A volt szovjet tagállamok gazdasága gyors fellendülésnek indult, miután oroszok, belaruszok és ukránok ezrei tették át üzleti tevékenységüket ezekbe az országokba.
HIRDETÉSAz Oroszországot és Belaruszt sújtó szankciók kikerülésének egyik hatékony módja, hogy olyan országban kell céget alapítani, amelyik baráti kapcsolatot ápol Oroszországgal és a Nyugattal is.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb jelentése szerint 2023 első félévében megugrott a gazdasági növekedés a közép-ázsiai országokban.
Tadzsikisztán GDP-je az év végéig elérheti a 7,5 százalékos növekedést, Üzbegisztán 6,5, Kazahsztán 5, Kirgizisztán pedig 4,6 százalékos gazdasági bővülésre számíthat.
A feltűnően jó teljesítményükhöz hozzájárult az is, hogy Kína a koronavírus-járványt követően ismét kinyitotta országát, ám a legfőbb ok mégis Oroszország ukrajnai inváziója - erről beszélt Anna Matveeva, a King's College Orosz Intézetének professzora az Euronews-nak.
A háború miatt orosz, belarusz és ukrán állampolgárok is arra kényszerültek, hogy átmentsék pénzüket, illetve áthelyezzék üzleti tevékenységüket Közép-Ázsiába. Ez persze növelte a vásárlóerőt, fellendítette a fogyasztást és az igényt a jobb szolgáltatásokra.
Az orosz cégek elsősorban Kazahsztánba és Kirgizisztánba mentek, aminek a földrajzi mellett kulturális és gazdasági okai is vannak. Mivel a két ország Oroszországgal együtt tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak (akárcsak Belarusz és Örményország), a közös piac, az összehangolt szabályozás és a szabadkereskedelmi zóna megkönnyítette a cégek áthelyezését.
Pontos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de azért azt lehet tudni, hogy több százezer orosz hagyta el hazáját, főleg a katonai mozgósítás idején tavaly szeptemberben. Sokan azóta hazatértek, mert nem találtak külföldön munkát.
A történet másik oldala
Míg sok orosz ment valamelyik közép-ázsiai országba új életet és munkát kezdeni, addig ezekből az országokból Oroszországba mennek dolgozni, majd hazaküldik a fizetésüket. Az EBRD szeptemberi jelentése szerint ez a pénzmozgás némileg kompenzálja a munkaképes fiatal oroszok exodusát. Oroszország számára pedig gazdaságmentő hatással bír, hogy több millió közép-ázsiai hajlandó alacsonyan fizetett munkákat elvállalni például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban.
Közben Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt és Üzbegisztánt számos kritika éri, mert gazdasági növekedésüket annak köszönhetik, hogy segítenek Oroszországnak kikerülni a nyugati szankciókat.
Hogyan jutnak el a szankcionált nyugati termékek Oroszországba?
Tom Keatinge, a gazdasági bűncselekmények szakértője, augusztusban beszélt az Euronews angol adásának arról, hogyan kerülik ki a nyugati szankciókat az Oroszországgal kereskedő cégek. A termékeiket egyszerűen egy kazah vagy indiai vállalat veszi meg, majd az exportálja Oroszországba.
Az Euronews által összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a szankcionált nyugati termékek importja Kazahsztánba jelentősen megnőtt az ukrajnai orosz invázió kezdete után.
2022 január és október között a kazah cégek által Oroszországba exportált elektronikai eszközök és mobiltelefonok értéke meghaladta az 549 millió eurót, ez tizennyolcszorosa az egy évvel korábbi értéknek a CABAR adatai szerint.
Ez a fajta kereskedelem persze nem új. Amikor a hidegháború idején a Szovjetunióval nem lehetett szabadon kereskedni, akkor is hasonló módon oldották meg a nyugati termékek bejuttatását az országba.
Anna Matveeva a King's College professzora hangsúlyozta, hogy miközben a gazdasági fellendülésnek örülnek az érintett közép-ázsiai országok, azért boldogságuk mégsem felhőtlen. Nagyon is aggódnak amiatt például, hogy ukrán drónok célba vehetik az gáz és kőolaj vezetékeket, vagy a Caspian Pipeline konzorcium Fekete-tengeren lévő terminálját, ami megakasztaná az olajszállítást.