EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Recep Tayyip Erdoğan, a kettészakított Törökország koronázatlan uralkodója

Recep Tayyip Erdoğan és hívei a 2023-as elnökválasztás második fordulója után
Recep Tayyip Erdoğan és hívei a 2023-as elnökválasztás második fordulója után Szerzői jogok AP Photo/Ali Unal és Emrah Gurel
Szerzői jogok AP Photo/Ali Unal és Emrah Gurel
Írta: Németh Árpád
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Harmadik ötéves államfői ciklusát nyerte el Recep Tayyip Erdoğan. A szoros eredmény Törökország mély megosztottságának bizonyítéka. Jóval a hivatalos eredményhirdetés előtt a magyar miniszterelnök az elsők között gratulált az újrázó török államfőnek.

HIRDETÉS

„A demokrácia olyan, mint egy villamos. Addig utazol rajta, amíg el nem éred a célállomásodat, aztán leszállsz róla” – ezt jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan még Isztambul polgármestereként a kilencvenes években. Egy évtizeddel később határozott lépéssel leszállt a villamosról.

Az Igazság és Fejlődés Pártját, az AKP-t 2002 óta győzelemről győzelemre vezeti. Kritikusai arra készültek fel, hogy a demokráciát egy iszlám állam váltja fel. „Olyanok leszünk, mint Irán” – keseregtek, és sosem gondolták volna, hogy Törökország 2016-ban inkább a polgárháborús Irakra és Szíriára kezd majd hasonlítani. Autóbombák robbantak, öngyilkos merénylők követtek el terrorcselekményeket, a nagyvárosok központjait nehéztüzérség szaggatta szét. Az év első felében 14 emlékezetes robbantásos merényletet hajtottak végre, amely az isztambuli repülőtéren történt, 43 halálos áldozatot követelő vérfürdőben csúcsosodott ki. Néhány hónappal korábban egy ankarai béketüntetésen egy öngyilkos merénylő több mint száz emberrel végzett 2015 októberében.

A kurd párt zászlóival letakart holttestek Ankara utcáin, 2015 októberében
A kurd párt zászlóival letakart holttestek Ankara utcáin, 2015 októberébenAP Photo/Burhan Ozbilici

Ez volt az az időszak, amikor kíméletlenül felszámolták az állami és kormányzati intézmények zömét, köztük a legfelsőbb bíróságot; könyörtelenül letartóztattak mindenkit, aki akár csak egy halk pisszenéssel is bírálni merészelte az elnököt, és ez volt az az időszak, amikor a hatalom attól sem riadt vissza, hogy fegyverrel foglaljon el magáncégeket és szerkesztőségeket.

Miután az AKP hatalomra került, a villamos még simán gördült a síneken. A gazdasági reformok látványos eredményeket hoztak: az intézményeket a potenciális csatlakozási folyamat részeként az uniós intézményekhez igazították, a beavatkozással fenyegető hadsereget pedig a kormány ellenőrzése alá vonták. A kormány felkarolta a nem muszlim kisebbségeket, sőt visszaszolgáltatta a korábbi rendszerek alatt elkobzott ingatlanjaik egy részét is. Ankara kezdeményezte 2013-ban a Kurd Munkáspárttal, a PKK-val kötendő békemegállapodást, amely véget vetett volna a török állam és a lakosság negyedét kitevő kurd kisebbség közötti negyven éve tartó, több mint harmincezer ember életét követelő háborúnak. Ebben az évben a világ fővárosaiban Erdoğant – Atatürk óta – a legnagyobb török vezetőnek tartották. Két évvel később egy másik kurd tömörülés, a Népek Demokratikus Pártja, a HDP bekerült a törvényhozásba. Sokan abban reménykedtek, hogy a kurdok végre valóban integrálódhatnak erőszakmentes eszközökkel. A kurdok székvárosában, Diyarbakır utcáin egyenesen táncra perdültek.

A mentor és a diák összecsapása

Hogy a dolgok Törökországban mégis rosszra fordultak, azt az elemzők részben a „belső rothadással” magyarázzák. Erdoğan már 2011-ben – még miniszterelnökként – világossá tette, hogy a parlamenti hatalmat az erős elnök javára fogja korlátozni, miközben maga készült az államfői tisztségre. Hajbókoló emberekkel vette magát körül, a bírálat lepergett róla, miközben megépíttette Ankara külvárosában a Versailles-nál is nagyobb elnöki palotát, az Ak-Sarayt.

Az ezer termes elnöki palota, az Ak-Saray Ankarában
Az ezer termes elnöki palota, az Ak-Saray AnkarábanAP Photo/Burhan Ozbilici

A korrupció soha nem látott szintre emelkedett, amit a legnagyobb mecset, híd és repülőtér megépítéséhez köthető közmunkaprojektek csak gerjesztettek. Ezzel egyidejűleg vérre menő viszály alakult ki az AKP és régi intézményi partnere, a Hizmet mozgalom hívei között. Őket az önkéntes amerikai száműzetésbe vonult Fethullah Gülen prédikátor irányítja. Egykor Erdoğan mentora volt, akivel 2002-es elsöprő győzelme után vállvetve küzdött a török állam világi jellegét ápoló hadsereg befolyása ellen. Egy évtizeddel később egymás ellen fordultak azok után, hogy 2013 decemberében a gülenisták korrupció vádjával indítottak nyomozást Erdoğan több minisztere, sőt fia, Bilal kétes ügyletei ügyében. Erdoğan – miniszterelnökként – válaszul bírák, ügyészek és rendőrök százait menesztette, a törvényszékeket pedig gyakorlatilag a kormány ellenőrzése alá vonta, semlegesítendő a korrupciós vádakat. Aztán a Hizmet mozgalmat egy tollvonással hivatalosan is terrorszervezetté nyilváníttatta.

Ez volt az oszmán világ iránti romantikus nosztalgia, az Ottománia időszaka, amikor például az AKP újrajátszotta Bizánc törökök általi meghódítását 1453-ban. Ez volt az az évtized, amelynek kezdetén Törökország összerúgta a port Izraellel azok után, hogy kommandósai elfoglalták a palesztinoknak szánt segélyt szállító Mavi Marmara hajót. Az arab tavasz idején Erdoğan Egyiptom alkalmatlan miniszterelnökét, Mohamed Morszit támogatta abban a hitben, hogy a Muzulmán Testvériség egy követ fúj az AKP-vel, ugyanakkor kiengesztelhetetlenül gyűlölte egykori szír barátját, Bassár el-Aszadot, aki szerinte hazugságával meggyalázta őt. Megbuktatása érdekében az AKP fegyverezte fel az al-Káidához kötődő csoportokat, amelynek tagjai szabadon mozoghattak Törökország területén. Néhányan közülük az Iszlám Államhoz csatlakoztak, a reptereken kószáltak, szabadtéri imaóráikon pedig Isztambulban szent háborút hirdettek. Vélhetően ők követtek el több merényletet, és török hatóságok csak ezek után kezdték üldözni őket.

Pálfordulás

A korábban az AKP-ra szavazó kurdok a 2015-ös júniusi általános választásokon úgy döntöttek, hogy adnak egy esélyt a békének, és a kormánypárt helyett a sajátjukra, a HDP-re adták le szavazatukat. Az AKP elvesztette parlamenti többségét. Erdoğan ekkor végleg leszállt a demokrácia villamosáról, és két héttel később – miután kurd militánsok megöltek két rendőrt – végleg elszabadult a pokol. A török erők pusztító válasszal reagáltak. A kelet-törökországi, kurd többségű nagyvárosokból érkező képek úgy festettek, mintha Szíriában készültek volna: a nehéztüzérség negyedeket lőtt rommá. Diyarbakır történelmi központjában, az UNESCO-örökség részét képező Surban kő kövön sem maradt.

Tízezrek váltak földönfutóvá Diyarbakır történelmi központjában, Surban, 2016 februárjában
Tízezrek váltak földönfutóvá Diyarbakır történelmi központjában, Surban, 2016 februárjábanAP Photo/Murat Bay

A hat hónappal később megismételt választáson az AKP győzött. A többség az „erős embernek”, Erdoğannak szavazott bizalmat, hogy megmentse őket a káosztól – amit ő maga váltott ki.

Aztán egy pálfordulattal kibékült Izraellel. Cserébe Törökország izraeli földgázt kapott annak árán, hogy felhagy Gáza támogatásával. Szorosra fűzte kapcsolatait Vlagyimir Putyinnal, Morszi letartóztatása után pedig utódjával, esz-Szíszi egyiptomi elnökkel is megbékélt.

Ankara és Damaszkusz közeledését váltig tagadták, miután azonban Aszad a kurdok ellen is harcol, ki tudja, mi történik az színfalak mögött. Elvégre az ellenségem ellensége a barátom – ahogy a régi mondás tartja.

Megkérdőjelezik diplomáját

Recep Tayyip Erdoğan 1954. február 26-án született egy nem tehetős, hagyományőrző muszlim családban, a Fekete-tengerhez és a grúz határhoz közeli Güneysuban. Felmenői a grúziai Adzsariából származnak, sőt ő is grúz származásúnak vallotta magát, amit később tagadott. Gyermekkorát a szülőfalujától nem messze levő, tengerparti Rizeben töltötte, ahol apja a török parti őrség kapitányaként szolgált. A vakációk idején azonban a gyermek rendszeresen hazatért, és később is gyakran látogatott Güneysuba, amit „lelki otthonának” nevezett. Később, 2015-ben egy, a hegygerincre épített hatalmas mecsettel állított emléket szülőfalujának.

Recep 13 éves volt, amikor a család öt gyermekkel Isztambul egyik szegénynegyedébe költözött. Az apa heti 2,5 líra zsebpénzt szánt fiára, ami az akkori árfolyamon egy dollárnak sem felelt meg. A leleményes tizenéves képeslapokat vásárolt, és kis haszonnal továbbadta őket. Emellett palackos vizet árult a dugóban elakadt sofőröknek, szerény jövedelmét pedig utcai árusként szezámmagos török perec, a simit forgalmazásával egészítette ki. Félprofiként egy helyi klubban focizott annyira jól, hogy a Fenerbahçe is felfigyelt rá, édesapja azonban meghiúsította átigazolását. Derékba tört labdarúgó pályafutása ellenére Recep Tayyip Erdoğanról nevezték el annak a negyednek, a Kasımpaşának a stadionját, ahol a fiú felnőtt.

Ő Erdoğan – mutat az álló fiatalemberre egykori csapattársa
Ő Erdoğan – mutat az álló fiatalemberre egykori csapattársaAP Photo/ Emrah Gurel

A helyi általános után Erdoğan 1973-ban az İmam Hatip vallási középiskolában érettségizett. Ugyanezt az oktatási utat járta be az Igazság és Fejlődés Pártjának, az AKP-nak a többi társalapítója is. Az İmam Hatip tantervének negyede a Koránnak, a próféta életének és az arab nyelvnek a tanulmányozását öleli fel. Osztálytársai ekkor már hocának, tanárnak szólították Recepet.

Rendszeresen részt vett a konzervatív fiatalok diáktalálkozóin, ahol szónoki tehetségével tűnt ki, és remekül szerepelt a közönség előtt. A politikatudományi tanszékéről ismert Mülkiyeben szerette volna egyetemi tanulmányait folytatni, ennek azonban egy hagyományos érettségi volt az előfeltétele. Az İmam Hatip végzősei nem feleltek meg a követelménynek, így Recep egy állami gimnáziumban szerezte meg érettségijét.

HIRDETÉS

Hivatalos életrajza szerint az Aksaray Egyetemen szerzett diplomát, ezt azonban többen megkérdőjelezik, mert oklevelét soha senki nem látta.

Vidéki tahónak tartották

Politikai pályafutása fokozatosan ívelt felfelé. A hetvenes évek elején egy ifjúsági kommunistaellenes akciócsoporthoz csatlakozott, majd iszlamista körökben tevékenykedett. Az 1980-as katonai puccsot követően a pártokat felszámolták. Erdoğan a magánszektorban tanácsadóként és vezető beosztásban dolgozott, aztán a nyolcvanas évek derekától több pártot váltott, de még önkormányzati mandátumot sem szerzett.

A kudarcok nem ingatták meg. Az 1994-es önkormányzati választásokon a politikai életben ismeretlen, 40 éves Erdoğan Isztambul polgármesteri tisztségét pályázta meg. A sajtóban gúnyolták, riválisai vidéki suttyóként kezelték. Ennek ellenére ő nyerte a választásokat a szavazatok alig több mint negyedével – az iszlámbarát Jóléti Párt képviselőjeként.

Hivatalában pragmatikus volt, és megannyi krónikus isztambuli problémát – köztük a vízhiányt, a környezetszennyezést és a közlekedési káoszt – sikeresen kezelte. Óvintézkedésekkel gátolta a korrupció burjánzását, más lépésekkel szavatolta az önkormányzati pénzek körültekintő felhasználását. Törlesztette a nagyváros kétmilliárd dolláros adósságának zömét, és további négymilliárd dollárt gyűjtött össze fejlesztésekre. Irodája nyitva állt a lakosok előtt. Egy isztambuli konferencián kezdeményezte a polgármesterek első kerekasztal-beszélgetését, amely a polgármesterek globális, szervezett mozgalmához vezetett. Az ENSZ héttagú nemzetközi zsűrije egyhangúlag Erdoğannak ítélte oda az UN–Habitat-díjat.

HIRDETÉS
Híveinek integet Isztambul polgármestereként, 1998-ban
Híveinek integet Isztambul polgármestereként, 1998-banAP Photo/Murad Sezer

A hívek a katonáink

Hivatali idejének váratlan véget vetett, hogy 1997 decemberében az anatóliai Siirtben elszavalta a pántörök Ziya Gökalp egyik versét a következő strófával:

A mecsetek a laktanyáink, a kupolák a sisakjaink, a minaretek a szuronyaink, a hívek pedig a katonáink.

Ezek a sorok nem szerepeltek az eredeti költeményben, Erdoğan viszont védekezésül arra hivatkozott, hogy a művet államilag jóváhagyott könyvekben jelentették meg. A bíró mégsem volt elnéző, és a polgármester előadását erőszakra, vallási és faji gyűlöletre való felbujtásnak minősítette. Erdoğant tíz hónapra ítélték, emiatt kénytelen volt lemondani polgármesteri tisztségéről. A verdikt ugyanis száműzte a politikai életből. Fellebbezése nyomán az ítéletet négy hónapra enyhítették. Börtönbe vonulása napján jelent meg a Bu Şarkı Burada Bitmez, A dal nem itt ér véget című albuma hét megzenésített versével és egy dalával, amely rövid idő alatt a toplisták élére került. Több mint egymillió példányt adtak el belőle. A rácsok mögött fogalmazta meg új politikai tömörülése alapelveit.

Szabadulása után visszatért a politikába, bár pártját betiltották, mert megsértette az újkori török állam szigorú világi elveit. Ezek után alapította meg Abdullah Güllel 2001 augusztusában az Igazság és Fejlődés Pártját, amely 2002 óta gyakorlatilag uralja a török politikai életet.

Erdoğan túlélt egy puccskísérletet 2016-ban, és az sem roggyantotta meg hatalmát, hogy a megélhetési költségek az egekbe szöktek, az infláció tavaly az év vége felé a magyar több mint háromszorosaként októberben 85 százalék fölött tetőzött, a török líra pedig tavaly 25 százalékot veszített az értékéből az euróhoz képest. Kritikusai azzal vádolták őt és kormányát, hogy nem készítették fel megfelelően Törökországot a pusztító földrengésekre, a válaszlépéseket pedig elhibázzák. Az elnök megítélésén nemigen rontott, hogy a februári természeti katasztrófának több mint ötvenezer áldozata volt csak Törökországban.

HIRDETÉS

A keresztes lovag és az iszlám vezető

Recep Tayyip Erdoğan 2003-tól miniszterelnökként, 2014 óta közvetlenül megválasztott elnökként regionális nagyhatalommá fejlesztette Törökországot, miközben iszlamista ügyeket támogatott. Egy NATO-ország vezetőjeként közvetített Oroszország ukrajnai háborújában, és hű partnerével, a magyar miniszterelnökkel várakoztatja Svédországot csatlakozási szándékában a nyugati védelmi szövetséghez. Merev diplomáciája felbosszantotta a szövetségeseket Európában és a tengeren túl egyaránt.

Egy évtizedes kormányzás után pártja engedélyezte, hogy a nők újra csadort viseljenek, amit az 1980-as katonai puccs után tiltottak be. Kritikusai szerint Kemal Atatürk világi köztársaságának pilléreit rombolta le. Erdoğan vallásos, de tagadta, hogy az iszlám értékeket próbálta ráerőltetni a társadalomra. Többször is szorgalmazta viszont a házasságtörés büntethetőségét. Négygyermekes apaként azt vallja: „egyetlen muszlim család” sem veheti fontolóra a születésszabályozást vagy a családtervezést. „Szaporítsuk utódainkat” – mondta 2016 májusában. Magasztalta az anyaságot, elítélte a feministákat, és azt állítja, hogy a férfiakat és a nőket nem lehet egyenlőként kezelni.

Három éve, 2020 júliusában személyesen felügyelte az isztambuli Hagia Sophia mecsetté történő átalakítását, ami sok keresztényt feldühített.

A magát a kereszténység védelmezőjének tartó magyar miniszterelnök azonban kimondottan ápolja a barátságot a török elnökkel annak ellenére, hogy szívesen riogat a muszlim veszedelemmel. „Biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki itt ül, még a Vatikán is tudja, hogy azok, akik most jönnek, mind muszlimok, és megváltoztatják a kontinensünk összetételét. Ez kihívás a keresztény kulturális örökségünkre nézve” – mondta például Orbán Viktor egy 2021-es bledi stratégiai fórumon.

HIRDETÉS

Három évvel korábban, 2018-ban Erdoğan Orbánnal együtt avatta fel Gül Baba felújított türbéjét Budán. Miközben a török elnök és kísérete elmormolt egy imát a kegyhelyen, a magyar miniszterelnök, és helyettese, Semjén Zsolt a sarokban ácsorgott.

Ima a Gül Baba türbéban, 2018-ban
Ima a Gül Baba türbéban, 2018-banForrás: Facebook/@Turkish Presidency

Tíz magyarból akkor négy nem tartotta indokoltnak, hogy Magyarország és Törökország között szoros legyen a diplomáciai kapcsolat – ez derült ki a látogatás alkalmából, az Euronews számára Magyarországon készült közvélemény-kutatásból. A válaszadók alig egynegyede támogatja, 42 százaléka pedig inkább ellenezte a közeli kapcsolatot. A megkérdezettek egyharmada nem tudott vagy nem akart válaszolni a nem bonyolult kérdésre.

„Amikor Erdoğan, a véreskezű iszlamista diktátor átlépi a Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz palotájának küszöbét, amelynek homlokzatáról – mások mellett – Révai Miklós, Descartes, Galilei, Newton és Leibniz szobra tekint alá, az MTA vezetőinek egy pillanatra jusson eszébe, hogy azt a véreskezű diktátort engedik be a falak közé, aki 2016 augusztusában, a megrendezett aljas önpuccsot követően, a török állami tudományos és technológiai kutatási tanács irodáira ráküldte a rendőrségét, rengeteg embert őrizetbe vett, egyetemi oktatókat és tudományos kutatókat tartóztatott le, s – számos forrás szerint – kínoztatott meg. És jusson eszükbe az is, hogy az Erdoğan-rezsim kivenné az iskolák tantervéből Darwin evolúcióelméletét, mint ami ellentétes a Korán tanításával, és élesen ütközik az iszlám hagyományával” – ezt üzente a török államfő látogatása kapcsán az Akadémia vezetőinek Gábor György filozófus, a Filozófiai Intézet volt munkatársa.

„Egy erős és stabil Törökországra van szüksége Magyarországnak, Európának és a világnak” – ezt mondta viszont Orbán Viktor Recep Tayyip Erdoğannak az idei török elnökválasztás első fordulója után. A kormányfő telefonon gratulált Erdoğan győzelméhez, valamint pártja kiemelkedő sikeréhez a török parlamenti választásokon.

HIRDETÉS

A második forduló után Orbán már a hivatalos eredményhirdetést sem várta meg. Gratulálok megkérdőjelezhetetlen győzelméhez! – üzente az elsők között a Twitteren 96 perccel az urnazárás után, és ezt törökül is megismételte: „Tebrikler, Sayın Cumhurbaşkanı!”

Három órával később Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is gratulált arra emlékeztetve, hogy Svédország és Törökország biztonsága „a jövőben is prioritást élvez” – vagy inkább abban a reményben, hogy Ankara már nem fogja akadályozni Stockholm NATO-csatlakozását.

Nagyon szoros győzelme, 52 százalékos győzelme után a köztársasági elnöknek harmadjára megválasztott Erdoğan híveinek Kánaánt ígért, riválisai mocskolásával pedig nem tett sokat a kettészakadt ország egyesítéséért. Megfogadta, hogy a kurd vezető, a 2016-ban börtönbe vetett Selahattin Demirtaş sosem fog szabadulni, közvetlen kihívójának, Kemal Kılıçdaroğlunak pedig gúnyosan vagy vészjóslóan „pá-pát” intett.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Erdogan és Micotákisz szerint is fényes jövő elé néznek a török-görög kapcsolatok

Aki Erdoğan utóda lehet: Ekrem İmamoğlu, a „yiğit”, a bátor isztambuli polgármester

Rárobbant Erdoğanra a török önkormányzati választás