A koszovói szerb kisebbség és az albánok közötti ellentétek egy ideje újra fellángoltak, és erőszakos összecsapásokhoz vezettek a NATO-erőkkel. Mennyire eszkalálódhat a helyzet? Mi vezetett ehhez, és milyen következményei vannak? A Witness riportere Észak-Koszovóba utazott, hogy ezt kiderítse.
Az Ibar folyó felett Mitrovica városában átívelő híd a koszovói szerbek és albánok közötti megosztottság legszembetűnőbb szimbóluma. A hídtól északra az emberek szerbül beszélnek, és a pénznem a szerb dinár. Délen a lakosok albánul beszélnek és eurót használnak.
A két közösség közötti megosztottság a 2023. április 23-i rendkívüli önkormányzati választások után tovább erősödött. Az északi, szerb többségű területeken négy albán nemzetiségű polgármestert neveztek ki, miután a szerbek bojkottálták a választásokat.
A feszültségek májusban csúcsosodtak ki, amikor a koszovói albán központi kormány úgy döntött, hogy erőszakkal beiktatja a megválasztott polgármestereket. Zvecan városában szerb tüntetők megpróbálták megakadályozni a tisztviselők bejutását az önkormányzati épületekbe. A KFOR NATO vezette békefenntartó csapatokkal való összecsapásokban negyven katona és több mint ötven szerb tüntető sérült meg.
Ez a NATO által 1999-ben megszüntetett, a koszovói függetlenségért folytatott konfliktus újbóli fellángolásától való félelemhez vezetett. Koszovó - amely a volt Jugoszlávia autonóm tartománya volt - 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét. Az új államot több mint száz ország elismerte, de Szerbia nem. Szerbia világossá tette, hogy soha nem mond le Koszovóról.
Milica Andric Rakic szerb aktivista szerint a koszovói szerb és albán közösségek közötti kapcsolatok az elmúlt évtizedben a legrosszabbak. Megkérdeztem tőle, miért jutottunk idáig.
"Részben azért, mert Koszovó és Szerbia nem hajlandó konstruktív párbeszédet folytatni és a szerb közösség számára előírt megállapodásokat végrehajtani. Az egyik legfontosabb a szerb önkormányzatok közössége, amelyben tíz évvel ezelőtt megállapodtak, de soha nem hajtották végre".
A "Szerb Önkormányzatok Közössége" a koszovói szerb nemzetiségűek számára biztosítaná az önigazgatás egy szintjét. Ez a 2013-as brüsszeli megállapodás eredménye volt, de Szerbia és Koszovó még mindig nem ért egyet abban, hogyan kell alkalmazni. Ez az egyik fő akadályozó tényező, amely megakasztja a két ország közötti kapcsolatok normalizálásának folyamatát.
A szakértők egyetértenek abban, hogy jelenleg nincsenek olyan elemek, amelyek egy teljes konfliktushoz vezethetnének Koszovóban. Mindazonáltal a helyzet továbbra is instabil, és ennek a térségen túlmutató következményei is vannak. Az EU sürgeti Koszovót és Szerbiát, hogy találjanak megoldást. Az ukrajnai háborúval a Nyugat-Balkán a Moszkva és az EU közötti konfrontáció új frontvonalának tekinthető. A jelenlegi patthelyzet lassítja a fejlődést és az uniós tagsághoz vezető hosszú utat, amelyre mind Koszovó, mind Szerbia törekszik.