A közel-keleti kábítószerpiac a mexikói drogkartellek összbevételének a háromszorosát generálja. A globálisan forgalomba kerülő, erős függőséget okozó captagon négyötödét Szíriában állítják elő.
A parányi pirula, amely a szíriai háborút gerjeszti, a katonákat emberfeletti képességekkel rendelkező harcosokká varázsolja át – így írt a Washington Post már 2015-ben a captagonról.
A harci drog tulajdonságai nem változtak, csak most már az egész Közel-Keleten terítik Szíriából. A termelés és terjesztés az Aszad-rezsim fennmaradásának záloga, ugyanakkor szálka a térség országainak szemében.
A drogcsempészet visszaszorítása volt az egyik feltétele annak, hogy a diktátor, Bassár el-Aszad kegyetlenségei miatt 2011-ben kiközösített Szíriát visszavegyék az Arab Ligába. Maga Aszad egy emlékezetes, 2017-es damaszkuszi beszédében azt mondta: a szíriai társadalom „egészségesebbé és homogénebbé” vált, miután honfitársai százezreit megölték, és milliók kényszerültek menekülni.
A damaszkuszi rezsim már az előzetes, ammani külügyminiszteri találkozó során ígéretet tett, hogy együttműködik a dollárban is milliárdos üzlet felgöngyölítésében. Egy héttel később életét vesztette egy befolyásos szír kábítószercsempész, Marai al-Ramtan és családja egy Jordániának tulajdonított légitámadásban Szíria déli részén – jelentette az al-Dzsazíra.
Al-Ramtan „a régió legjelentősebb kábítószer-csempészének számít, beleértve a captagont is” – közölte a szíriai emberi jogokkal foglalkozó brit civil szervezet, a SOHR.
A drog előállítása és terjesztése tartotta életben az Aszad-rendszert
A captagon a német Degussa által a hatvanas években gyártott pszichoaktív gyógyszer márkaneve volt. Jobbára a figyelemzavar és a narkolepszia kezelésére alkalmazták, illetve a központi idegrendszer stimulálására írták fel. A captagon tabletták fenetilint, a fenetil-aminok családjába tartozó szintetikus kábítószert tartalmaznak. Ide sorolják az amfetamint is. Miután a fenetilint 1986-ban pszichotrópnak, pszichoaktív szernek minősítették, a legtöbb ország felhagyott a captagon alkalmazásával. Sok évvel később, 2009-ben már minden ország megszüntette gyártását – tudatta a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Testület.
A termelés hivatalos leállítása után a megmaradt készletek egy részét Kelet-Európából, mindenekelőtt Bulgáriából csempészték balkáni és török bűnözői hálózatok a Közel-Keletre. A török és a bolgár hatóságok erélyes fellépése azonban a Balkánról érkező szállítmányok drasztikus csökkenését eredményezte.
A globális captagon-állomány nagy részét most Szíriában állítják elő, az értékesítés célkeresztjében pedig a gazdag Öböl menti államok állnak. A szír kormány „helyi szövetségi struktúrákat vet be fegyveres csoportokkal, például a Hezbollahhal a captagon gyártásának és csempészetének technikai és logisztikai támogatására” – állapította meg a washingtoni New Lines intézet.
A szíriai vezetés természetesen tagadja, hogy részt venne a drogkereskedelemben, megfigyelők szerint azonban a kábítószer előállításából és terjesztéséből milliárdokat kaszáltak Aszadék és társaik épp abban az időszakban, amikor leginkább szükségük volt gazdasági mentőövre.
A Hezbollah szerepe
Márciusban az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok szankciós listára tett olyan személyeket, köztük a szír elnök két unokatestvérét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy captagonnal kereskednek. Rajtuk kívül azonban más magasrangú szíriai tisztviselők is érintettek a drogüzletben – számolt be a BBC egyik tényfeltáró riportjában.
Éppen egy éve, tavaly júliusban történt, hogy a Damaszkusztól délre fekvő Szuvejda városában egy rivális csoport elfoglalta Radzsi Falhútnak, az Aszad-rezsimhez hű milícia vezetőjének főhadiszállását. Terjesztésre előkészített, captagonnal tömött zacskókat találtak, valamint egy gépet, amellyel a tablettákat sajtolták, továbbá Falhút szíriai katonai igazolványát és egy feloldott mobiltelefont.
A telefonon egy sor üzenet lapult, amelyeket Falhút libanoni kapcsolatával váltott. Abu Hamzának szólította, akivel egy tablettaprés vásárlásáról tárgyaltak már 2021-ben. A többi között arról chateltek, miként lehetne a berendezést Libanonból Szíriába szállítani. A telefonszám alapján kiderült, hogy Abu Hamza valódi neve Husszein Rijád al-Fajtrúni. A térség ismerői szerint al-Fajtrúni kötődik a Hezbollahhoz, a szíriai kormánnyal szoros kapcsolatban álló síita militáns libanoni politikai szervezethez.
A Hezbollah harcosai kulcsszerepet játszottak abban, hogy a szíriai kormány megfordította a polgárháború menetét, kivéreztette, és elüldözte ellenfeleit, honfitársai millióit pedig menekülésre kényszerítette. A Hezbollah mind a mai napig ténykedik Szíria-szerte. Tagjait a nyugati hírszerzés régóta vádolja kábítószer-kereskedelemmel, de a szír kormányhoz hasonlóan váltig tagadják szerepüket.
„A Hezbollah részt vesz benne, de nagyon óvatos, hogy tagjai ne játsszanak kulcsszerepet a drog szállításában és csempészésében” – mondja egy szíriai újságíró.
A katonák rutinos drogkereskedőkké váltak
Hónapokig tartó biztonsági előkészületek után a BBC egyik riporterének sikerült bejutnia a szíriai fegyveres erőkhöz a kormány ellenőrzése alatt álló Aleppóban.
Társainak havi zsoldja még a százötvenezer szír fontot, huszonegyezer forintot sem éri el – árulta el az egyik, névtelenséget kérő katona.
„Rutinná vált” számukra, hogy a bevételüket captagon-kereskedelemmel egészítik ki. A gyárba „nem engedik” be őket, az árut kijelölt találkahelyen közvetlenül a Hezbollah embereitől vásárolják - mondta az egyenruhás drogcsempész. Az átvételt követően „a szíriai Negyedik Hadosztállyal egyeztetnek”, ez szavatolja a szabad mozgásukat.
A Negyedik Hadosztály a szíriai hadsereg elit egysége, amelynek feladata a kormány közvetlen védelme a belső és külső fenyegetésekkel szemben. Öt éve, 2018 óta hivatalosan Maher el-Aszad, Aszad elnök öccse áll az élén.
Maher el-Aszad egyike azoknak, akiket a Nyugat szankciókkal sújtott, miután kiderült, hogy a polgárháborúban brutálisan fojtotta el a tüntetéseket, ráadásul a vegyi fegyverek bevetésével is összefüggésbe hozták. Bennfentesek szerint a Negyedik Hadosztály az ő felügyelete alatt nőtte ki magát a gazdaság jelentős szereplőjévé is.
„A szíriai háború teremtette elkeserítő anyagi körülmények miatt sokan vágtak bele a csempészetbe a Negyedik Hadosztályban is” – árulta el a szíriai hadsereg egyik disszidált tisztje.
„A Negyedik Hadosztály elöljáróinak autóit használták a szélsőségesek fegyver- és kábítószerszállításra, mert ezek voltak az egyedüli járművek, amelyeket gond nélkül átengedtek az ellenőrzőpontokon Szíriában” – ismerte el a volt parancsnok.
Dollármilliárdos üzlet
A szankciókkal sújtott, és a háború által megnyomorított szír gazdaság mostanra az összeomlás peremére jutott. Elemzők szerint megmaradása a kicsiny, de jövedelmező captagon tablettákon múlik.
„A bevételek nagyságrendje mellett eltörpül a szíriai állami költségvetés” – hangoztatta Joel Rayburn, az Egyesült Államok korábbi szíriai különmegbízottja, aki szerint az Aszad-rezsim nem élné túl a captagonból származó bevételek elapadását.
Gondja is van rá, hogy ez ne történhessen meg, amit jól mutat egy tavalyelőtti libanoni per. Egy elhíresült libanoni-szíriai üzletembert, Hasszán Dakut állították bíróság elé. A libanoni sajtó egyszerűen csak a „captagon királyának” nevezi. Azután került a vádlottak padjára, hogy lefoglaltak egy hatalmas drogszállítmányt Malajziában.
A csaknem százmillió tablettát tartalmazó küldeményt Szaúd-Arábiába szánták, ahol az "utcai" értékét egy-két milliárd dollárra becsülték. Ez volt minden idők egyik legnagyobb drogfogása.
Daku ügyét zárt ajtók mögött tárgyalták. Utóbb a bíró elmondta: a bizonyítékok nagy része a Daku és számos kábítószercsempész között lezajlott telefonbeszélgetések lehallgatásából származik. A tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy együttműködött a szíriai hadsereg Negyedik Hadosztályával a captagon-kereskedők elleni harcban, bizonyítékként pedig bemutatta a Negyedik Hadosztály által kiadott igazolványát. Ártatlannak vallotta magát, a bíróság pedig nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy köze volt a captagon-szállítmányhoz, és azt sem sikerült igazolni, hogy szíriai tisztviselők részt vettek volna a captagon-üzletben.
A tábornok és a drogcsempészet
Az ítélethirdetés helyett Szami Szidki bíró tavaly határozatlan időre felfüggesztette a döntést. Washingtonban aggasztónak tartják, hogy a „libanoni kleptokrácia” segédletével Daku egérutat nyert, és így simán visszatérhetett az alvilágba.
A hatszáz oldalas, nem titkosított periratból kiderült, hogy Daku gyakran chatelt a WhatsAppon valakivel, akit „Főnöknek” hívott. Telefonszáma könnyen megjegyezhető, ismétlődő számjegyekből áll, vagyis úgynevezett „aranyszám”. A szíriai források megerősítették, hogy a telefonszám tulajdonosa Hasszán Bilal vezérőrnagy.
Bilal Maher el-Aszad után a Negyedik Hadosztály második embere. A tábornok vezeti a nagyhatalmú Biztonsági Hivatalt.
Daku a „Főnökkel” a biztonsági engedélyek megújításáról, illetve az „áru”, minden jel szerint a captagon szállításáról tárgyalt a szíriai Szabúrába. Ebben a városban van a Negyedik Hadosztály nagy támaszpontja.
Amennyiben a „Főnök” valóban Bilal tábornok, akkor az üzenetváltások arra utalnak, hogy Szíria egyik legmagasabb rangú katonatisztje kapcsolatba hozható a több milliárd dolláros, illegális captagon-kereskedelemmel.
Pénzügyi mentőöv az Aszad-rezsim számára
Tavaly óta azok az országok, amelyeken keresztül nagy mennyiségű captagont csempésznek, fokozott erőfeszítésekkel próbálják meghiúsítani a Szíriából induló szállítmányok célba juttatását.
Két hónap alatt harminc csempésszel végzett a jordániai hadsereg 2022 elején, és tizenhatmillió captagon-tabletta bejuttatását akadályozta meg. A szaúdi hatóságok tavaly augusztusban negyvenhatmillió captagon-pirulát foglaltak le, amelyeket egy lisztszállítmányba rejtve próbáltak becsempészni az országba.
Ez volt a „legnagyobb ilyen jellegű művelet, amely során óriási mennyiségű kábítószert egy küldetésben próbáltak bejuttatni a Szaúdi Királyságba” – mondta a kábítószer-ellenőrzési főigazgatóság szóvivője.
Februárban Abu Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségekben letartóztattak egy férfit, aki 4,5 millió captagon-tablettát próbált becsempészni zöldbabkonzervekben. Jóllehet ez a kábítószer szinte ismeretlen a Közel-Keleten kívül, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat egyaránt aggasztja, hogy Szíria gyártóbázisa lett ennek a drognak. London szerint azzal, hogy a Hezbollah és más, Irán által pártfogolt milíciák támogatják ezt az ipart, „hozzájárulnak a régió instabilitásához, és egyre növekvő függőségi válságot idéznek ott elő”.