Az oroszországi kubai diaszpóra tagjai és az anyaországból érkező kubaiak is harcolnak az orosz hadsereg kötelékében. A toborzás során egyeseket átverhettek, ugyanis építkezésekre hívták őket, mégis fegyvert adnának a kezükbe. A hivatásos toborzóirodák árnyékában embercsempészek is felsejlenek.
HIRDETÉS„Tisztában vagyok vele, hogy jó a pénz. Ha felvesznek, gyorsan és sokat kereshetek” - közölte a The Moscow Timesszal egy Oroszországban élő kubai férfi, aki orosz zászló alatt éppen az ukrán frontra készül.
2023 májusában a Moszkvától nagyjából 300 kilométerre délkeletre fekvő Rjazanyi régió egyik helyi lapjában megjelent egy fotó olyan kubaiakról, akik harcolni indultak Ukrajnába. Az újonc katonák azt nyilatkozták, hogy bíznak benne, hogy megkapják az orosz állampolgárságot.
Az orosz vezetés az ukrajnai invázió kezdetétől számol külföldi katonákkal, és tett is erőfeszítéseket, hogy vonzóvá tegyék a katonai szolgálatot. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 őszén elnöki rendeletben öt évről mindössze egy évre csökkentette a külföldiek szerződéses katonai szolgálatának minimális időtartamát, ezzel együtt orosz állampolgárságot kínáltak a védelmi minisztériummal szerződő külföldieknek.
Toborzás a diaszpórában
A The Moscow Times a héten közölt oknyomozó riportot arról, hogy miként toboroznak Oroszországban élő kubaiakat az ukrajnai hadszíntérre. A toborzók az interneten kutatnak préda után, és a már fentebb írt ajánlatot teszik, megspékelve annyival, hogy a jövedelmező katonai karrier mellett nemcsak ők, hanem a családtagjaik is megkaphatják az orosz állampolgárságot. A jövedelmező katonai karrier persze egyet jelent azzal, hogy kivezénylik őket a frontra.
A lap az utóbbi hetekben több olyan csoportot talált a közösségi médiában, melyben kubaiak után kutatnak. Az egyik ilyen a Facebookon működő Cubanos en Moscú, azaz a Kubaiak Moszkvában. A katonai szerződésekre vonatkozó poszt, illetve annak hirdetése mögött egy spanyolul jól beszélő orosz nő, név szerint Elena Shuvalova állt.
Írása szerint a kubai állampolgárok egyéves szerződést köthetnek az orosz hadsereggel, melyért havi 204 ezer rubel (azaz 2090 dollár, tehát közel 760 ezer forint) jár. A posztban megjegyzik, hogy a lejárt útlevéllel rendelkező kubaiak is jelentkezhetnek katonának, a papírokhoz elég lesz egy fénykép és egy hiteles bevándorlási kérelem.
Shuvalova a Moscow Times kérdésére megerősítette, hogy az Oroszországban élő kubaiaknak szívesen segít belépni az orosz haderő soraiba, és hogy érvényes útlevél hiányában is elintézi a szerződést. Azt is elmondta, hogy már több kubainak segített belépni a hadseregbe, és arról is beszélt, hogy az újoncok családját ingyen lakhatással és étkezéssel támogatják (kecsegtetik). Shuvalova szerint a hadseregtől felvett fizetés jónak számít Oroszországban, amiből kényelmesen meg is lehet élni. Állítja: az újoncoknak adott segítéségért pénzt nem kap, arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy az orosz védelmi minisztériumnak dolgozik-e, és jár-e neki valami fizetség.
A nő az Oroszországban népszerű VKontakte néven futó közösségi platformon is aktív, képeit a – háború kezdetén az invázió támogatói szimbólumaként ismert – „Z” betű díszíti. Hirdetéseit néhány – feltehetően kubai származású, az orosz haderőben szolgáló – férfi is megosztja, akik egyébként katonai gúnyába bújva posztolnak a csoportokban arról, hogy milyen napi díjazás van a hadseregnél.
A posztjai alapján Shuvalova feltehetőleg a fentebb említett Rjazanyi régióban él, ahonnan nemcsak már ott élő, hanem frissen érkező kubai is ment ki az ukrán frontra.
Pénz beszél
Kubában hatalmas a szegénység. A Statista adatai szerint 2022-ben a kubaiak 55 százaléka keresett 234 dollár alatt, és csak 15 százalékuk fizetése volt magasabb 334 dollárnál. A 2023-as átlagfizetést eddig 150 dollárra taksálták, ennek az összegnek pedig majdnem a kilencszeresét lehet zsebre tenni az orosz hadsereg szolgálatában, így nem is meglepő, hogy a mélyszegénységben élő kubaiak közül többen az óceánt átszelve viszik vásárra a bőrüket.
Egy oroszországi kubai diaszpórával dolgozó spanyol fordító elmondta, hogy a Kubából toborzott férfiak általában annyi ideig maradnak Moszkvában, míg alá nem írják a szerződésüket, és utána mennek is a frontra. Közölte: számos esetet láttak már, amikor az újonc eltűnt Ukrajnában, majd a közösségi médiában és a diaszpórán keresztül sem találták meg őket, tehát nagy valószínűséggel meghaltak – miközben az is elképzelhető, hogy nem is frontszolgálatra jelentkeztek.
Embercsempészet és átverés
A héten a kubai külügyminisztérium bejelentette, hogy lelepleztek egy embercsempész-hálózatot, melynek tagjai kubai állampolgárokat toboroztak az ukrajnai hadszíntérre - a hírt Moszkva nem kommentálta. A minisztérium közölte, hogy a brigád egyes tagjai ellen büntetőeljárást indítottak, Bruno Rodriguez külügyminiszter pedig az X-en írta, hogy a kormány „a törvény teljes erejével csap le az embercsempészekre”, és hogy országa nem vesz részt az az ukrajnai háborúban. Annyit azért érdemes megjegyezni: Moszkva és Havanna kapcsolata nem igazán változott az utóbbi másfél évben, Miguel Díaz-Canel kubai elnök 2022 végén járt Putyinál, idén júniusban pedig Alvaro Lopez Miera kubai védelmi minisztert orosz kollégája, Szergej Sojgu fogadta.
Kuba tehát azt mondja, hogy nem vesz részt a háborúban, fiaik közül viszont egyesek igen. Pénteken a kubai kötődésű, Miamiban működő lap, az America TeVe írta meg két tinédzser felhívását, akik állítják: becsapták őket, amikor azt mondták, hogy az orosz hadsereg kötelékében építkezéseken dolgozhatnak Ukrajnában. Videóüzenetükben azt kérték, hogy vigyék őket haza, mert félnek. Az ügyben már az egyikük anyja is megszólalt, és kérte a kubai kormányt, hogy hozzák ki a gyerekeket, akiknek hollétéről jelenleg semmit sem tudni, ellenben valószínű, hogy a frontra viszik őket.
Más országok is a fókuszban
A brit hírszerzés szerint az orosz hatóságok az utóbbi időben számos erőfeszítést tettek, hogy a szomszédos országok állampolgárait ukrajnai harcra toborozzák. Korábban az Euronews is megírta, hogy Örményországban és Kazahsztánban online hirdetésekben népszerűsítették az orosz hadsereg ajánlatát, melyben az új „önkénteseknek” 5050 amerikai dollárnyi egyszeri kifizetést és 190 ezer rubel, azaz 1940 dollárnyi havi fizetést ígértek. Hatalmas összegekről van szó, főleg a helyi átlagfizetésekhez képest.
Az orosz hadsereg egyik névtelenül nyilatkozó, de magas rangú tisztje a The Moscow Timesnak elmondta, hogy megdöbbentette az Ukrajnában harcoló, nemzetközileg toborzott zászlóaljak száma. „Kubaiak, szerbek... mind rosszul beszélnek oroszul, de nem ez az egyedüli probléma. Nem világos, hogy miként kéne velük dolgozni – közölte a tiszt, és hozzátette, hogy a külföldiek - nem valamiféle katonai magáncégtől származnak, hanem egytől egyig az orosz védelmi minisztériummal kötöttek szerződést.”
Pavel Luzin orosz katonai szakértő szerint a hatóságok valóban azért csökkenthették a szerződés minimális időtartamát, hogy jelentősen több külföldi állampolgárt tudjanak az orosz hadsereg szolgálatába fogni, de úgy véli: még a külföldi állomány száma nem ugrott meg jelentősen. Közölte, hogy szerinte szó sincs arról, hogy több tízezer külföldi katona szolgálna az orosz hadseregben.
Bűnözők is jöhetnek
Korábban az Euronews is megírta, hogy az orosz parlament alsóháza, a Duma júniusban megszavazta azt a jogszabályt, mely lehetővé tenné a védelmi minisztérium számára, hogy szerződéseket kössön az ukrajnai harcokra gyanúsított vagy elítélt bűnözőkkel.
A jogszabály értelmében olyan emberek írhatják alá a kontraktust,
HIRDETÉS- akik ellen bűncselekmény elkövetése miatt nyomozás folyik,
- vagy ügyüket éppen bírósági tárgyaláson tárgyalják,
- esetleg ítélet született ellenük, ami jogerőre még nem emelkedett.
Fentebbiek alól kivételt jelentenek a szexuális bűncselekményekért, hazaárulásért, terrorizmusért vagy szélsőségességért elítéltek. Azok a jelentkezők, akik teljesítik a szerződésben vállaltakat, mentesülnek a büntetőjogi felelősség alól.
FRISSÍTÉS:
Helyi idő szerint csütörtökön késő este a kubai belügyminisztérium közölte, hogy tizenhét embert tartóztattak le az országban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az orosz hadsereg számára toboroztak kubai állampolgárokat.
César Rodriguez, a nyomozás vezetője a letartóztatottak nevét és állampolgárságát nem részletezte. A gyanúsítottakra nézve: az emberkereskedelem, illetve egy idegen állam ellenséges tevékenységének támogatása 30 évtől akár életfogytig tartó börtönbüntetést, sőt halálbüntetést is vonhat maga után Kubában.