Oroszország ismét a Burevesztnyik (Viharmadár) nukleáris meghajtású cirkáló rakéta tesztelésére készül, amely egyike a Vlagyimir Putyin elnök által 2018-ban bejelentett „csodafegyvereknek”, amelyek tönkre teszik a NATO korábbi struktúráját.
A sorozatos kudarcok után sok jel mutat egy újabb próbálkozásra, már a közeli napokban
HIRDETÉSPutyin csodafegyverei között (Avangard hiperszonikus rakétarendszer; a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta, Poseidon vízalatti drón és Kinzsal hiperszonikus rakéta) a Burevesztnyik volt az egyik meglepetés.
Az Északi-sarkvidéken most újabb kísérleti nukleáris meghajtású rakéta indítására készül Oroszország, és a cél továbbra is egy „korlátlan hatótávolságú” fegyver létrehozása, amit Putyin elnök 5 éve beígért. A valószínűleg már a napokban sorra kerülő újabb kísérletről egy katonai felderítő magáncég felvételei árulkodnak.
Nem lehet pontosan tudni, hogy ez a 14. vagy 15. kísérlet lesz-e, mert Moszkva nagyon takarékosan bánik az adatközléssel. Azért is, mert a kísérletsorozatnak már volt hét halálos áldozata, amikor 2019 augusztusában életét vesztette öt atomtudós és két matróz, akik egy tengerbe zuhant példányt akartak kiemelni. Putyin elnök a gyászszertartáson megerősítette, hogy a kísérleteket a veszteség ellenére is folytatni kell, mert Oroszország szuverenitásának védelme ezt megköveteli.
A nyugati katonai elemzők által „Repülő Csernobilnak” csúfolt fegyver a NATO nyilvántartásában „Skyfall” (Égbolt) kódnévvel szerepel. A nukleáris és hagyományos robbanófejekkel is felszerelhető „megtorló fegyvert” lényegében egy mini atomreaktor hajtja, hatótávolsága elvileg valóban korlátlan, és tervezői szerint képes elkerülni a legfejlettebb elhárító rendszereket is.
A körzet feletti repülési tilalmat október 6-ig hosszabbították meg, tehát a kísérlet napokon belül esedékes
A Roszatom szakértői már augusztus elején megjelentek a körzetben repülőgépeikkel és mérőeszközeikkel, és repülési tilalom is életbe lépett a kilövési körzetben. A Novaja Zemlja szigetcsoportban található Pankovo kísérleti helyszín környékét „ideiglenes veszélyzónává” nyilvánították.
Kudarcok sorozata a Viharmadár eddigi története
A korábbi kilövési kísérletek sikertelenül végződtek. Az amerikai katonai hírszerzés szerint a rakéta egyszer sem tudott 35 kilométernél többet repülni, leghosszabb repülése mindössze két percig tartott, az egyik teszt pedig tragédiába torkollott. Az incidensből származó sugárfelhő mérhető volt a skandináv országokban is.
2020 nyarán az Egyesült Államok fegyverzetellenőrzési különmegbízottja, Marshall Billingsley felszólította Oroszországot, hogy állítsa le a kétes és veszélyes fejlesztést. Ő is a „repülő Csernobil” kifejezést használta a szenátus fegyverkezési bizottsága előtt, panaszkodva a rakéta „nukleáris kipufogójára”, és az esetleges lezuhanásakor fenyegető környezeti veszélyekre.
2019 óta nincs megbízható információ a Viharmadár újabb tesztjeiről, de a szakértők véleménye nem változott. Darryl Kimball, az amerikai Fegyverellenőrzési Szövetség igazgatója szerint a Burevesztnyik a közeljövőben nem lesz a „nukleáris triász” része, mert még egy sikeres kilövés esetén is évekbe telik, mire a rakéta készen áll az operatív bevetésre. Ez azt jelenti, hogy egyhamar nem lesz egyenértékű vetélytársa a földi, tengeri vagy légi indítású hagyományos csapásmérőknek.
A szakértő szerint a fegyver jelenleg nem több, mint Putyin elnök egyik kedvenc játékszere, néhány más remélt és beígért fejlesztés társaságában.
Kapcsolódó hivatkozások:
A nukleáris meghajtás szerepe a rakétatechnika jövőjében
A csodafegyverek bemutatása