Az ilyen kísérletek technikai adatokat szolgáltatnak arról, hogy az új atomfegyverek hogyan viselkednek, és hogy a régebbi fegyverek még működőképesek-e. Egy amerikai kísérletet Oroszország és Kína is Washington stratégiai hatalma tudatos demonstrációjának tekintene.
Három nappal azután, hogy az orosz elnök bejelentette az atommeghajtású és atomtöltet szállítására alkalmas Burevesztnyik rakéta tesztelését, a Kreml közölte, hogy megvolt a Poszeidón nevű tenger alatti nukleáris drón tesztje is. Órákkal később pedig az amerikai elnök jelentette be: az Egyesült Államok három évtized óta először újra megkezdi a nukleáris fegyverek tesztelését, mondván, ez "egyenlő alapon" történne Oroszországgal és Kínával.
Az Egyesült Államok 1992 óta nem végzett atomfegyver-kísérleteket. Az ilyen kísérletek technikai adatokat szolgáltatnak arról, hogy az új atomfegyverek hogyan viselkednek, és hogy a régebbi fegyverek még működőképesek-e. Egy kísérletet Oroszország és Kína is a stratégiai hatalom tudatos demonstrációjának tekintene.
A nukleáris kísérletek korszakát az Egyesült Államok nyitotta meg 1945 júliusában egy 20 kilotonnás atombomba tesztelésével Alamogordo-ban, Új-Mexikóban. Augusztusban aztán atombombákat dobott Hirosimara és Nagaszakira, hogy rákényszerítse Japánt a második világháborúban való kapitulációra - idézi fel a Reuters nukleáris tesztekről szóló összefoglalója.
A Szovjetunió mindössze négy évvel később, 1949 augusztusában sokkolta a Nyugatot azzal, hogy felrobbantotta első atombombáját.
Az ENSZ adatai szerint 1945 és az 1996-os atomcsend-szerződés (CTBT) között eltelt öt évtizedben több mint 2000 atomkísérletet hajtottak végre, ebből 1032-t az Egyesült Államok, 715-öt pedig a Szovjetunió. Nagy-Britannia 45, Franciaország 210, Kína pedig 45 kísérletet hajtott végre ebben az időszakban.
A CTBT aláírása óta 10 nukleáris tesztre került sor a világon. India 1998-ban kettőt, Pakisztán szintén 1998-ban kettőt, Észak-Korea pedig 2006-ban, 2009-ben, 2013-ban, 2016-ban (kétszer) és 2017-ben végzett teszteket az ENSZ szerint. Oroszország, amely a szovjet nukleáris arzenál nagy részét örökölte, soha nem tett még ilyen kísérletet.
A nukleáris tesztek végül azért maradtak abba, mert növekedett az aggodalom a föld feletti, föld alatti és víz alatti kísérletek emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatása miatt - írja a Reuters.
És hogy miért akarna egy ország újra tesztelni? Információk gyűjtése vagy jelzés küldése céljából. A tesztek bizonyítékot nyújtanak arra, hogy egy új nukleáris fegyver milyen hatással bír, és hogy a régebbi fegyverek még működnek-e.
2020-ban a Washington Post arról számolt be, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya megvitatta, végezzenek-e nukleáris tesztet - emlékeztet a hírügynökség. A technikai adatok szolgáltatása mellett egy ilyen teszt Oroszországban és Kínában az Egyesült Államok stratégiai hatalmának szándékos érvényesítésének lenne tekinthető.
Putyin többször is figyelmeztetett arra, hogy ha az Egyesült Államok újrakezdi a nukleáris kísérleteket, Oroszország is ezt fogja tenni. Azorosz elnök szerint a globális nukleáris fegyverkezési verseny már meg is kezdődött.