EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Magyarország a korrupcióellenes ajánlásoknak a harmadát hajtja végre teljes mértékben

Az Európa Tanács egy páneurópai szervezet, jelenleg 47 tagja van
Az Európa Tanács egy páneurópai szervezet, jelenleg 47 tagja van Szerzői jogok © Council of Europe
Szerzői jogok © Council of Europe
Írta: Arató László
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Magyarország, Örményország, Románia és Ukrajna azok az országok, amelyekkel kapcsolatban a legkomolyabb aggályokat fogalmazta meg az Európa Tanács keretein belül működő korrupcióellenes csoport.

HIRDETÉS

Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ma aggodalmának adott hangot az információhoz való hozzáférés jogának egyes európai államokban történő korlátozó alkalmazása miatt, és felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi normákat ezen a területen. A most nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderül, hogy Magyarország korrupcióellenes intézkedéseit a leggyengébbek között tartják számon. Igaz, ez az egy évvel korábbi állapotokhoz képest is előrelépés...

A 2022-es évre vonatkozó éves jelentésében a GRECO emlékeztet arra, hogy az információkhoz való hozzáférés milyen szerepet játszik a nyilvánosság átláthatóságának biztosításában, de a korrupcióra törekvés elősegítésében is. Ugyanakkor sajnálattal veszik tudomásul, hogy

"egyes országokban a kormányok továbbra is széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásában, hogy mi tartozik a nyilvánosság elé, és hogy bizonyos dokumentumokat kizárjanak-e a szabad hozzáférésből."

Félelem a nyilvánosságtól

Ráadásul a kormányzati szervek gyakran vonakodnak az információk nyilvánosságra hozatalától, és inkább kivételeket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a kért információ egészét vagy egy részét visszatartsák.

- A kormányoknak garantálniuk kell a gyakorlatban a közokiratok átláthatóságának általános elvét - jelentette ki GRECO elnöke, Marin Mrčela. - A nyilvánosságra hozatal szabálya alóli bármely kivételt a minimumra kell korlátozni, és alaposan meg kell indokolni. Ha kifejezetten a közbeszerzésről van szó, a nyilvános ellenőrzés és a hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a korrupció hatékony megelőzésében.

A jelentésben szólnak arról is, hogy a hatóságoknak alkalmazniuk kell azokat a nemzetközi elveket, amelyek megkövetelik, hogy a hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférés jogának korlátozása egy demokratikus társadalomban szükségesnek és arányosnak kell lennie, és csak akkor alkalmazható, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nem fűződik nyomós érdek.

Megemlítik, hogy a GRECO 2022-es, a központi kormányzatok vezető tisztségviselőire vonatkozó ajánlásainak valamivel kevesebb mint fele, a rendőrségre vonatkozó ajánlásoknak pedig alig kétharmada teljesült egészen vagy részben.

A parlamenti képviselőkre, bírókra és ügyészekre vonatkozó ajánlások teljesítése kapcsán megállapítják, hogy 2022 végére az ajánlások felét (49,5%) teljes mértékben végrehajtották, szemben az előző évi 45%-kal. Az államok részben végrehajtották a fennálló ajánlások egyharmadát, míg 17%-át továbbra sem hajtották végre.

A legrosszabb négy között

A 2023-ban elfogadott új nyomon követési jelentésében a GRECO arra a következtetésre jutott, hogy Örményország, Magyarország, Románia és Ukrajna már nem teljesíti kielégítő mértékben a legutóbbi ajánlásokat. Három területen szembetűnő Magyarország lemaradása.

  1. Liechtensteinben (56%), Törökországban (52%), Magyarországon (50%), Bosznia-Hercegovinában (48%) volt a legmagasabb arányban a végre nem hajtott ajánlások aránya a képviselőkkel, bírákkal és ügyészekkel kapcsolatban.
  2. A parlamenti képviselőkkel kapcsolatban a legmagasabb arányban Liechtensteinben (100%), Lengyelországban (83%), Magyarországon (71%), Horvátországban (67%), Szlovákiában (60%), Törökországban (57%) és Romániában (56%) nem hajtottak végre ajánlásokat.
  3. Montenegróban (67%) a legmagasabb a nem végrehajtott azon aránya aránya, amelyek speciálisan a bírákra vonatkoztak. Hét ország – Bosznia-Hercegovina, Csehország, Görögország, Magyarország, Hollandia, Svájc és Törökország – még nem hajtotta végre a bírákra vonatkozó ajánlások felét.

A fentiek ellenére a GRECO megfelelőségi jelentésében némi előrelépést tapasztal a tavalyi évhez képest és arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország 6 ajánlást maradéktalanul (33%), 6 ajánlást részben (33%), további 6 ajánlást pedig nem hajtottak végre.

Legfelsőbb szinteken

Azt pedig márciusi jelentésükből tudjuk, hogy számos olyan területen tártak fel hiányosságokat, amelyek egyébként az uniós pénzekhez való hozzáférés akadályai. Ide tartoznak a következők:

  • az állami felsővezetői tisztséget betöltő személyekkel összefüggő korrupcióellenes intézkedések,
  • a magas rangú politikai vezetők vagyonnyilatkozatai ugyan nyilvánosak, de ellenőrzésük nem elegendő,
  • a rendkívüli vészhelyzet idején történő alkotmánymódosítások , mert a törvényhozási hatáskörök átruházásával a jogalkotóról a végrehajtó hatalomra helyezik át a hatalmat.
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyarország ismét az EU legkorruptabb országa a Transparency legújabb korrupciós indexe szerint

Vietnám: „Meghalt a főtitkár, éljen a...?” – mi várható a feltörekvő ázsiai országban?

Vizsgálják Marine Le Pen 2022-es kampányköltéseit, melyhez Mészáros Lőrinc bankja is adott pénzt