EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Negyed évszázada tudunk ,,guglizni"

A Google logója a vállalat New York-i irodáján
A Google logója a vállalat New York-i irodáján Szerzői jogok AP Photo/Peter Morgan, File
Szerzői jogok AP Photo/Peter Morgan, File
Írta: Zoltan Siposhegyi
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: orosz

A Google Inc. szerdán ünnepli 25. születésnapját. Ez idő alatt egymást érték az olyan világmegváltó ötletei, mint az Android, a Street View vagy a Gmail. Egy sikerre azonban 10 kudarc jutott. Az évforduló alkalmából mérlegre tettük a tech óriás munkásságát.

HIRDETÉS

Készült már Oscar-jelölt nagy játékfilm a Microsoftról, a Facebookról és az Apple-ről is, csak a techvilág legnagyobb és legbefolyásosabb szereplőjéről, az Alphabetről, vagyis leánykori nevén a Google-ről nem. De ez ne tévesszen meg senkit. A világ legnagyobb keresőmotorja az internet alfája és omegája, és az általunk ismert start-up valóság legfőbb mozgatórugója.

Garázsból a világba

Az utóbbi két évtizedben milliók álmodoztak arról, hogy egy garázsból kiindulva sikerül még egy olyan sikertörténetet létrehozniuk, mint Larry Pagenek és Sergey Brinnek. A két fiatal 1995-ben barátkozott össze az amerikai Stanford Egyetemen. Ez egybeesett az internet hőskorával. Ekkortájt már kezdett lezárulni a Microsoft és az Apple epikus harca, és felépült a Szilícium-völgy. A weboldalak gombamód terjedtek el, és mindenki ,,be akart szállni" az internetbe.

Page és Brin ezt a hullámot lovagolta meg BackRub nevű programjával. Ez már lényegében a Google logikája alapján működött, vagyis a hivatkozások száma alapján rangsorolta relevancia szerint a honlapokat. A rendszer egy év alatt hatalmas sikert és ismertséget hozott a párosnak, de ekkor Page úgy gondolta, hogy a ,,hátdögönyözés" nem a legmegfelelőbb név egy feltörekvő start-up számára.

Torsten Silz/AP2010
A kezdetekTorsten Silz/AP2010

A névváltás végül elég komikusra és ezáltal legendásra sikerült. Sean Anderson a googolplexet javasolta, de Page ezt túl hosszúnak tartotta, így csak a googolt akarta megtartani. A googol egy hatalmas szám, pontosabban tíz a századikon. Ezzel azt akarták kifejezni, hogy milyen sok oldalt elérnek a programjukkal. A Google-ben amúgy máig kiírják, hogy a kereső hány oldalt talált a megadott feltételeknek megfelelően és ez rendszeresen milliós nagyságrend.

Ekkor jött egy elütés. Page rá akart keresni, hogy létezik-e már a googol domain név, de véletlenül a google.com-ot ütötte be. A páros ekkor hozta létre a világ legtöbbet használt weblapját, amit 1997. szeptember 15-én jegyeztek be.

Ez viszont picit több mint 26 éve volt. Akkor mit ünnepel a vállalat szeptember 27-én? 1998. szeptember 4-én Andy Bechtolsheim, német villamosmérnök és befektető 100 ezer dollárral szállt be a projektbe, így megszületett a Google Inc. De ez még mindig nem stimmel. A végső évforduló ugyanis egy marketinges kozmetikázásának köszönhető. A Google 2005-ig szeptember 4-én ünnepelte a születésnapját, csakhogy 2005-ben tagadhatatlanul piacvezetővé vált. Az év szeptember 27-én több weblapot indexált, mint a történelemben bármelyik másik kereső motor. Ezzel a Google maga alá gyűrte a Bing-et és többi versenytársát. A reklámszakemberek pedig jobbnak látták azt füllenteni, hogy ez éppen a cég születésnapjára esik. Azóta a Google minden évben szeptember 27-én ünnepli alapítása évfordulóját.

A megkerülhetetlen

A Google-el kapcsolatban mindenki érezte, hogy nagy dobás lesz, de sokáig nem lehetett látni, hogyan fog pénzt termelni. Eleinte csak olyan milliárdos álmodozók láttak benne befektetési potenciált, mint Jeff Bezos, az Amazon alapítója, aki maga is érdekelt volt abban, hogy hatékonyabban tudja eladni termékeit. Az áttörést az elkövetkezendő 4 év hozta. 2000-ben a Google létrehozta az AdWords-öt. Ez az új ágazat keresőszavakat árult, és pénzért előrébb sorolta a szolgáltatókat ezzel megalapozva a ma ismert online marketinget. Valamint ugyanebben az évben a Yahoo alapértelmezett keresője lett, ami azért ironikus, mert az akkor dübörgő vállalat két évvel korábban még egymillió dollárt sem volt hajlandó fizetni a Google-ért, amikor felajánlották neki.

A másik ugrás 2004. augusztus 19-én volt, amikor a Google-t bevezették a New York-i tőzsdére. Ezzel megszületett a legismertebb unikornis, vagyis olyan vállalat, amely lényegében a semmiből csinált csodát. Ezzel a két lépéssel a Google nem csak pénzügyi függetlenségét teremtette meg, hanem egy olyan sok milliárd dolláros vállalatot is, amely képes lett a jövőbe fektetni, diktálva az iramot a techszféra többi szereplőjének.

Szinte képtelenség felsorolni, hogy a Google életünk mennyi területén van jelen. A cég vezetése szinte mindig időben kapcsolt, és ha az interneten megjelent egy igény, ők azonnal ott voltak, hogy kielégítsék.

2001-ben például a fél világ Jennifer Lopezt szerette volna látni zöld Versace ruhájában, ezért a Google úgy döntött, hogy képkeresőt is beépít a rendszerébe.

A termékcsalád megkerülhetetlen lett. A legnépszerűbb operációs rendszer a Chrome, a legtöbbet használt levelező program a Gmail, amíg felhőalkalmazás a Drive lett. Szinte az összes GPS a Google Térkép alapján működik, és a Street View-nak vagy a Google Earth-nek köszönhetően már ki sem kell mozdulnunk otthonról ahhoz, hogy felfedezzük a világot. 

A Google az okostelefonok elterjedésére is gyorsan reagált, és 2005-ben felvásárolta az Android operációs rendszert, majd egy évvel később a YouTube videómegosztót. Az első androidos készülék 2008-ban jelent meg volt ahol T-Mobile G1, máshol HTC Dream néven. A Google 2010 óta az okostelefonos piacon is próbálja megvetni a lábát, a Nexus és a Pixel mellett a saját alkalmazásboltjával, a Google Play-jel is.

Google, a projekttemető

Persze ez a negyed évszázad nem csak sikertörténetekből állt. Az igen beszédes Killed by Google weboldal 288 olyan termékét szedett eddig össze, amely elvérzett az évek során.

Sokan elfelejtették már, hogy egy időben a Google megpróbálta felvenni a versenyt a Facebookkal. A Google+ közösségi oldal azonban kérészéletű lett, miután nem tudta behozni a 7 éves lemaradást. A platformnak sosem lett kellően erős felhasználói bázisa, ami nem éppen kezelőbarát felületének is köszönhető volt. A keresőcégnek később sem sikerült jól teljesítenie a közösségi funkciókkal, elég említeni az Orkut, Buzz, Talk, Spaces szolgáltatásokat.

A Google a csevegőalkalmazások terén is jelentősen lemaradt. A Hangouts 2013-ban vált le a Google+-ról, de se a Facebook Messengertől, se pedig a Viber-WhatsApp kettőstől nem tudta átcsábítani a felhasználókat. A cég 2016-ban tett még egy utolsó próbát, és piacra dobta az Allót, ami lényegében a Hangouts átcimkézett kisestvére volt. 2022-ben azonban ezt is elkaszálták és befejezték a próbálkozást a szegmensben.

Persze olyan is történt, hogy a kor meghaladta a Google-t. A Gears négy éven keresztül tette lehetővé webalapú alkalmazások offline futtatását, majd a HTML5 bevezetése ezt mindenki számára elérhetővé tette, így a Gear feleslegessé vált. Számos sikertelen próbálkozás később más projektben reinkarnálódva vált sikeressé, mint például az Analytics-et megelőző Urchin, vagy a Photos-t megelőző Picasa, vagy akár a YouTube előtti Google Video.

Egyes esetekben a keresőcég elképzelései annyira megelőzték korukat, hogy kialakult piac hiányában nem igazán tudtak értékelhető eredményeket felmutatni. A Google Ride Finder már 2009-ben megszűnt, évekkel azelőtt, hogy az Uber forradalmasította volna a privát taxizást. A rövid életű Nexus Q digitális médialejátszót 2013-ban kaszálták el, nem sokkal azelőtt, hogy az Amazon Alexa berúgta volna a virtuális asszisztensek korát. Ráadásul a Google már 2010-ben tesztelt Kaliforniában önvezető Toyotákat, majd néhány fennakadás után elhanyagolta a fejlesztéseket, így az olyan szereplők, mint a Tesla átvették az irányítást.

Lea Suzuki/San Francisco Chronicle
Google GlassLea Suzuki/San Francisco Chronicle

A Google Glass szintén egy korát megelőző kísérlet volt: az okosszemüveg vállalati verzióit idén márciusig értékesítette a vállalat, de a projekt lényegében már 2015-ben halott volt, amikor megszűnt a fogyasztói verziók értékesítése. A szemüveg jelképezte a cég kiterjesztett valóságba vetett hitét, és bár elméletben jó ötletnek tűnt egy hordható miniszámítógép, de a magas ár és a korlátozott funkcionalitás nem segítette, hogy széles körben elterjedt eszközzé váljon.

HIRDETÉS

Az idei év nagy búcsúhíre eddig a Google Stadia, ami nem húzta túl sokáig. A keresőcégnek nagy tervei voltak a 2019-ben indult szolgáltatással, hiszen meglehetősen jól hangzott, hogy a game-erek oldalán nincs szükség erős hardverre az élvonalbeli játékok indításához, azok a Google saját szerverein futnak, a felhasználókhoz csupán a streamelt mozgókép jut el. A Stadiát végül 2023 januárjában zárták be, ami a Google valószínűleg legnagyobb horderejű kudarca a 2020-as években.

Adathalászat és kartellezés

A Google-t az utóbbi években rengeteg bírálat is érte. Több trösztellenes eljárás is folyik ellene az Egyesült Államokban és Európában. A kritikusok ugyanazt vetik a szemére, mint a Facebook esetében: hogy lehallgatásokkal és kacifántos felhasználási feltételekkel manipulálják a felhasználókat, valamint pénzért árulják a személyes adataikat. 2017-ben az Európai Bizottság 2,42 milliárd euróra bírságolta a Google-t, amiért a keresőmotorja nem objektív, hanem üzleti elvek alapján működik. Ezután 2018-ban és 2019-ben mintegy 6 milliárd eurós bírságot szabott ki rá a Bizottság nem tisztességes üzletmenet miatt. Az EU-ban a digitális piacokról szóló törvény szabályozza a Google működését.

Legutóbb pedig azzal borzolta a kedélyeket az informatikai óriás, hogy elbocsátotta dolgozói állománya 6 százalékát, ami 12 ezer munkavállalót jelent.

A Google jövője az MI

A Google vezetősége nem sokat változott 25 év alatt. A társalapítók, Larry Page és Sergey Brin egészen 2019 decemberéig a cég élén maradtak, mint vezérigazgató és elnök. Ekkor került az addigra Alpabetre keresztelt óriás élére Sundar Pichai. Az Indiában született, de Amerikában tanult 51 éves kohászati mérnök 2004-ben került a céghez. Először műszaki vezető, majd termékigazgató lett és hozzá köthető a mamutvállalat megreformálása is. Sokak szerint igazi vizionárius. A 25. születésnap alkalmából hosszú számvetést írt a blogján. Visszaemlékezett, hogy amikor a Google-höz jelentkezett, ráguglizott, hogyan kell sikeresen szerepelni egy állásinterjún.

Pichai a nosztalgiázás után azonban kijelölte a jövő útját: ez a mesterséges intelligencia.

HIRDETÉS

A Google már a kétezres évek elején foglalkozott gépi tanulással, a kereséseinket 2001 óta kiegészítő Google Autocomplete is ennek volt az eredménye. A 2010-es években aztán feljebb is tekerték ezt a Deepmind 2014-es felvásárlásával, amelynek AlphaStar nevű modellje StarCraft II-ben, az AlphaZero pedig többek között sakkban és góban képezte magát emberfeletti szintre, míg az AlphaFold másfél év alatt majdnem minden ismert fehérje szerkezetét megjósolta. A Google menet közben fejlesztett kifejezetten gépi tanulásra szánt gyorsítókat is, idén februárban pedig a ChatGPT-re válaszul bejelentette a saját, Bard nevű csetbotját, amelynek nyelvi modelljéről egy azóta kirúgott fejlesztő azt mondta, hogy öntudatra ébredt, májusban pedig tényleg felzárkózott a Microsoft mellé az MI kiaknázásáért folyó versenyfutásban.

A Google egy fogalom, vagyis egy ige

A Google a kultúránk részévé vált. Olyannyira, hogy a "to google" vagyis "guglizni" 2006 óta igeként szerepel az amerikai Merriam-Webster és a brit Oxford értelmező szótárban is. A magyar nyelvben pedig napi szinten használjuk.

A nagy visszatekintés végén pedig nem mehetünk el szó nélkül a negyed évszázados vállalat leghaszontalanabb, de mégis legkedvesebb újítása, a Doodle mellett. Mint ahogy azt valószínűleg mindenki látta már a google.com-on a keresőcsík más és más történelmi események és személyek előtt tiszteleg a fontosabb évfordulókon. Ma például nem meglepő módon saját magát ünnepelte a Google, de volt már olyan is, hogy egy működő játékot rejtettek el a keresőben a tokiói olimpia tiszteletére. 

Google
A Google mai Doodle-jeGoogle

A magyarokról is számtalanszor megemlékeztek. Ez a Doodle például az '56-os forradalom évfordulójára készült. 

Google
GoogleGoogle

Ha végig szeretnék böngészni a valaha volt össze Doodle-t, itt megtalálják.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Beperelték a Google-t, amiért halálos balesetet okozhatott az elavult térképe

Facebook, Google, Amazon és mások: szigorúbb szabályokat ír elő az EU a legnagyobb tech-cégeknek

Kétmillió eurós bírságot kapott a Google Franciaországban