeként” kapott Nobel-békedíjat. A jiddis mellett megtanult magyarul, németül és románul. Elie Wiesel azonban nem tartotta magát „magyar” Nobel-díjasnak. Eleve nem tekintette magát magyarnak, sőt elhatárolódott ettől. Érzelmileg képtelen volt megbocsátani a magyar csendőrök brutalitását, a Magyarországon életbe léptetett zsidótörvények pedig egyenesen ellenszenvet keltettek benne „a magyarsággal” szemben.

Az állampolgársági törvény alapján magyar ősei voltak az Amerikában született, Nobel-díjas fizikusnak, Hugh David Politzernek is. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén, a mai horvátországi Vukovarban született Nobel-díjas vegyész, Leopold Ruzicka és a szarajevói születésű Vladimir Prelog is annak számíthat, aki 1975-ben kapott kémiai Nobel-díjat.

Az irodalmi Nobel-díj esélyesei között régóta emlegetik Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert, a jelöltek listáját azonban ötven évre titkosítják.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat

Elhunyt a Nobel-díjas író, Kertész Imre

22 év után küldték el Sóskúton a polgármestert, aki nem tiltakozott az akkufeldolgozó ellen