A reálbérek a legtöbb európai országban csökkentek, ami nagyrészt a rekordmagas inflációnak köszönhető. Magyarország különösen rossz számokat mutat.
2022-ben az inflációs ráták megrázták az EU-t, mivel az előző négy évtizedben sosem látott szintet értek el. Az Unióban 1997 és 2021 vége között a legmagasabb éves infláció mindössze 4,4 százalék volt, ezt az adatot 2008 júliusában regisztrálták. 2022 októberében az EU-s infláció elérte a 11,5 százalékot, a csúcsot követően pedig apadni kezdett, 2023 júniusában viszont még mindig 6,4 százalékon állt.
A pandémia és az ukrajnai háború hatása
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2023-as jelentése szerint a koronavírus-járványt jelentős áremelkedés követte még 2021-ben, 2022-ben pedig az ukrajnai orosz invázió energiaárakra gyakorolt hatása lökte felfelé az inflációt.
Az OECD kitér arra, hogy a háztartások nehezen birkóznak az inflációból eredő megnövekedett megélhetési költségekkel. Megjegyzik: az elmúlt évben szinte minden uniós tagállamban emelkedett a munkahelyi órabérek után járó fizetés, de ez az emelkedés nem veszi figyelembe az infláció mértékét.
2023 első negyedévére a 24 európai országból 22-ben csökkent a reál órabér az elmúlt egy évben, magyarán a bérek nem követték az infláció mértékét. Kivételt képez Belgium, ahol 2,9 százalékkal és Hollandia, ahol 0,4 százalékkal nőtt a reálbér összege a 2022 és 2023 első negyedéve közti összehasonlításban.
A reálbérek a legkevésbé, tehát 0,8 százalékkal csökkentek Luxemburgban, a leginkább viszont Magyarországon zuhantak be, pontosan 15,6 százalékkal.
Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban is csökkentek a reálbérek
A reál órabérek Franciaországban (1,8 százalék), az Egyesült Királyságban (2,9 százalék) és Németországban (3,3 százalék) is csökkentek. A nominális órabérek a listán szereplő mind a 24 országban nőttek, a finnországi 0,6 százaléktól a litvániai 13,6 százalékig terjedő mértékben. Magyarországon 9,8 százalékkal.
A béremelkedések nem voltak elegendőek a háztartások számára, kivéve a már fentebb említett Belgiumban és Hollandiában, az inflációs ráta ugyanis még mindig magasabb volt, mint a nominális bérnövekedés.
Az éves inflációs ráta 2022 és 2023 első negyedéve között a svájci 3,2 százaléktól a magyarországi 25,4 százalékig terjedt. Az EU egészében 9,4 százalék a vizsgált időszakban. A harmonizált fogyasztói árindex (magyarán a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott fogyasztási adatokból az Eurostat által számított árindex) az Egyesült Királyságban 9 százalékkal, Németországban 8,2 százalékkal, Franciaországban pedig 6 százalékkal emelkedett ebben az időszakban.
Reálbérek a pandémiát követően
A reálbérek jelenleg a legtöbb országban a járvány előtti szint alatt vannak. Az OECD szerint a reál órabérek 2019 és 2022 utolsó negyedévei között a legtöbb európai OECD-országban csökkentek. A reál órabérek kumulatív változása 2019 negyedik negyedéve és 2022 negyedik negyedéve között így néz ki:
Az alacsony fizetésű iparágak viszonylag jobban jártak
Miközben a reálbérek összességében csökkennek, az OECD jelentése szerint az alacsony fizetésű iparágakban dolgozók gyakran a maga módján, de jobban jártak. A 2022 és 2023 első negyedéve közötti változás azt mutatta, hogy a reálbérek jobban teljesítettek az alacsony fizetésű, mint a magasabb bérezésű iparágakban: a rendelkezésre álló adatok szerint 23 európai országból 13-ban volt így. Kiváló példa erre Görögország, ahol az alacsony fizetésű iparágakban a reálbér 5,1 százalékkal nőtt.
Az iparágak három nagy csoportba vannak összesítve.
Alacsony fizetésű iparágak: Vendéglátás, adminisztratív és támogató szolgáltatások, művészet, szórakoztatás és szabadidő, kis- és nagykereskedelem.
Közepesen fizető iparágak: Szállítás és raktározás, feldolgozóipar, egyéb szolgáltatások, ingatlanügyletek, építőipar.
Magas fizetésű iparágak: Egészségügy és szociális ellátás, oktatás, szakmai tevékenység, információ és kommunikáció, pénzügy és biztosítás.