NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Macron szerint először a békéről kell tárgyalni Putyinnal, utána viszont bíróság elé kell citálni

Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin
Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Moldovában üléseznek az Európa Politikai Közösség vezető politikusai. Az ülések fő témája az ország EU-csatlakozása és az orosz-ukrán háború hatásai. A találkozót azért szervezték Moldovába, hogy üzenjenek Oroszországnak: egységes frontot képviselnek az orosz agresszióval szemben.

HIRDETÉS

A csatlakozás

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Maia Sandu moldovai elnökkel tartott szerdai sajtótájékoztatón közölte, hogy Moldova hatalmas előrelépéseket tett az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges reformok terén. „Moldova Európa szívében van, Moldova maga Európa" – mondta Von der Leyen, és felidézte a tíz nappal ezelőtti chisinaui megmozdulást, melynek során a tömeg az EU-zászlókkal vonult a főváros utcáin.

Moldova 2022 júniusában Ukrajnával együtt kapta meg hivatalos EU-tagjelölti státuszát, hamarosan mindkét ország meg akarja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. 

Sandu szerint az európai vezetők jelenléte egyértelmű üzenetet Oroszország számára, miszerint nincsenek egyedül. 

Fotó: AP
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Maia Sandu, Moldova elnökeFotó: AP

A Kremlnek nem tetszik, hogy Moldova az Unió felé húz

Moszkva rendre állítja, hogy Moldova esetleges uniós csatlakozása Oroszország számára biztonsági fenyegetés. Noha Moldova hivatalosan Ukrajnával és Romániával határos, az ország része az Oroszországhoz erősen kötődő, félmilliós lakosú Dnyeszteren Túli Köztársaság. 

Moldova vezetői többször is jelezték, hogy Oroszország belefolyik a moldovai politikába, Sandu pedig figyelmeztetett, hogy Moszkva politikai szabotázs révén próbálja megbuktatni kormányát

Az elmúlt hónapokban több olyan incidens is történt, melyek során rakéták húztak el Moldova felett, egyszer pedig az ukrajnai háborúból származó rakétatörmelékeket találtak az ukrán határhoz közel. 

Hétfőn Viktor Bondarev, az orosz parlament felsőházi védelmi bizottságának vezetője közölte, hogy Oroszország katonai jelenlétét meg kell erősíteni a Dnyeszteren túl. 

Mihail Gazulin orosz külügyminiszter-helyettes azzal vádolta az EU-t, hogy „nyugatbarát" útra tereli a moldovai kormányt, ami az országot előkészíti az Oroszországgal való konfrontációra. Miként azt a RIA-Novosztyi állami hírügynökségnek adott interjújában megjegyezte: „Chisinau a NATO-val és az EU-val történő fokozott együttműködése katonai és politikai téren is aggodalomra adhat okot.”

Macron az orosz-ukrán háborúról

Emmanuel Macron francia elnök is felszólalt az Európa Politikai Közösség találkozóján. Macron szerint a Putyinnal folytatott tárgyalásoknak elsőbbséget kell élvezniük a háborús bűnökkel kapcsolatos perrel szemben, ugyanis ő az elsődleges személy, akivel a Nyugatnak tárgyalnia kell az ukrajnai invázió befejezéséről. Hozzátette: 

„Oroszországnak az invázió miatt a legitimitása odaveszett.

A The Guardian szerint beszédében a francia elnök az EU gyors bővítésére, az Európa keleti és nyugati része közötti megbékélésre, valamint Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útjára helyezte a hangsúlyt. Leszögezte, hogy Ukrajna nemcsak a saját, hanem Európa határait is védi. 

Macron ismét elmondta, hogy a NATO három évvel ezelőtt az „agyhalál" állapotában volt, de az orosz invázió során felrázta magát, és jól reagált a helyzetre. Hozzátette: a katonai szövetség egyes tagjai (Törökországot közvetlenül nem említette) nem léptettek életbe szankciókat Oroszországgal szemben.

Mi az az Európa Politikai Közösség?

Tavaly májusban Emmanuel Macron bejelentette, hogy szükség van egy olyan politikai közösségre, amivel Európa országai közösen keresik a választ az ukrajnai orosz invázió által kiváltott geopolitikai kérdésekre. Macron szerint a közösség célja támaszt nyújtani azoknak az uniós tagságra várakozó országoknak, akik az invázió miatt gyorsított csatlakozási kérelmet nyújtottak be az EU-hoz. Ilyen országnak számít Ukrajna, Moldova és Grúzia is. 

Macron akkor hangsúlyozta, hogy az EPK nem a csatlakozás alternatívája, hanem egyfajta fórum, mely biztosíthatja a kontinens demokratikus országainak mélyebb együttműködését.

Az Európai Tanács szerint az EPK vezetőinek évente kétszer kellene találkozniuk. Úgy vélik, a kompromisszumos forgatókönyv az lenne, hogy a résztvevő országok a G20-ak mintájára rotációs rendszerben szerveznék a csúcstalálkozókat, és a házigazda felváltva lenne egy uniós, és egy EU-n kívüli ország.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Oroszbarát tüntetők követelték a nyugatbarát moldovai kormány lemondását

Witness: Moldova erősen megosztott az uniós csatlakozással kapcsolatban

"Ellenséges akciók": Moldova kiutasított 45 orosz diplomatát