rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nobel akarata szerint inkább Karikóéknak járt volna az elismerés

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
Ha most nem, akkor majd később
Ha most nem, akkor majd később   -   Szerzői jogok  MTI
Betűméret Aa Aa

Izgatottan és reménykedve várta a magyar közvélemény a 2021-es Nobel-díjak eredményhirdetéseit, bízva abban, hogy Karikó Katalin biokémikus személyében a tizenegyedik magyar kitüntetettet ünnepelheti. Ez végül nem történt meg, bár formailag az ő és kutatótársa elismerése inkább megfelelt volna az alapító végakaratának. Ugyanakkor erős és alapos a remény, hogy a kutatók akár jövőre vagy a következő években megszerzik az elismerést.

Mi állt Alfred Nobel végrendeletében?

Hátramaradó vagyonom kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik A MEGELŐZŐ ÉVBEN a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.
Alfred Bernhard Nobel végrendelete
Párizs, 1895 november 27.

Az alapítványtevő Nobel tehát félreérthetetlenül úgy rendelkezett, hogy a díjazott teljesítményének a kitüntetés évét megelőző esztendőben kell teljesülnie. Az mRNS-alapú vakcinák a tavalyi év elejétől bizonyították képességeiket világszerte, és jelenleg is jórészt ezekre épül a további védekezés. 2020 egyértelműen az 'mRNS Éve' volt, messze megelőzve bármilyen fontos világeseményt.

AP
Nobel végakarata egyértelműAP

A magyar közvélemény rezignált csalódottsággal vette tudomásul a végeredményt, és beérte a Svéd Királyi Akadémia magyarázatával, hogy az időzítés nem volt a koronavírus elleni kutatás javára. A jelöléseket február 1-ig kellett benyújtani, és bár ez több mint két hónappal az első mRNS-vakcinák beadása után történt, a járványra gyakorolt hatásuk akkor még nem volt nyilvánvaló.

Ez igaz. Ugyanakkor azt sem lehet kijelenteni, hogy maga a kutatás túl friss volt még, hiszen Karikó és mások már 2005-től közzétettek tanulmányokat, amelyek eredményét folyamatosan fejlesztették.

A végső döntés kommunikálása azért is zavaró kissé, mert a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára, Göran Hansson befejezett, múlt idejű ténynek nevezte az oltások teljesítményét. „Az mRNS vakcinák kifejlesztése csodálatos sikertörténet, amely óriási pozitív következményekkel járt az emberiség számára. És mindannyian nagyon hálásak vagyunk a tudósoknak” – nyilatkozta a stockholmi bejelentés után.

Maga Karikó Katalin (66) nem csinál érzelmi vagy presztízskérdést az ügyből. Folytatja és szélesíti kutatói aktivitását, ami nem függ az azonnali elismeréstől. Nincs tehát sértődés, de dühödt felháborodás akad bőven világszerte, mint lejjebb majd láthatjuk.

Addig is büszkén könyvelhetjük el, hogy Karikó bekerült a TIME Magazin 100 legbefolyásosabb személyének névsorába, olyanok társaságában, mint Elon Musk, Tim Cook, Alekszej Navalnij, Joe Biden, Hszi Csin-ping, Tucker Carlson, Naftali Bennett. Ez is olyan értékű presztízs, aminek bizonnyal lesz hatása a következő döntések során.

A Nobel-időszakadék nem új jelenség

Santo Fortunato fizikus, a Bloomington-i Indiana Egyetem igazgatója szerint a díj 120 éves története során egyre nőtt a rés a felfedezések és az elismerések között. Szerinte ez rosszat tesz a díjalapítás szellemének, mert sok tudós meg sem éri a pillanatot, mire jelöltté válna, viszont a díj posztumusz nem ítélhető oda.

1940 előtt a felfedezés és a díjazás közt az esetek kis részében telt el 20 év, míg 1985 óta a 'késések' több mint fele ennél nagyobb időt is meghalad. Erről mondja tömören Fortunato, hogy „hosszú az út Svédországba”.

Az időeltolódás görbéi növekednek

A Japan Times idézi Ali Mirazami professzor véleményét a svéd Karolinska Intézetből, aki szerint a Nobel-bizottság nem nagyon szokott 60 év körüli tudósokat jutalmazni, hanem jobbára megvárja a 70-80. életévüket.

A legékesebb példa az időszakadékra a gravitációs hullámok vizsgálata, melyeknek létezését Albert Einstein már 1915-ben jelezte, de egy évszázadba telt, mire a kutatók kifejlesztették az észlelés eszközeit. A bejelentés 2016 februárjában történt, és rá egy évvel már meg is kapták a fizikai Nobel-díjat, három felé osztva, a LIGO nevű közös kutatás eredményeként, amiben több mint ezer kutató vett részt, köztük magyarok is. Mindhárom díjazott 75 év feletti volt.

AP
Egy 100 éves díj hősei - Einstein, Rainer Weiss, Barry C. Barish, Kip S. ThorneAP

Egyre gyakoribb a tudományos díjak megosztása is, mert a kutatások immár rendkívül komplexek, olykor párhuzamosak, és rengeteg közreműködő munkáját igénylik. Az idei közgazdasági díj is három tudós között oszlott meg.

A régi idők tudománya még ennél is kegyetlenebb volt, hiszen például Galileo Galilei inga-elméletét csak 200 évvel később igazolta a párizsi Pantheonban felállított szerkezetével Jean Bernard Foucault, és természetesen ő is kapta meg érte a Becsületrendet.

Némileg ellenkezik az adományozó nyilatkozatával az irodalmi díjazások köre is, ahol sosem egy előző évi kimagasló alkotás, hanem a szerzői életpálya nyeri el az elismerést, évtizedekre visszatekintően. Kertész Imre legismertebb műve, a Sorstalanság 27 évvel a díjazás előtt született meg, de a bizottság indoklása szerint életművét jutalmazták, nem a regényt.

Mégis, De Fortunato szerint a jelentős felfedezéseket gyorsan felismerik, és a vakcinakutatók hamarosan megszerzik a legmagasabb elismerést. Ugyanezt gondolja Arturo Casadevall, a Johns Hopkins egyetem mikrobiológusa, aki szerint az oltások fejlesztése több más tudományág gyökereit is érinti majd. „Úgy gondolom, hogy az mRNS-vakcinák nyilvánvaló és közeli jelöltek. Szerintem a bizottság most még némi időt szakít arra, hogy a mélyebb hatásokat is figyelembe vegye”. A Nature magazin leírása szerint is ez a kutatás máris jelentős előélettel és gazdag történettel bír.

Egyetért velük Brian Uzzi, aki az Illinois-i Northwestern Egyetemen a kutatások módszertanait vizsgálja, és foglalkozik a tudományos díjak elosztási mechanizmusaival is. Szerinte a Nobel-bizottság messzebbre tekint, mint a vakcinák puszta kifejlesztése. „A Nobel-díjakat azok a tudósok kapják, akik halászni tanítják az embereket, ahelyett, hogy halat adnának nekik” - mondja. Előbbre helyezik azokat a tudósokat, akik olyan alapkutatásokat végeznek, amelyek folytathatók és sokféle más problémát is megoldhatnak. A bizottság kivárja az mRNS-vakcina hatásait más fertőzésekre, például más koronavírusok okozta fertőzésekre illetve a genetikai állományra, feltételezi Uzzi. (Egyébként azt is állítja, hogy a nők elismerése a kutatások eredményeiknek begyűjtésekor rosszabb, mint a férfiaké.)

Életekbe fog kerülni a Nobel-döntés?

A nemzetközi tudományos közéletben szinte biztosra vették a Karikó-Weissman páros sikerét. Még a döntés előtt nyilatkozta Ulrika Bjorksten, a svéd közrádió tudományos rovatának vezetője, hogy „nagy hiba volna a Nobel-bizottság részéről, ha nem az mRNS vakcinát jutalmazná, még ha kissé kockázatos is", és a tippelések legtöbbje ebbe az irányba mutatott.

A végeredmény sokakból kifejezett dühöt és értetlenséget váltott ki. „A Nobel-díj döntnökei most tehettek volna valamit, hogy közvetlenül segítsék a globális egészségügyi erőfeszítéseket a járvány idején. És úgy döntöttek, hogy nem. Ez súlyos tévesztés, egy védhetetlen döntés, ami életekbe kerül” - írja Alexey Merz, a Seattle-i Washington Egyetem sejtbiológusa a Twitteren.

A tudós azt hangsúlyozza, hogy a díj tekintélye és eszmei értéke sok bizonytalankodót vagy akár vakcina-szkeptikust meggyőzhetett volna arról, hogy vegyék fel az oltást, vagy legalábbis elgondolkodásra késztethette volna őket. Ennek a presztízsnek kimagasló jelentősége van akkor, amikor sok ország és nagyrégió átoltottsága aggasztóan alacsony, és közben terjednek az elutasító nézetek.

Érvelés-sorozat a vakcina díjazása mellett

A Nobel-döntés felett érzett haragot táplálja az a kemény tény is, hogy az oltási kedv, illetve az elérések lehetősége rendkívül szétszórt képet mutat a világban. Az Emirátusok, Portugália, Kanada, Szingapúr, Dánia, Uruguay, Kína, Chile, Spanyolország vezetik a mezőnyt, viszont Izrael és Németország már csak az első harmad végén szerepel. Ázsia egésze 38%-nál tart a teljes beoltottak körében. Ennél is rosszabb Oroszország átlaga (34), Afrikában pedig a helyzet egyenesen riasztó, mert a kontinens még csak most tart a 8% felé.

EURONEWS
Messze még a végeEURONEWS

Idén hullámzóan alakult a beoltottsági élmezőny, nyilvánvalóan a politikai és kormányzati beavatkozások erősödése, vagy éppen azok lazulása, például a korai nyitások miatt. Májusban az Egyesült Államok határozottan vezette a küzdelmet, majd visszaesett, ám az újabb akciók folytán ismét feljebb került. Jelenleg a megtorpanás állapotában van. A koronavírus témája ezért ismét a Fehér Ház prioritási listájának élére került, pedig nyáron a klímavédelem és Afganisztán voltak a főszereplők.

Nem mutatnak jól egyes kelet-európai adatok sem, aktuálisan éppen Romániában tapasztalják a vírus megújult támadásait. Magyarországon is az oltási kedv lanyhulása észlelhető.

Az oltásellenesség gerjeszteni fogja a gyermekbetegségeket is?

„Vannak konzervatívabb államok, ahol nem csak a koronavírus-elleni, hanem más védőoltási akciókat is megtámadnak, ami nagyon aggasztó” – mondja Marcus Plescia, az Egészségügyi Tisztviselők Szövetségének főorvosa. „Ha ezek közül néhány gyermekbetegség visszatér, az rémületes lesz."

Mióta Biden elnök szeptember 9-én bejelentette, hogy újabb erőteljes járványellenes lépéseket tesz, melyek mintegy 100 millió amerikait érintenek, láthatóan romlanak az oltásokkal szembeni érzületek. Ennek már korábban is volt jele, például Tennessee-ben, ahol a republikánus törvényhozók arra szólították fel az egészségügyi dolgozókat, hogy fejezzék be a 'proaktív tájékoztatást' még a rutinszerű oltásokkal kapcsolatban is, beleértve a gyermekbetegségeket, a HPV-t vagy az influenzát. (Évente 200 ezer amerikai nőt diagnosztizálnak HPV-vel, és közülük négyezer meg is hal a vírusban.)

A republikánus Larry Elder, aki sikertelenül tört a kaliforniai kormányzói posztra, augusztusban azt mondta a Los Angeles Times szerkesztőségének, hogy „Nem hiszem, hogy az államnak kell előírni a szülőknek, hogy a gyermeket beoltassák. Ez az államhatalom behatolása /mármint a családi életbe/”. Kijelentését oltásellenes tüntetéssorozat követte a nagyvárosban.

Damian Dovarganes/AP
Oltásellenes tüntetés Los Angelesben, augusztus 14-énDamian Dovarganes/AP

Az oltásellenes mozgalmak és szekták közül az Action 4 Liberty nevű csoport indult támadásba Minnesotában egy kormányzójelölt ellen, amiért az nem volt hajlandó aláírni a szerveződés 'Állítsuk meg az oltást!' elnevezésű kampányát. A csoport levelezőlistáján 100 ezer címzett szerepel. A Facebook nemrég le is tiltotta a radikális oltásellenesek közösségi oldalát.

Az ilyen szaporodó és erősödő jelenségek miatt a kormányok dolga nem csak az USA-ban, de szerte a világon megnehezedett, hogy rávegyék az embereket az oltás teljes felvételére. Például az Egyesült Királyságban, ahol a brit egészségügyi szolgálat (NHS) legutóbbi adatai szerint a koronavírussal súlyosan megfertőződött emberek csaknem ötödét olyan terhes nők teszik ki, akik nincsenek beoltva. A vonakodás miatt az államok sok helyütt szorulnak kényszerintézkedésekre, így Franciaországban is, ami viszont újabb tiltakozásokat vált ki, és sokan az állam terrorját emlegetik. Olaszországban a lakosság 15%-a oltásellenes, és akcióik a szélsőjobbhoz köthetők.

A német kormány azzal szembesült, hogy hamis hírekben kezdték terjeszteni róla, hogy már nem ajánlja a Covid19 elleni vakcinák használatát és be is fagyasztotta ezek engedélyezési eljárását. A kormánynak ezért egy új kampányt kellett indítania, hogy meggyőzze a kétkedőket.

Olykor már az oltottaknak kell védekezniük - a vírus hitkérdéssé is vált

Az oltásellenes csoportok, lobbik és mozgalmak nyomása miatt a vakcinák tényleg igénylik a tudományos mélységű védelmet a szkeptikusokkal szemben. Példa erre az egyik olyan híresztelés, mely szerint az oltás növeli a szívizomgyulladás kockázatát, és ezt külön felméréssel kellett cáfolni Izraelben. Nagy kérdés persze, hogy a hamis híresztelések olvasói elmélyednek-e a tudományos ellenvélemények olvasásában is.

A vírus létezése és kezelése immár nem orvosi vagy gazdasági, hanem kifejezett hitkérdés lett sokaknak. A Facebookon például létezik keresztény csoport, amely az oltástagadás ellen szólal fel, míg egy másik keresztény oldal az oltásokkal száll szembe. Az oltáspárti keresztények úgy érzik, hogy nyomás alá kerültek saját hittársaik részéről, ami rosszat tesz a közösségeknek és az emberi kapcsolatoknak.

Egyre nyilvánvalóbbak az oltással kapcsolatos vélemények és a politikai szemléletek kapcsolatai. Az USA-ban például a republikánusok 20%-a mondja biztosra, hogy nem vesz fel oltást, míg a demokraták közt ez az arány 5%.

A GALLUP mérése szerint a demokraták körében 1975 óta 12%-kal nőtt a tudomány iránti bizalom, míg a republikánusok esetében feltűnő a csökkenés, 72-ről 45%-ra. A teljes népesség körében is hanyatlás látható, 6%-os mértékben. Az intézet szerint ez a jelenség egyértelműen politikai-eszmei eredetű, mert míg a tudomány presztízse a 20. században kimagasló volt az USA-ban, ma már a közvélemény jobban bízik a hadseregben vagy a kisvállalatokban, mint a tudósokban.

Az elnökválasztási kampánnyal és a capitoliumi válsággal is tetézett előző két év súlyos politikai vitákat termelt a republikánusok és a demokraták között a járvány súlyosságáról, az arcmaszkok hatékonyságáról, a korlátozó intézkedésekről és főként a védőoltások szükségességéről is. Ezek romboló hatással voltak a tudomány megítélésére. Mindehhez járult a védekezést irányító hatósági vezetők, elsősorban dr. Antony Fauci személye elleni kíméletlen karakterromboló támadássorozat.

Bírálat a Trump elnököt támogató tévéadó címére

Számos republikánus nyilatkozata mutatott abba az irányba, hogy lebeszéljék a polgárokat tudományos alapú vélemények elfogadásáról, és több állam kormányzója kifejezetten a korlátozások ellen szállt síkra (Texas, Florida, Dél-Dakota). A demokrata hangadók inkább a védekezés gazdasági hatásaival foglalkoztak (segélyezés, munkahelyvédelem, hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz), különösen Joe Biden elnök tavaszi támogatási törvényének keretében, ami a Kongresszus teljes támogatását élvezte. Hasonló mértékű elfogadás ma már nem volna borítékolható.

A helyzet tükörképeként terjednek azok a szintén destruktív vélemények is, hogy aki nem oltatja be magát és emiatt meghal, az magára vessen és 'úgy kell neki'. A The Washington Postban megszólaló Piercarlo Valdesolo szerint „A pszichológusok jól tudják, hogy a meggyőzés nem feltétlenül működik statisztikákra és bizonyítékokra építve, hanem érzelmeken keresztül érvényesül”. A MacAlester College professzora helyesebbnek tartja, ha azonosítható áldozatokat mutatnak be a közönségnek, hús-vér embereket és gyászolókat, mert ezt a problémát már képtelenség adatszerűen kezelni. Azon már túl vagyunk és rengeteget tudunk a járványról és a védekezésről is, de ez mégsem elegendő. A temérdek adat, hatósági közlés és szakcikk már feldolgozhatatlan a köznép számára. „Egy halál tragédia, egymillió már statisztika” – teszi hozzá.

Hasonló jelenséget figyelt meg egy lengyel tanulmány is. A krakkói Jagello Egyetem kutatói általános oltásellenes tendenciákat vettek észre, és ehhez járul a gyógyszeripari nagyvállalatok (Big Pharma) ellen forduló ellenszenv is, ami Nyugaton is tömeges jelenség. A folyamat pszichológiai elemeit úgy foglalják össze, hogy „az egyén gyakran keres információt már meglévő hipotézisével összhangban, és elkerüli az alternatív magyarázatokat. Ezért a vakcinákkal szemben már eleve létező elutasító hozzáállás arra késztetheti az egyéneket, hogy a negatív tüneteket az oltások következményeiként értelmezzék, tovább erősítve ezzel a pesszimista hozzáállást".

Diadalmenet már van a Nobel felé

A koronavírus elleni vakcinák már elkezdték begyűjteni a kiemelkedő tudományos díjakat, több millió dolláros mértékben. Ilyen például a Lasker Alapítvány éves kitüntetése, ami a Nobel egyik előszobája. A következő döntésig ezek a kutatások további elismeréseket fognak szerezni, amiket a Nobel-bizottság figyelembe fog venni, mint döntésének előpróbáit, hasonlatosan ahhoz, ahogy a Golden Globe fesztivál megnyerése legtöbbször belépőjegy az Oscar-díjakhoz is.

„Nem vagyok meglepve, hogy félretették ezt a kérdést” – mondja David Naylor, a kanadai Torontói Egyetem orvoskutatója. Ő is azt várja el, hogy a bizottság hagyja figyelmen kívül az oltóanyagokat kifejlesztő tudományos és vállalati érdekcsoportokat, a politikai szempontokat és a dühöngőket, hanem az alapmunkára összpontosítson. Ha a vakcinakutatás megkapja majd az elismerést, akkor a Karikó-Weissman páros diadala aligha lehet kétséges.