A Likud vezette koalíció első olvasatban jóváhagyta a legfelsőbb bíróság felügyeleti jogkörének korlátozását célzó, vitatott törvényjavaslatot.
HIRDETÉSTüntetők országszerte utcai blokádokat kezdtek szervezni, és a "zavargások napját" hirdették meg, miután a Knesszet első olvasatban elfogadta az igazságügyi reformtervezetet, amelynek egyik fő célja a legfelsőbb bíróság jogköreinek megnyirbálása, korlátozva a bíráknak a politikusok felett gyakorolt felügyeletét.
A 120 tagú parlament 64 jobboldali képviselője szavazott a sokat vitatott tervezet mellett, 56 ellene. A módosítás hatályba lépéséig még kétszer tartanak szavazást róla, és a koalíció célja, hogy ezt a folyamatot még azelőtt lezárja, hogy a hónap végén a Knesszet megkezdi a nyári szünetet.
A tiltakozók sátrakat állítottak fel a kereszteződésekben, volt, ahol gumiabroncsokat égettek és tiltakozó dalokat énekeltek. Blokád alatt van a Tel Avivot Jeruzsálemmel összekötő autópálya, ahol a rendőrök vízágyúkkal igyekeztek feloszlatni a tömeget.
A "felülbírálati" törvénytervezet egyik kulcspontja, hogy a jövőben a legfelsőbb bíróság a kormány vagy egyes miniszterek döntését már nem minősítheti "ésszerűtlennek". A tervezet kritikusai attól tartanak, hogy ez ösztönözheti a korrupciót és ezáltal az önkényes kinevezéseket magas rangú tisztségekbe.
Az igazságügyi reform mélyen megosztja az izraeli társadalmat. A terv kritikusai veszélyben látják a hatalmi ágak szétválasztását, szerintük megszűnik egy fontos kontroll az önkényes döntéshozatal ellen, és arra figyelmeztetnek, hogy Izrael diktatúrává válhat. Az év eleje óta tízezrek tüntettek ellene országszerte.
A tiltakozások hatására Benjamin Netanjahu miniszterelnök március végén jegelte a terveket, ám az Isaac Herzog elnök által közvetített kompromisszum az ellenzékkel nem jött létre.
A kormányfő hétfőn a Facebookon közzétett videójában megvédte a vitatott reformot: szerinte ez "nem a demokrácia vége", hanem "erősíteni fogja a demokráciát". Netanjahu szerint a reform semmilyen módon nem fogja érinteni az izraeli bíróságok és állampolgárok jogait, a legfelsőbb bíróság továbbra is "felülvizsgálhatja a kormányzati döntések és kinevezések jogszerűségét".
A reform támogatói szerint a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy választott képviselők, ne pedig nem választott bírák mondhassák ki a végső szót politikai döntésekról és kinevezésekről. Emlékezetes példa a legfelsőbb bíróság jobboldal által kritizált döntésére, hogy "ésszerűtlennek" minősítette Netanjahu egyik miniszterjelöltjének, Aryeh Derinek a kinevezését, miután a politikust korábban többször elítélték korrupció és az adócsalás miatt.