Egyetlen negyedév alatt 15,6%-kal estek vissza a reálbérek, négyszer annyival, mint az OECD-átlag.
A munkaerőpiacok továbbra is kifeszítettek, de a megélhetési költségek emelkedése miatt a legtöbb országban csökkentek a reálbérek - ez a legfőbb megállapítása az OECD munkaerőpiaci jelentésének. A foglalkoztatás visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre, sőt meghaladja azt, ami gyakorlatilag a legtöbb országban munkaerőhiányt jelent. A megélhetési költségek különböző mértékben, de emelkedtek az OECD 29 tagállamában, és bár nominálisan a béreket is emelték, de ez a legtöbb országban nem volt elég ahhoz, hogy a bérek vásárlóereje ne csökkenjen - átlagosan 3,8%.
Egy év alatt Magyarországon 9,8%-kal nőttek a reálbérek 2023 első negyedévére, ami az OECD-átlag (5,6%) majdnem kétszerese. Ugyanakkor a magas infláció miatt 15,6%-kal csökkent a bérek vásárlóereje egyetlen negyedév alatt. 10% feletti reálbér-csökkenést Magyarországon kívül csak Lettországban és Csehországban tapasztalhattak. A 2019-2022 közötti időszakra számolva kicsit hízelgőbb a kép: 40%-os nominális béremelkedés mellett közel 5%-os reálbéremelkedést jelez az OECD, ebben azonban még nincs benne a 2023. év inflációtól leginkább sújtott időszaka.
Az OECD által közölt részletező táblázatból az is kiderül, kikhez került a reálbéremelkedés: a legmagasabb jövedelmű munkavállalókhoz, akik 2019 óta közel 17%-os reálbénövekedésnek örülhettek, ellentétben a közepes és alacsony jövedelműekkel, akik mindössze 5%-körüli reálbér-növekedést könyvelhettek el.
A vállalatok profitja ugyanezen időszak alatt 61%-kal nőtt Magyarországon, ami majdnem kétszeresen meghaladja a bérköltségek növekedését. Ugyanakkor ezzel Magyarország nem lóg ki annyira a sorból, mint a reálbér-csökkenés tekintetében, mert például Svédországban háromszor akkorát nőtt a vállalatok nyereségessége (27%) mint a bérköltség (9%).