NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Svájcnyi területű esőerdőt vágtak ki tavaly - kudarcot vallott a COP26

ARCHÍV - tehenek egy nemrég kiirtott erdő helyén a Chico Mendes kitermelő rezervátumban, Acre államban, Brazíliában, 2022. december 6-án
ARCHÍV - tehenek egy nemrég kiirtott erdő helyén a Chico Mendes kitermelő rezervátumban, Acre államban, Brazíliában, 2022. december 6-án Szerzői jogok Eraldo Peres/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Írta: Rita KonyaThe Guardian
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A világ érintetlen esőerdeinek egyre brutálisabb méreteket öltő pusztítása arra utal, hogy a világ vezetőinek kötelezettségvállalása, hogy 2030-ig megállítják és visszafordítják az erdőirtást, kudarcot vallott.

HIRDETÉS

A Global Forest Watch számításai alapján 2022-ben több mint 10 ezer négyzetkilométerrel több erdőt pusztítottak ki annál, mint amennyi a 2030-as globális célkitűzés teljesítéséhez még megengedhető volna.

2022-ben az alpesi országénak megfelelő területet irtottak ki a Föld legérintetlenebb esőerdeiből annak ellenére, hogy a világ vezetői az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) ígéretet tettek a pusztítás megállítására. "Egyáltalán nem haladunk előre ebben az ügyben, sőt. Nagyon rossz irányba haladunk" - hangsúlyozta Rod Taylor, a World Resources Institute (WRI) globális erdőprogramjának igazgatója.

A bolíviai Amazonastól Ghánáig tavaly percenként 11 futballpályányi elsődleges esőerdőnek megfelelő terület tűnt el. A bolygó legszéndúsabb, legváltozatosabb ökoszisztémáit a szarvasmarha-tenyésztés, a mezőgazdaság és a bányászat oltárán áldozták fel, ráadásul egyes országokban az őslakos erdei közösségeket a kitermelő iparágak kiszorították földjeikről - hangúlyozza a The Guardian írása.

A globális felmelegedés elleni egyik leghatékonyabb eszközt irtjuk

A trópusokon 4,1 millió hektár elsődleges esőerdő tűnt el 2022-ben, ez mintegy 10%-os növekedést jelent 2021-hez képest - derül ki a World Resources Institute (WRI) és a Marylandi Egyetem által összeállított adatokból. A jelentés kiemeli: az ember a globális felmelegedés mérséklésének és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására szolgáló egyik leghatékonyabb eszközét pusztítja el.

A tanulmányban az emberi beavatkozástól mentes erdők állapotát vizsgálták, amelyeknek a nagy mennyiségű szén-dioxid elnyelése révén fontos szerepe van a klímaváltozás elleni küzdelemben. A tavalyi évben végrehajtott erdőirtások nyomán mintegy 2,7 gigatonnányi szén-dioxid került a légkörbe, ami India éves károsanyag-kibocsátásának felel meg - áll a tanulmányban.

A földhasználat megváltozása az üvegházhatású gázok kibocsátásának második legnagyobb forrása a fosszilis tüzelőanyagok elégetése után, és a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő mozgatórugója. A tudósok szerint a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozása teljesen esélytelen az esőerdők pusztulásának megállítása nélkül.

A 2021-es COP26-on a világ több mint száz vezető politikusa, köztük Joe Biden, Hszi Csin-ping és Jair Bolsonaro is aláírták, hogy 2030-ig megállítják és visszafordítják az erdőirtást, és ezzel a világ erdeinek több mint 90%-át érintő kötelezettségvállalást tettek. A friss adatok azonban egyértelműen arra utalnak, hogy nem tartják be ígéretüket.

A legsúlyosabb deforesztáció tavaly Brazíliában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Bolíviában zajlott. Indonéziának és Malajziának végül sikerült rekordalacsony szinten tartani a veszteségek mértékét. Bolívia egyike volt azon kevés, nagy erdőterülettel rendelkező országoknak, amelyek nem írták alá a COP26-kötelezettségvállalást. 

Ami a trópusoktól távolabb eső részeket illeti, Oroszország boreális erdeinek pusztulása lassult a 2021-ben "rekordév" után, de a kutatók ezt még nem értékelik  pozitív tendenciaként.

Inger Andersen, az ENSZ környezetvédelmi illetékese a következőket javasolta: az éghajlat szempontjából jelentős erdőterületekkel rendelkező országok - például Gabon, Brazília és Peru - "anyagi juttatásokat kaphatnának az erdők fennmaradásáért."

"Az erdők létfontosságúak a mi jólétünk és a Föld jóléte szempontjából. Irtásuk megszüntetése és az erdőtakaró csökkenésének megállítása létfontosságú elemei a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések felgyorsításának, az ellenálló képesség kiépítésének, a veszteségek és károk csökkentésének. Magasabb árat kell szabnunk az erdőkből származó szén-dioxidra, olyat, amely tükrözi az erdők valódi értékét, a kibocsátások tényleges költségeit, és elegendő ahhoz, hogy az eladókat a még létező, ép erdők védelmére ösztönözze" - mondta Andersen.

A 2022-es adatok Jair Bolsonaro brazil elnökségének utolsó évére vonatkoznak, amikor is hatalmas területeket irtottak ki az Amazonasból. Utódja, Luiz Inácio Lula da Silva azt ígérte, véget vet az erdőirtásnak, és még idén pán-amazóniai csúcstalálkozót tart, ahol megvitatják a kérdést.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Brazília: csúcsra járatott erdőirtás a kormányváltás előtt

Erdőirtás és tüzek: soha nem látott mértékben pusztul az Amazonas

Az emberiség elárulásának nevezte Izrael háborúját az ENSZ humanitárius főnöke