Magyarország ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, vétóval fenyeget, de Budapest nem ellenzi teljes mértékben az EU bővítését: Orbán Viktor miniszterelnök támogatja a Nyugat-Balkánt, és egy bonyolult egyensúlyozás keretében támogatja Moldovát és Grúziát.
Magyarország az Európai Unióban arról ismert, hogy ellenzi Ukrajna uniós tagsági kérelmét, vétójoga pedig a tárgyalási fejezetek megnyitását fenyegeti Kijev számára.
A bővítéssel kapcsolatos magyar álláspont mégis árnyalt egyensúlyozás, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök határozottan támogatja a nyugat-balkáni országok, valamint Moldova és Grúzia uniós csatlakozási törekvéseit.
A magyar kormány világossá tette, hogy Oroszország felelős Ukrajna teljes körű megszállásáért, és azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett. Magyarország humanitárius segélyt és áramot biztosít Ukrajnának, de ellenez minden pénzügyi vagy katonai támogatást Kijevnek.
Budapest érvelése szerint a további európai támogatás csak meghosszabbítja a háborút, és katonai eszkalációhoz vezet, ami veszélyezteti Európa békéjét.
Magyarországot néhány európai partnere vizsgálja azért, mert az energiavásárlás révén politikai és kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal.
Miért ellenzi Magyarország ennyire Ukrajna uniós csatlakozását?
Magyarország a leghangosabb ellenzője Ukrajna uniós pályázatának a tömbön belül, azzal érvelve, hogy Ukrajna uniós csatlakozása negatív hatással lenne Európára és különösen Magyarországra.
Ebben Budapest kisebbségben van az európai vezetők között, akik 2023-ban tárgyalásokat nyitottak Ukrajnával, egy olyan szavazáson, amelyen Orbán Viktor feltűnően hiányzott.
A magyar kormány idén nemzeti konzultációt kezdeményezett (egy nem kötelező erejű közvélemény-kutatást) Ukrajna uniós csatlakozási szándékáról, amelyen hivatalos közlés szerint a válaszadók 95 százaléka ellenezte Ukrajna tagságát.
"Nem szeretném, ha Magyarország olyan szövetség tagja lenne, ahol egy újonnan felvett tag állandó háborús veszélyben van és belerángathat minket. Ha az ukránok az unió tagjai lesznek, akkor ez a háború a mi háborúnk is lesz. És ezt nem akarjuk" – mondta Orbán Viktor újságíróknak az Európai Tanács múlt heti brüsszeli ülésén.
Magyarország is azzal érvel, hogy Ukrajna keleti határai nincsenek kőbe vésve, és nem ellenzi az esetleges engedményeket, annak ellenére sem, hogy Volodimir Zelenszkij elnök többször is kijelentette, hogy nem fog területeket átengedni Oroszországnak a tűzszünetért, mivel ez ellentétes lenne az ország alkotmányával.
Budapest azzal is érvel, hogy Ukrajna uniós tagsága sokba kerülne Európának, hiszen az európai közös költségvetés nagy részét át lehetne csoportosítani az újjáépítésre.
Ukrajna a blokk kohéziós és mezőgazdasági alapjaiból is részesülhetne. Budapest mindkettőnek nettó kedvezményezettje. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a bővítés elkerülhetetlenül a közös költségvetés felülvizsgálatához vezet.
Alternatívaként Orbán Viktor stratégiai partnerséget javasolt Ukrajnával, amely státusszal Kijev már rendelkezik 2017 óta, amikor aláírta az EU-Ukrajna társulási megállapodást.
Mi a helyzet a nyugat-balkáni bővítéssel?
Eközben Magyarország támogatja az EU nyugat-balkáni bővítését, beleértve Szerbiát, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Albániát és Bosznia-Hercegovinát. Bóka János magyar Európa-ügyi miniszter októberben azt mondta, hogy egyértelműen az Európai Unióban van a helyük.
"A nyugat-balkáni országok évek óta teljesítik a tagság feltételeinek többségét, mégsem haladnak olyan ütemben, ahogyan azt megérdemelnék" – mondta Bóka.
Budapest azzal érvel, hogy a bővítés növelné a regionális stabilitást.
"Világos, hogy ha a Nyugat-Balkánon nincs stabilitás, ha nyugtalanság van, ha konfliktusok határozzák meg a mindennapokat, akkor állandó bizonytalanság fog kisugározni a térségből" - mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavaly júliusban.
Magyarországnak erős üzleti érdekeltségei vannak a térségben, különösen az energia és a bankszektorban. Budapest a szomszédos Szerbiával is ápol kapcsolatokat. A két ország szorosan együttműködik a kereskedelem, a migráció, az energia és a védelem területén.
Mi a helyzet Moldovával és Grúziával?
Magyarország előfeltételek nélkül támogatja Moldova EU-csatlakozását.
"Magyarország eddig is támogatta Moldova uniós tagságát, és ezután is támogatni fogjuk, ebben nincs kompromisszum vagy vita" - mondta Orbán Viktor az év elején, hozzátéve, hogy Moldova nagyon szükséges munkaerőt biztosít az EU-nak.
Magyarország támogatja Grúzia csatlakozását is, bár a folyamat megakadt az Európai Unió és a kormányzó Grúz Álom párt közötti feszültségek után.
Az Európai Parlament is állásfoglalást adott ki, amelyben aggodalmának adott hangot a grúziai parlamenti választások eredménye miatt, és a szavazás megismétlését követelte. A választások után Orbán Viktor Tbiliszibe utazott, és támogatását fejezte ki a grúz kormánynak.
Egyhangúságra lesz szükség a folyamat lezárásához?
Bár a magyar kormány elutasítja az egyhangúsági szabályok megváltoztatásának gondolatát, hogy megkönnyítse a folyamatot Ukrajna számára, és meg akarja őrizni vétójogát, Orbán Viktor a múltban megmutatta, hogy hajlandó erre, ha gazdasági ösztönzőkkel jár.
A 2023 decemberében tartott válságos uniós csúcstalálkozón Orbán Viktor elhagyta azt a termet, ahol az európai vezetők zártkörű megbeszéléseket folytattak, lehetővé téve számukra, hogy Magyarország vétója nélkül is keresztülvigye a tárgyalások megkezdését Ukrajnával a 26. napon.
A hét elején az Európai Bizottság az igazságügyi reformok terén elért "némi előrelépésre" hivatkozva 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós forrást szabadított fel Magyarország számára.
Az EU akkor tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a két döntésnek köze lenne egymáshoz.
Két hónappal később, a 2024. februári csúcstalálkozón Orbán Viktor feloldotta vétóját az ukrán eszközzel kapcsolatban, és az EU zöld utat adott egy 50 milliárd eurós támogatási csomagnak Kijev számára.
Ha Orbán Viktor jövőre elveszíti hatalmát, amikor áprilisban parlamenti választásokat tartanak, az ország Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos politikája egy ellenzéki vezetésű kormány alatt drámaian megváltozhat.