EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Hasfelmetsző Jack lebukott! - 140 évvel a sorozatgyilkosságok után

Az egyik legnagyobb rejtély volt
Az egyik legnagyobb rejtély volt Szerzői jogok mesterséges intelligencia grafika
Szerzői jogok mesterséges intelligencia grafika
Írta: SzéF
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A kriminalisztika történetének egyik legrejtélyesebb ügye a londoni East Enden elkövetett brutális gyilkosságsorozat volt a 19. század végén. Az áldozatok többnyire prostituáltak voltak. A nyomozók több személyre is gyanakodtak, de senkire nem tudták rábizonyítani a rémtetteket.

Ki a felderítő?

HIRDETÉS

A kutató egy Sarah Bax Horton nevű nő, akinek üknagyapja rendőr őrmesterként nyomozott annak idején a gyilkos kézre kerítéséért. Bár eredménytelenül, de a családban száz éven át terjedt a szóbeszéd, hogy volt konkrét elképzelése a tettesről. 

Ezek a családi pletykák ültették a bogarat Horton fülébe.

A kutatást megnehezítette, hogy a korabeli jegyzőkönyvek, tanúkihallgatások és sok tárgyi bizonyíték megsemmisült, amikor a nácik 1940-ben terrorbombázásokat hajtottak végre a brit főváros ellen. Ezek során leégett az egyik bizonyítékraktár is, ahol sok bűneset dokumentumait tárolták. 

De azért itt-ott megmaradt annyi korabeli jegyzet, privát napló és újságcikk, melyek nyomán el lehetett indulni.

Mikor történt mindez?

A klasszikus kapitalizmus korában vagyunk a viktoriánus kor vége felé, amikor London ipari negyede tömve volt olcsó munkaerővel a hatalmas gyárak kiszolgálására. Ők  jórészt a koldusszegény Írországból és Oroszországból érkeztek. Jellemző korabeli adat, hogy a körükben született gyermekeik fele nem élte meg az 5 éves életkort.

Mindehhez terebélyesedő prostitúció is társult. A munkásnők példátlanul alacsony bérezése sokukat kényszerítette arra, hogy éjszakánként kijárjanak a tömegszállásokról és plusz jövedelmet keressenek. Emiatt a brit közvéleményben a Whitechapel és környéke a bűn, a fertő, és a parázna szégyentelenség szinonimája lett.

A homályos, sivár sikátorokban a munkásnők könnyű prédái voltak az erőszaknak, a kifosztásnak és a gyilkosságoknak is. A professzionális prostituáltak nagyobb biztonságot élveztek a több, mint ezer nyilvánosházban, viszont sokkal többe is kerültek. 

Egy elegáns bordélyban egy hivatásos kéjnő díja elérhette az egy fontot is, míg a sikátorban egy munkásnőnél 2-5 penny volt a tarifa, ami épp, hogy fedezte a napi szálláshely költségeit. 

The Illustrated Police News
Két gyilkosság egyetlen napon - 1888. október 6.The Illustrated Police News

A prostituáltakra vadászók sorába illeszkedett Jack, akit amúgy Félkezű Gyilkosnak is neveztek, mivel a boncnoki jelentések egyértelműen kimutatták, hogy a rá jellemző torokmetszésekhez és kibelezésekhez mindig a jobb kezét használta. 

A támadásokat túlélt néhány tanú szerint egyben sánta is volt, mert a bal térde olyan sérülést szenvedett, hogy csak bicegni tudott, de azt rendkívüli gyorsasággal. Járáshibája valószínűleg epilepsziája következtében alakult ki, agykárosodása mellékhatásaként.

Horton szerint Hyams sérülései egybeestek Hasfelmetsző Jack (Jack The Ripper) gyilkosságsorozatának kezdetével, ami azt mutatja, hogy attól fogva mentálisan és fizikailag is rohamosan hanyatlott. Ez azután történt, hogy egy üzemi balesetben olyan sérülést szenvedett, ami miatt munkaképtelenné vált.

„Ez az eszkalációs út megfelelt a gyilkosságok növekvő erőszakosságának” – mondja a kutató. „Súlyos epilepsziás rohamai után különösen erőszakos volt, ami megmagyarázza a gyilkosságok gyakoriságát”. 

Jack nevéhez korábban is fűződtek erőszakos cselekmények, de akkor még csak a családon belül. Fennmaradtak rendőri jelentések arról, hogy epilepsziás és alkoholista volt, aki azért bántalmazta a feleségét, mert paranoiája volt, hogy megcsalja. 

Néhány napra őrizetbe is vették, miután daraboló késsel támadt a családjára. Az ügyeket végül ejtették, mert nem jártak sérüléssel, és a rokonok nem tettek feljelentést.

Egy gyilkos volt, vagy akár több is?

Jack nevéhez legalább 5 gyilkosság társul, de ez lehet magasabb szám is. Azért mert a felforrósodott közérdeklődésben többen is megpróbálták utánozni (copycat) a módszereit. A hozzá hasonló módon megölt nők száma meghaladja az ötvenet, és nem lehet pontosan megmondani, hogy melyiket követte el Jack, és melyiket valamelyik „rajongója”. 

HIRDETÉS

A kutató szerint biztosra vehető, hogy a copycat-ek évekkel Jack kiiktatása után is elkövettek kibelezős-csonkító gyilkosságokat, legalább 1898-ig.

A tisztánlátást nagyon zavarta a virágzó bulvársajtó szenzációhajhászása, akik egyre csak a gyilkos személyét találgatták, és még hamis leveleket is közzétettek Jack aláírásával, mintha ő maga számolt volna be a tetteiről. Ezek egytől egyik hamisnak bizonyultak, de sokszor megzavarták a rendőrség munkáját. 

Az alábbi képen az egyik hamis levél látható, ami a „Pokolból” címet viseli.

National Press Archives
Őrületes találgatások folytakNational Press Archives

További zavart okozott a kutatásban, hogy volt két eset, Emma Elizabeth Smith és Martha Tabram meggyilkolása, ami még Hyams aktivizálódása előtt történt. Így az sem zárható ki, hogy maga Jack is copycat volt. Ezt a feltevést gyengíti, hogy az előző két nőt nemcsak bestiálisan meggyilkolták, de ki is rabolták, míg Jack áldozatainál megtalálták csekélyke értéktárgyaikat, vagyis nem volt rablógyilkos is egyben.

HIRDETÉS

Az is fontos megkülönböztető tény, hogy Hyams az áldozatait perverz alapossággal csonkította meg, méhüket, beleiket, emlőiket és veséiket a vállukon helyezte el, ami a kórboncnok szerint legalább félórás nehéz munkát jelentett. A többi áldozattal viszont pár perc alatt végeztek.

Horton szerint Hyams korábban is szerepelt a potenciális gyilkosok listáján, de „korábban soha nem ismerték fel Hasfelmetsző-gyanúsként”, mert a személyét tévesen azonosították. Abban a korban ujjlenyomat-vizsgálat, DNS-mintavétel vagy más azonosító eszköz még nem létezett, és amire támaszkodni lehetett, az néhány szemtanú vagy túlélő sértett tanúvallomása volt. Ezek nem vezettek messzire, és csak általános, semmitmondó leírásokat kínáltak, ami a brit férfiak felére ráillett..

Voltak viszont anyakönyvi, egyházi és polgári házassági nyilvántartások, amelyekben lehetett kutakodni

„Amikor megpróbáltam azonosítani Hyam-et, körülbelül ötöt találtam” – mondta. „Keserves munkába került, amíg leszűkítettem az életrajzi adatait.”

A kutatás szerint Jack 1888-ban fejezte be működését, amikor közveszélyes elmebetegnek nyilvánították, és az észak-londoni Colney Hatch tébolydába zárták, ahol fogva tartották 1913-ban bekövetkezett haláláig. 

HIRDETÉS

Viszont sosem vádolták meg és nem is kérdezték ki a csonkításos gyilkosságokról. Így a rejtély megfejtetlen maradt - de ha igaz, akkor csak mostanáig. 

Külföldi források a témában

Jack története
Horton bemutatása

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Holtan találták börtöncellájában Ted Kaczynski anarchista terroristát

Gyilkosságok a mexikói üdülőhelyen

Lemondott Gareth Southgate, bár senki nem követelte