NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Felsőoktatás uniós pénzek nélkül: sok millió eurós kár, versenyhátrány, számkivetettség

Meghallgatás az Európai Parlamentben
Meghallgatás az Európai Parlamentben Szerzői jogok Laszlo Arato
Szerzői jogok Laszlo Arato
Írta: Arató László
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Európai Parlamentben sorolták sérelmeiket fideszes politikusoknak egyetemi vezetők, kutatók, hallgatók, akik már szembesülnek a forrásmegvonás következményeivel.

HIRDETÉS

Aggasztó képet festettek a magyarországi felsőoktatás uniós pénzek nélküli jövőjéről magyar egyetemi élet szereplői. A Fidesz egyik európai parlamenti képviselője szervezte azt a meghallgatást, amelyen kiderült, hogy már most több tízmillió eurós kár érte a felsőoktatást. Ugyanakkor a beszélgetésen egyetlen megszólaló sem vetette fel a kormány felelősségét.

Az év eleje óta tart a huzavona az Európai Bizottság és a magyar kormány között a közalapítványi formában működő egyetemek kuratóriumainak összeférhetetlenségéről. Az EU tavaly decemberben döntött arról, hogy ezekkel az intézményekkel szemben az Unió nem vállalhat pénzügyi kötelezettségvállalást mindaddig, amíg a tanácsi határozatban rögzített feltételeknek a magyar jogalkotás eleget nem tesz. 

A szükséges törvények szövegéről több körben egyeztetett a Bizottság és Navracsics Tibor miniszter, Brüsszelben azonban még mindig várják, hogy a hatályos magyar szabályozás megérkezzen. Johannes Hahn költségvetési biztos a közelmúltban többször megismételte, hogy a szabályozás szükséges tartalmát a magyar fél hónapok óta ismeri. 

A késedelem miatt mára komolyan veszélybe kerültek a 2024-25-ös tanév Erasmus+-pályázatai, illetve a Horizon Europe kutatásfejlesztési programokban való részvétel is lehetetlenné vált a magyar kutatóműhelyek számára.

Az európai parlamenti eseményt szervező fideszes EP-képviselő, Bocskor Andrea is úgy fogalmazott, hogy az egyetemek

valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus és Horizont programokban.

Elítélte, hogy diszkriminálják és politikai fegyverként használják fel a magyar felsőoktatás szereplőit, holott "soha nem állapítottak meg visszaéléseket ezekkel kapcsolatban".

Gál Kinga fideszes EP-képviselő igazságtalannak, diszkriminatívnak és kettős mércét alkalmazónak minősítette azt az eljárást, amellyel 180 ezer hallgatót rekesztenek ki a diákcsere programból. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a modellváltás előnyei mellett érvelt, mondván, hogy ez együtt járt a bérek versenyképessé tételével, a klinikák és épületek egyetemi tulajdonba kerülésével és az autonómia növekedésével.

Ugyanakkor csak az általa vezetett intézményt eddig 8 millió euró kár érte azért, mert a már megnyert és szerződéskötés előtt álló pályázataik meghiúsultak.

Nem mondták meg, hogyan sértettük meg a jogállamiság elveit, vagy mivel sértettük meg az EU pénzügyi érdekeit. Nem tettek fel kérdést, nem tanulmányozták a szabályzatunkat, nem kezdeményeztek párbeszédet,

- sorolta a rektor. Azt is közölte, hogy emiatt az Európai Bírósághoz fordulnak, mint ahogy hasonló szándékuk van más egyetemeknek is.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora is a modellváltás előnyeit ecsetelte és megemlítette, hogy eddig 4,1 millió eurós forráskieséssel kénytelenek szembesülni, nem beszélve a versenyhátrányról. Utóbbit részletezte Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem kutatócsoport-vezetője. 

Elmondta, hogy két olyan nyertes pályázatuk van, amelyet az EU döntése miatt az Európai Bizottság nem ír alá. A közvetlen hátrányok azonban ennél is jelentősebbek, mert több állandó partnerük is elmondta, hogy a magyar kutatók bevonását jelen helyzetben kockázatosnak tartják, mert

nem akarnak szerződésmódosítást vagy forrásvesztést kockáztatni ezek a konzorciumok.

Úgy becsüli, hogy az általa ismert területén már eddig 10-15 elbukott pályázatról van szó, amelyeken tehát nem is indulhattak, mert nem is hívták őket. Annak ellenére, hogy tudományos eredményeiket szerte Európában elismerik, soha nem fordult elő pénzügyi szabálytalanság esetükben és egészen eddig megbízható, jó partnernek számítottak tudományos körökben.

Kovács Levente rektor azt is elmondta, hogy az új típusú tantervükben már kötelező mobilitást írtak elő a hallgatóknak. Ez azt jelenti, hogy a 11 ezer fős létszámból az eddig háromszáz helyett a következő 2-3 évben 2-3 ezer diák menne külföldre egy-egy szemeszterre.

A meghallgatáson jelen lévők közül a fideszes Trócsányi László brutalitásnak nevezte a támogatások felfüggesztését. Azért is, mert mint mondotta, ezek a kutatók és kutatók és fiatalok hittek az EU-ban, de ezzel lehet, hogy az Unió lábon lövi magát.

A rendezvényen részt vevő egyetemi hallgatók pedig egyöntetűen arról beszéltek, hogy az diákok körében nagyon jó híre van az Erasmusnak, nagyon sokan részt akarnak venni és most nagyon csalódottak, pontosabban: "szomorúak és mérgesek".

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Európai diplomára tett javaslatot az Európai Bizottság, azonban költségvetést nem rendeltek hozzá

Erasmus-ügy: az EU nyilatkozatok helyett konkrét lépéseket vár a magyar kormánytól

Az Erasmus-ügyben visszavonulót fújt a kormány, de az egyetemek függetlenségét ez nem adja vissza