EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Nixon embere szerint a Trump-ügy sokkal nagyobb, mint amilyen a Watergate volt

Két vesztes, de nem egyformák
Két vesztes, de nem egyformák Szerzői jogok AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: SzéF
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

John Dean, aki Richard Nixon jogtanácsosaként szolgált a Watergate botrány idején, most azt állítja, hogy a Donald Trump ellen felhozott vádak súlyukban és számukban jóval nagyobbak, mint amelyek Nixon elnökségébe kerültek 1974-ben.

"Nem csak bevádolta, de hozzávágta az egész törvénykönyvet"

HIRDETÉS

A Trump-ügy egy egészen más dimenzió, mint a Watergate volt, mondta Dean a CNN-nek. Itt már a demokrácia alapköveiről van szó. Nixon valóban visszaélt néhány hatalmi jogosultságával, túllépte a hatáskörét, de nem verte szét az ország alapjait, és önként távozott, amikor felismerte, hogy jogsértéseit nem fogják tovább tűrni. 

Annak ellenére is megtette, hogy stabilan hivatalban ülő elnök volt, aki második ciklusát az amerikai történelemben példátlan fölénnyel nyerte meg 1972-ben, 520-17 arányban. 

Nixon nyitotta meg az utat az áldatlan vietnámi háború lezárásához, alapvető egyezségeket kötött Kínával és a Szovjetunióval, és jó állapotban tartotta az amerikai gazdaságot, az időszak legmagasabb nemzeti jövedelmével.

US National Archives
Nixon és legbelsőbb stábja a Fehér Házban, 1972 novemberébenUS National Archives

A 84 éves Dean szerint a Donald Trump és társai ellen Georgiában felhozott vádak egy rendkívül gondosan kidolgozott nyomozás eredményei, melyek Fani Willis ügyész több éves munkáját testesítik meg. Nixon egykori bizalmasa, majd árulója lenyűgöző dokumentumnak nevezi a 98 oldalas vádiratot. 

Dean egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a Watergate-ügy "összefüggésében, drámaian és örökre megváltoztatta az USA elnökének médiaképét. A Watergate előtt az elnökök minden gyanú felett álltak. A Watergate után az elnökök nem kapták meg a tiszta lap vélelmét. Ott lebeg a kétely. Gyakorlatilag bizonyítaniuk kell az ártatlanságukat."

Egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a Trump ellen eljáró két ügyésznek, a washingtoni Jack Smithnek és a georgiai Willisnek szorosan egyeztetnie kell, mert az ügyek több személy esetében és több vádpontban átfedik egymást, és nem csak Donald Trumpról van szó. Nyilvánvaló, hogy például ugyanaz a terhelt vagy tanú nem tud egyszerre két helyen megjelenni, és fontos az is, hogy a két per bizonyítékai ne rontsák egymást.

Ahogy Dean fogalmaz, lehet, hogy a két vádló éppen most beszél egymással arról, hogy egy vádlottat vagy tanút mikor és hová idézzenek be, és hogy "ne lépjenek egymás lábujjára".

Dean már megfizetett korábbi bűneiért

A volt Fehér Házi jogtanácsos részese volt annak az összeesküvésnek, melynek során Richard Nixon elnök és legbelsőbb stábja próbált informácókat szerezni az ellenzéki Demokrata Pártról és annak elnökjelöltjéről. Ezt a messzire nyúló ügyet nevezi a történelem Watergate-botránynak, ami kezdetben nem volt sokkal több, mint egy amatőr módon kivitelezett betörés a Watergate irodaházba, ahol a demokrata választási központ működött. 

Az akciót egy volt CIA-alkalmazottra, Gordon Liddy-re bízták (felugró kép), akiről később egyöntetű volt a vélemény, hogy alkalmatlan egy ilyen feladatra, és nem is értette a lényegét és célját.

A betörőket a biztonságiak elkapták, de az ügy eleinte nem kavart nagyobb port, és nem zavarta meg Nixon elsöprő újraválasztását. A Washinton Post két újságírója, Bob Woodward és Carl Bernstein azonban szimatot fogott (felugró kép), és hosszas nyomozás után, lépésről lépésre haladva szívósan feltárták az összeesküvés főbb szálait.

Munkájukat egy titokzatos forrás segítette, akinek kilétét még ők sem ismerték. Csak évtizedekkel később derült ki, hogy a 'Mély Torok' néven emlegetett kiszivárogtató és tippadó az FBI akkori igazgató-helyettese, Mark Felt volt.

US Archives
Dean a Fehér Házban - Mark Felt, a 'Mély Torok'US Archives

Az elpuskázott betörési és lehallgatási akciókat, és az ügyetlen megfigyeléseket tetézte, hogy az elnökről kiderült, hogy titkos hangfelvételeket készít az Ovális Irodában, de ezek létezését letagadta. Ettől fogva nem volt megállás a lejtőn, mert az egyre nagyobb látószögű cikksorozatok és a nyomukban járó kongresszusi vizsgálatok gyűrűt fontak az elnök és munkatársai köré.

Nixon először Deant kérte fel, hogy minden lehetséges jogi eszközzel tussolja el vagy lassítsa az eljárást, és ő ezt egy ideig teljesítette is. Mégis, közben egyre világosabb lett, hogy hamarosan hivatalos vádemelés is bekövetkezhet, sőt, hogy a Kongresszus le fogja váltani az elnököt (impeachment). 

Az elnök előbb "beáldozta" két legközvetlenebb munkatársát, Bob Haldeman kabinetfőnököt és John Erlichman főtanácsadót, de ezzel csak kevés időt nyert, és inkább növelte az ellene felgyűlő gyanút, mintsem enyhítette.

Dean megalkudott a vádhatósággal, hogy enyhébb büntetést kapjon

Amikor Liddy-t és másokat börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték, Dean látta, hogy az ügy nem áll itt meg, és úgy döntött, hogy elárulja Nixont és menti a bőrét, amennyire még lehet. 1973 áprilisában kezdte meg együttműködését a Szenátus nyomozócsoportjával, majd a szövetségi ügynökökkel és ügyészekkel. 

HIRDETÉS

Továbbra is dolgozott Nixon mellett, de már jelentette a nyomozóknak mindazt, amit az elnöki hivatalban látott-hallott, azaz 'tégla' lett. 

Dean ezután mentelmi jogot kapott a Kongresszustól, hogy vallomást tehessen, de ezeknek eleinte nem volt nagy súlya, mert szemben állt velük az elnök tagadása. A fordulat akkor következett be, amikor a nyomozóknak sikerült birtokba venni néhány hangszalagot az elnök titkos felvételeiből, ha nem is mindet, melyek Dean állításait igazolták.

Dean csak akkor számíthatott enyhítésre, ha bűnösnek vallja magát az összeesküvésben, és ez 1973 októberében meg is történt. Az ügyben eljáró bíró a legendás emlékezetű John Sirica volt (felugró kép). A bíró 1974 augusztusában 4 év szabadságvesztést szabott ki Deanre, és arra utasította a szövetségi marsallokat, hogy ne a fegyházba, hanem egy védett tanúknak szolgáló helyre vigyék, ahol folytathatja a leleplező vallomástételeket.

Dean ezt teljesítette is, és részletes feltárásai alapján további négy kulcsfigurát ítéltek el. Ezután kért kegyelmet Sirica bírótól, aki azt meg is adta, és a büntetést az addig letöltött előzetes őrizet idejére csökkentette.

HIRDETÉS

Vagyis Dean szabadon távozhatott, de az ügyvédi kamarából kizárták, és jogászi tevékenységet sem folytathatott többé. További életét jórészt könyvek írásával, banki befektetések menedzselésével és interjúk sokaságával töltötte. Néha feltűnt a politikai színen is, például amikor G.W.Bush elnökről kiderült, hogy engedélyezte az NSA-nek magánszemélyek lehallgatását, és most ismét előkerült, mint a hasonló ügyeket közelről ismerő hiteles tanú. 

Chick Harrity/AP
Nixon búcsúja, 1974. augusztus 9.Chick Harrity/AP

Ami pedig magát Richard Nixont illeti, lemondásával kikerülte a kongresszusi leváltás szégyenét, és átadta posztját Gerald Ford alelnöknek, aki elnöki rendelkezéssel felmentette őt minden bűncselekmény alól, amit hivatali idején elkövetett.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Trump le akarja váltatni a bírónőt, mert az rosszakat mondott róla korábban, tehát összeférhetetlen

Trump szerint az email-ügy Clinton Watergate-je

Donald Trumppal találkozott a magyar miniszterelnök, de sok mondanivalója nincs róla