Kína eddig sem szállított Oroszországnak katonai célú drónokat, és a tilalom mostantól a kereskedelmi járművekre is kiterjed. Ez megfelel annak a pekingi politikának, ami bár szavakban nem ítéli el az ukrajnai agressziót, de igyekszik távol tartani magát a konfliktustól.
HIRDETÉSA rendelkezés bevezette a katonai célokra is felhasználható nagy teljesítményű, pilóta nélküli repülőgépek (UAV) szigorú exportellenőrzését, és ezzel gyakorlatilag megszűnt a 30 percnél hosszabb repülési időtartamú, 4 kg feletti felszállótömegű drónok szállítása Oroszországba.
Látszik kapcsolat az új kínai megszorítások és Oroszország más irányokba való hirtelen érdeklődése között. Az elmúlt 10 napban az orosz vezetés a legmagasabb szinten tárgyalt fegyverszállításokról Észak-Koreával, Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig nem titkoltan drónok beszerzéséről egyeztetett Teheránban. Szó van Szíria gyalogsági lőszertartalékának megvásárlásáról is.
Kína betiltotta azoknak a drónoknak a szállítását is, amelyek úgy nevezett „ledobó funkcióval” rendelkeznek, amit katonai célokra lehet használni (bombavetés, gyújtó eszközök, kábító vagy mérgező gáztartályok).
Korlátozták továbbá nem csak a komplett járművek, de többféle alkatrész kínálatát is: így hiperspektrális kamerákat, amelyek az emberi szemnek látható tartományon túl is képet szolgáltatnak. A tilalom kiterjed a nagy teljesítményű fedélzeti rádióberendezésekre, a hőkamerákra, valamint a lézeres távolságmérő modulokra.
Csak olyan eszközöket szabad exportálni, amelyek nem alkalmasak jelentős katonai célok támadására és csapásmérésre, és alkalmatlanok öngyilkos (kinetikus) bevetésre
Mostantól kezdve ahhoz, hogy egy kínai gyártó fejlettebb berendezést szállíthasson bárhová, be kell szereznie a Kereskedelmi Minisztériumtól és a vámhivataltól az exportengedélyeket, ami eddig nem volt kötelező. Ebben meg kell jelölni a végfelhasználót is, hogy a drónok ne legyenek eladható például Iránnak vagy Szíriának, akik tovább exportálják Oroszországba.
A hatóság ellenőrzi, hogy a címzett (végfelhasználó) szerepel-e a szankciós listákon „katonai tevékenységekkel vagy Kína számára nemkívánatos cselekedetekkel kapcsolatban”, és berendeli a gyártó pénzügyi jelentéseit és vállalati dokumentumait is.
A követelmények megszegése büntetőjogi következményekkel jár
A korlátozás az orosz nem-katonai szektorokat is sújtja. A hónap elején megkérdezett oroszországi piaci szereplők szerint a tilalom még olyan termékek beszerzését is megnehezítette, amelyek elvileg nem is esnek korlátozások alá.
Ilyenek például a mezőgazdasági, a megfigyelő és az ipari drónok. Ez azt a fokozott óvatosságot jelez, hogy a kínai szállítók még véletlenül sem óhajtanak valamilyen korlátozó intézkedésbe ütközni, és viselni annak következményeit.
Az orosz piacvezető kiskereskedők, így a Paragraf, az Spb-geon vagy a RusGeoСom már panaszolják, hogy készleteik fogyóban vannak, és az eladási árakat meg kellett duplázni, például az Oroszországban elterjedt és népszerű DJI és XAG mezőgazdasági drónokét.
Mindez nagyon hátrányos az amúgy is vergődő orosz agrárvállalkozóknak.
A közelmúltig még lehetett bizonyos modelleket importálni Kazahsztánon keresztül, ám a közép-ázsiai beszállítók jelezték, hogy számukra is megszigorították a „továbbexportálást”, és leállítják a többes felhasználású termékek szállítását.
„A tilalom életbe lépése előtt az orosz kiskereskedők mindent ömlesztve behoztak, ami csak belefért” – jegyzi meg Dmitrij Dacikov, a RuDrones vezérigazgatója. Szerinte az oroszországi drón- és alkatrészkészlet legfeljebb 1-2 negyedévre lesz elegendő.
Jelenleg sem az orosz importőrök, sem a kínai exportőrök nem látják a további szállítások kilátásait.
Kapcsolódó hivatkozások: