EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Erdoğan szerint Svédország keveset tett ahhoz, hogy ratifikálják a NATO-csatlakozási kérelmüket

Recep Tayyip Erdoğan
Recep Tayyip Erdoğan Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A következő NATO csúcstalálkozót Vilniusban tartják július 12-13-án, Recep Tayyip Erdoğan török elnök pedig szerdán közölte, hogy országa „még mindig nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását.”

HIRDETÉS

Erdoğan a török média szerint azt mondta, hogy nem kötelesek teljesíteni Svédország elvárásait, hogy ratifikálják a csatlakozási kérelmüket még a csúcstalálkozó előtt. Svédország Finnországgal karöltve, évtizedekre visszanyúló elzárkózást követően tavaly tavasszal, az ukrajnai orosz invázió kezdetét követően jelezte, hogy csatlakozna a katonai szövetséghez. Mindkét ország beadta a hivatalos kérelmet, de csak Finnország kapta meg a tagságot, a svédek kérelmét egyelőre Törökország és Magyarország sem ratifikálta. 

Törökország aggályosnak tartja, hogy Stockholmot nem zavarja az Ankara által terrorista szervezetnek tekintett, és Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) követőinek tevékenysége. 

Május végén a svéd kormány már közölte, hogy frissítette a belföldi terrorizmusról szóló jogszabályait, és hogy azokban burkoltan utalnak a PKK-ra is. Úgy vélik, hogy ezzel minden szükséges kötelezettségvállalást megtettek Ankara számára. 

A svéd lépések meggyőzték Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, de Erdoğant ezek szerint nem. A török elnök leszögezte: „Svédországnak mindenekelőtt gyökerestül meg kell szüntetnie, amit ez a terrorszervezet művel."

Svédország, Törökország és Finnország képviselői szerdán Ankarában találkoztak, hogy megvitassák a kérdést. 

Magyarországba beleállt az amerikai kongresszus

Szerdán az Euronews megírta, hogy az amerikai kongresszus illetékes bizottsága blokkolta a Magyar Honvédség magas szintű fegyverzeti bevásárlását. Az Egyesült Államok sok fegyvert ad el a világban, de nem bármikor, bárkinek és nem bármilyen feltételekkel. Még a szövetségesei körében sem, miként példa arra a Törökországgal régóta vitatott vadászbombázó-eladási feltételrendszer.

A jelentős eladásoknak át kell menniük a Szenátus jóváhagyási bizottságán, ahol most James E. Risch republikánus szenátor látja el a kontroll-szerepet. A szenátor piros lámpát gyújtott a washingtoni Külügyminisztérium előtt, hogy teljesítse Magyarország felé az esedékes 735 millió dolláros megrendelést, nem titkolva, hogy ezt a Svédország NATO-felvételével kapcsolatos magyar késlekedéshez köti.

Az, hogy Magyarország továbbra is blokkolja Svédország NATO-tagsági törekvését, felháborodást váltott ki a szövetségesek körében. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hónapban Katarban beszélt arról, hogy Magyarország és Svédország viszonyának javulnia kell, mielőtt Stockholm tagsági pályázata esélyes lehet, noha nem tudtuk meg, hogy mik azok az okok, amelyek egy ilyen horderejű döntést fékeznek.

Eközben Washington aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Budapest hajlandó bővíteni és elmélyíteni kapcsolatait Moszkvával.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Stockholm szerint nem zárható ki, hogy Oroszország katonai támadást indít Svédország ellen

Németország erősíti szerepét a NATO-ban

Erdogan és Micotákisz szerint is fényes jövő elé néznek a török-görög kapcsolatok