EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Magyarország előre megy, nem hátra: sorjáznak a kijózanító jelentések korrupcióról, inflációról...

Az általános magyar korrupció ellen tüntettek Londonban, 2014-ben
Az általános magyar korrupció ellen tüntettek Londonban, 2014-ben Szerzői jogok AP Photo/Lefteris Pitarakis
Szerzői jogok AP Photo/Lefteris Pitarakis
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Magyarország adósságbesorolását leminősítették, az EU-ban a legkorruptabbnak tartják, az infláció uniós csúcsot dönt, az élelmiszerárak emelkedésében a globális rekorderek között szerepel, a bérek leszakadnak. Ráadásul az sem biztos, hogy a magyarok túlnyomó többsége ellenzi az uniós szankciókat.

HIRDETÉS

A legélesebb reagálásokat a korrupciós jelentés váltotta ki. A megkérdezett üzletemberek és szakértők értékelése alapján Magyarország csupán 42 pontot kapott, és ezzel elnyerte az unió legkorruptabb országának lehangoló címét. Lehangoló, mert az eltelt tíz évben az ország nyílegyenesen csúszott lefelé a középmezőnyből. A kormány Soros szervezeteként bélyegezte meg a jelentést közzé tevő civil szervezetet, a 180 országban alkalmazott azonos módszertanát megkérdőjelezte, ami érthető, hisz a jogállamiság mellett a korrupció felszámolása az egyik sarkalatos feltétele a brüsszeli pénzek kifizetésének.

Az utóbbi néhány hét alatt több, Magyarország megítélésével és gazdasági teljesítményével kapcsolatos adat és közvéleménykutatás eredménye jelent meg.

Nem igazán festenek előnyös képet a magyarországi állapotokról.

Leminősítések

Január derekán először a Fitch módosította a befektetésre még ajánlott kategóriában a kilátásokat stabilról negatívra a többi között azzal a magyarázattal, hogy a hozzáférés az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés még mindig bizonytalan. A hitelminősítő szerint „nagy valószínűséggel” késnek majd a brüsszeli pénzek, számszerűsítve 5,8 milliárd euró. Ennek folyósítását az Európai Bizottság 27, jobbára a jogállamisághoz kötődő, úgynevezett mérföldkő teljesítésétől teszi függővé.

A Fitch nem valószínűsít recessziót Magyarországon. Várakozásai szerint azonban a tavaly mért 4,7 százalékos növekedés 0,4 százalékra lassul.

Előrejelzése szerint az infláció a versenytársakhoz képest továbbra is magas marad. Az idén 17,6 százalékos pénzromlást prognosztizál, ami alaposan meghaladja a versenytársak becsült, 5,7 százalékos középértékét. Az infláció meredek csökkenése csak a második félévben várható. Az éppen 110 éve alapított amerikai hitelminősítő szerint a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány a tavalyi 6,1-ről 4,3 százalékra zsugorodik, kockázati tényezőnek tartja azonban, hogy a zömmel oroszországi gázszállítástól függő Magyarországnak nincs alternatív beszerzési forrása.

Pozitív változást hozna a jogállamiság megerősítésének és az olyan szakpolitikai döntéseknek a kombinációja, amelyek kezelik a meglévő „egyensúlytalanságokat”, és erősítenék a makrogazdasági politika hitelességét – állapította meg a Fitch.

A befektetésre még ajánlott kategóriában egy fokozattal rontotta Magyarország besorolását a Standard & Poor’s. Indoklása a Fitchéhez hasonló volt: a magas infláció, a kiszámíthatatlan nemzetközi gazdasági környezet és az uniós kifizetések körüli bizonytalanság.

Tizenegy kelet-európai uniós tagország hitelminősítésének összehasonlításában a legjobb helyezést Csehország érte el, amit Szlovénia és Észtország követ.

A térképen a rangsort a zöld árnyalatai jelzik. A legvilágosabb, egyúttal leggyengébb értékelést a Fitchtől és az S&P-től a tizenegyedik helyen álló Románia kapta. Magyarország tizedik helyével csak délkeleti szomszédját előzi meg a rangsorban.

Pozitív jövőkép felvázolásával reagált a leminősítésekre a magyar kormány. Magyarországot hamarosan felminősíthetik – véli a gazdaságfejlesztési miniszter, míg a Pénzügyminisztérium azt emelte ki, hogy a mostani kiszámíthatatlan időszakban is a befektetésre ajánlott kategóriában maradt az ország.

A Moody’s értékelése március elején várható.

A magyar infláció csúcsot döntött az EU-ban

Nagy Márton derűlátását arra alapozza, hogy Magyarország elkerüli a recessziót, és beindul a növekedés. A gazdaságfejlesztési miniszter várakozásai szerint az infláció januárban valószínűleg még „benéz” 25 százalék fölé, de februárban már mérséklődés várható. A második félévben gyors csökkenésre számít, ami már nem a kormány, hanem a magas bázis érdeme – nyilatkozta Nagy.

Az uniós tagországokban mért inflációs ütem összes adata egyelőre csak decemberre elérhető.

Miközben mindenütt, még a balti országokban is rendre csökkent a pénzromlás, Magyarországon – uniós viszonylatban – az év utolsó hónapjában mért 25 százalék szinte felülmúlhatatlan csúcsot döntött. Ebben nem kis szerepe volt az üzemanyag-ársapka eltörlésének.

Az uniós átlag éves szinten 10,4, a legalacsonyabb pedig a Spanyolországban jegyzett 5,5 százalékos infláció volt.

Az elszabadult élelmiszerárak

A globális élelmiszerárak magasak maradnak – szögezte le a Világbank január derekán közzétett jelentésében, amelyben rendhagyó módon azt is közzétette, mekkora az élelmiszerárak tényleges inflációja a legmagasabb drágulást jegyző országokban.

A névleges élelmiszerinfláció a fejlődő országokban kiugró – ide kúszott be Argentína, a listát azonban világviszonylatban fölényesen Zimbabwe vezeti, ahol az élelmiszercikkek nominális drágulása elérte a 376 százalékot.

HIRDETÉS

Reálisabb képet mutat a tényleges élelmiszerinfláció, amelynek a kiszámítása viszonylag egyszerű: a névleges élelmiszerinflációból ki kell vonni az infláció ütemét. Ebből látszik, hogy az élelmiszer valós értékben mennyire drágult.

Ebbe a globális összehasonlításba Magyarország is beverekedte magát a negyedik helyre, ahol az élelmiszerek 21 százalékban növekedtek nagyobb ütemben a mért inflációnál.

Ezt a listát is fölényesen Zimbabwe vezeti 121 százalékkal, vagyis maga a pénzhígulás üteme meghaladja a 250 százalékot.

Az első tíz listáján Magyarországon kívül az uniós tagországok közül csak Litvánia szerepel. A fenti képlet számítása szerint tavaly az élelmiszerárak Magyarországon 46 százalékkal növekedtek.

A tényleges élelmiszerdrágulás legnagyobb vesztese a lakosság szegényebb rétege, amely bevételeihez képest aránytalanul többet költ az élelmezésre a tehetőseknél.

HIRDETÉS

Lemaradó fizetések

Az egekbe szökkenő árakkal nem tartanak lépést a fizetések, ami – nemzetgazdasági szempontból – nem túl nagy baj, mert csak tovább gerjesztené a drágulást.

A magyar átlagkereset kiugróan magas növekedése ellenére azonban az itt dolgozók a legrosszabbul keresők között vannak az Európai Unióban. Az osztrák bérek harmadát sem viszik haza a munkavállalók.

Így alakultak a magyar bruttó és nettó átlagkeresetek 2010 és 2022 szeptembere között – a KSH adatai szerint:

Csak egy kicsit közeledtünk a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez: 2010-ben az osztrák keresetek 24,3 százalékát, 2021-ban 29,8 százalékát értük el az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű munkavállalót tekintve. Az euróban mért növekedésnél impozánsabb a vásárlóerő paritáson mért adat: 39,8 százalékról 51 százalékra javult az arány – idézte a GKI Gazdaságkutató elemzését a Portfolio.

A reálkereset évi átlagban csupán 2,6 százalékkal emelkedett 2021-ig, ami arra volt elég, hogy a magyar bruttó bérek a sereghajtók közé verekedjék be magukat uniós összehasonlításban.

HIRDETÉS

Tavalyelőtt az éves bruttó átlagbér az EU-ban 33 511 euró volt. Luxemburgban 2021-ben évi 72 247 eurót, Magyarországon az uniós átlag valamivel több mint egyharmadát, a luxemburgi átlag egyhatodát, 12 618 eurót kerestek bruttóban a foglalkoztatottak.

Burjánzó korrupció

Uniós viszonylatban Magyarország 42 pontjával a legkorruptabb – ezt állapította meg a Transparency International január végén közzétett, úgynevezett korrupcióérzékelési indexe. Magyarázatul: minél alacsonyabb a pontszám, annál korruptabbnak tartják. A jelentés teljesen kiverte a biztosítékot a magyar kormánynál, hisz a jogállamiság mellett a korrupció hátráltatja a leginkább az uniós pénzek kifizetését.

A korrupció persze nehezen számszerűsíthető. Így aztán nem a korrupciót mérik, hanem azt, hogy az ott élők mennyire érzik az országot korruptnak – magyarázta a civil szervezet módszertanát a HVG. A Transparency International 12 szervezet 13 felmérésében, ugyanazzal a metodológiával kérte az üzletembereket és szakértőket, hogy tíz különböző témakörben osztályozzák, mennyire tartják korruptnak az adott országban a közszektort. Ebből állt össze a végleges pontszám. A jelentés szerzői figyelmeztetnek: az összevetés akkor mérvadó, ha társadalmilag és kulturálisan nagyjából hasonló országokat hasonlítunk össze. Magyarországot célszerű Európa térképén elhelyezni.

Minél világosabb egy ország térképe, annál átláthatóbb az ország működése. A korrupció megítélésében a legboldogabbak a dánok 90-es mutatóval, a legmegvesztegethetőbb pedig Oroszország 28 ponttal. A magyarországi mutató tehát 42, a 27 uniós tagország közül a leggyengébb eredmény.

Érdekes kép rajzolódik ki a korrupcióérzékelési index idővonalán az eltelt tíz évben, ahol a Magyarországhoz hasonló országokat hasonlítottunk össze. Észtországban szinte folyamatos volt a javulás, és mára a korrupció tekintetében elérték a nyugat-európai színvonalat, 64-ről 74 pontra javítottak. Ezzel szemben Magyarország a 2012-es 55 pontról 42-re zuhant vissza tíz év alatt. Lengyelországban is némileg romlott a megítélés, miközben Görögország 36 pontról 52-re tornázta fel magát.

HIRDETÉS

Hét pontban sorolta fel a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy miért nem lehet komolyan venni a Transparency Internationalt.

Végkövetkeztetésében Kovács Zoltán elismerte, hogy a korrupció létezik. Mindenhol létezik. Az, hogy egy országot a legkorruptabbnak nyilvánítanak, ellentmondásos adatokon, elfogult kutatási módszertanon alapulva, „csak azt bizonyítja, hogy az intézmények, amelyek az igazság forrásának vallják magukat, valójában hazudnak” – szögezte le az államtitkár a TI-ről, amit Soros intézményének tart.

Blogbejegyzésében Kovács Zoltán tárgyi hibákat vétett. Azt írta: a jelentés szerint Magyarország Európa legkorruptabb országa, holott csak az uniós rangsorban az utolsó; tavalyi pontszámát pedig 42-ről 43-re növelte, ami akár elírás is lehet. Ugyanakkor szóvá tette, hogy a „nagyon is megkérdőjelezhető” módszertan jobbára szubjektív szakértői véleményen alapul.

A Transparency International módszertana mellesleg az eltelt években nem változott, de akkor Magyarország korrupciós megítélése még nem süllyedt ilyen mélyre, így nem is kifogásolták.

A civil szervezettel szemben a budapesti Korrupciókutató Központ anonimizált, azaz nevek feltüntetése nélkül közölt felmérésében mégis számszerűsítette a közbeszerzések nyerteseit.

HIRDETÉS

Egy 2010 óta stabilan fideszes vezetésű önkormányzatban például három cég szinte mindig nyer – idézte a kutatást a 444. Az egyik cég 556, a város által kiírt közbeszerzési pályázaton indult, és mindegyiket megnyerte. A második cég 598 pályázatot nyert, és csak 7 alkalommal vesztett. A harmadik 297 pályázatot nyert, és kétszer vesztett.

Az összes közbeszerzést vizsgálva a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy politikai kapcsolat nélkül 0,52 esélypontja van egy mezei pályázónak Magyarországon egy közbeszerzés megnyerésére. Az esélypontot úgy számolták ki, hogy elosztották a győztes és vesztes pályázatok számát egymással. A példaként felsorolt három cég 557 és 87,43, illetve 148,7 pont eséllyel győz, ha indul a város valamelyik közbeszerzésén.

Ellenezzük vagy támogatjuk a szankciókat?

Január derekán tette közzé a magyar kormány annak a nemzeti konzultációnak az eredményét, amelyben az uniós szankciókról tettek fel hét kérdést Magyarország nagykorú lakosságának.

Összesen 1 millió 389 ezren válaszoltak.

Forrás: Kormányzati Tájékoztatási Központ
A nemzeti konzultáció részletes eredményeiForrás: Kormányzati Tájékoztatási Központ

„A magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat. Azokat a szankciókat, melyek a háborút nem állították meg, Európának viszont rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak és okoznak” – ismertette a konzultáció eredményét Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

HIRDETÉS

A megállapítás elemi hibája, hogy nem a magyarok, hanem a válaszadók 97 százaléka utasítja el a szankciókat. A közvélemény-kutatás szakértői azt is felrótták, hogy a válaszadók nagy száma ellenére a konzultáció nem tekinthető reprezentatívnak, mert nem derül ki belőle, mennyire tükrözi a lakosság kor, nem és iskolázottság szerinti összetételét.

A nemzeti konzultációval szinte egyidejűleg, tavaly ősszel az Európai Parlament is készített egy sokkal részletesebb felmérést minden uniós tagországban. Magyarországon 2022. október 12-25. között 1043 személynek tették fel a többi között azt a kérdést: egészében véve egyetértenek-e azzal, hogy az EU támogassa Ukrajnát Oroszország inváziója után.

Az uniós válaszadók 41, a magyar válaszadók 45 százaléka részben, 33, illetve 14 százaléka határozottan egyetértett az uniós támogatással. Az unió lakosságának 16, a magyarok 26 részben, 7, illetve 12 százaléka pedig határozottan ellenezte a szankciókat. A fennmaradt 3-3 százalék nem tudott a kérdésre válaszolni.

Ebből a jóval kevesebb, de a lakosság korösszetételét tükröző válaszadók visszajelzéséből az derült ki, hogy a magyarok 59 százaléka – az uniós átlag 74 százalékhoz képest – valamilyen formában helyesli a megtámadott ország megsegítését.

Szemet szúr a markáns különbség a két módszertan között: az egyik állítás szerint a magyarok 97 százaléka elutasítja, a másik szerint 59 százaléka támogatja az uniós szankciókat.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Emelte alapkamatát a A Bank of England

OECD: Hiába a nagy nominális béremelkedés, Magyarországon csökkentek a legjobban a reálbérek

Húsz év az EU-ban: páratlan lehetőségek, elfüstölt pénzek – Ausztria utolérhetetlen, Románia előzött