Törökországnak üzleti és politikai érdekei is fűződnek ahhoz, hogy véget érjen az ukrajnai háború, és kulcsfontosságú geopolitikai szereplője legyen a térségnek.
HIRDETÉS
Török lapok írása szerint Recep Tayyip Erdoğan török elnök a héten tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel többek közt az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos együttműködésről. A Hurriyet azt írja, hogy Trump arra kérte Erdoğant, hogy segítsen közvetíteni Oroszország és Ukrajna között a béketárgyalásokon.
Az utóbbi hetek történéseit tekintve ez a kérés nem meglepő, az Egyesült Államok ugyanis többször jelezte, hogy amennyiben nem sikerül egy asztalhoz ültetni Moszkvát és Kijevet, és ha Oroszország nem tesz lépéseket a béke irányába, akkor otthagyják a tárgyalásokat. A KyivPost emlékeztet: a Trump-adminisztráció egyre nyilvánvalóbban fejezi ki csalódottságát a háború befejezésével kapcsolatos patthelyzet miatt.
Előnyt kovácsolni
Törökországnak több szempontból is kulcsszerepe lehet a béketárgyalásokon: egyrészt NATO-tagállam, másrészt a Fekete-tengeren Ukrajnával és Oroszországgal is határos ország. A török elnök februárban Ankarában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, tavaly júliusban pedig Asztanában Putyinnal, így Erdoğan azon kevesek egyike, aki Kijevvel és Moszkvával is tud tárgyalni, sőt a háború történetét tekintve a világ javára hangolta az események folyását: emlékezetes, hogy 2022 februárjában Törökország lezárta a Boszporusz- és a Dardanellák-szorost az orosz hadihajók előtt az 1936-os Montreaux-egyezmény alapján, mely Törökországnak jogot ad arra, hogy háború idején lezárja a szorosokat minden hadihajó előtt. A szorosok lezárásával Ukrajna súlyos csapásokat mérhetett a fekete-tengeri orosz flottára anélkül, hogy fennállt volna annak a veszélye, hogy Oroszország utánpótlást küld a vizekre.
Szintén Törökország segített a 2022-es fekete-tengeri gabonakezdeményezésről szóló tárgyalásokban, minek köszönhetően az ukrán és az orosz gabona eljuthatott Szomáliába, Kenyába vagy Egyiptomba.
Ankara nem fél az oroszoktól
És Moszkvát provokálja azzal, hogy támogatja a Hay'at Tahrir al-Sham (HTS) frakciót Szíriában, amely elmozdította a Putyinnal szövetséges Bassár el-Aszad diktátort Szíriából, valamint felszereli és támogatja az azerbajdzsáni fegyvereseket Hegyi-Karabahban.
Sinan Ciddi, a török politika szakértője egy hétfőn közzétett jelentésében megjegyzi, hogy Törökország az orosz-ukrán béketárgyalásokon betöltött szerepével megpróbálhat nyomást gyakorolni az Európai Unióra, hogy engedményeket tegyen többek közt a vízumliberalizáció és a vámmegállapodások kiterjesztése érdekében. Hozzáteszi, hogy alternatív megoldásként Ankara kihasználhatja az Egyesült Államok csökkenő biztonsági jelenlététől való növekvő európai félelmeket, és azt reméli, hogy kulcsfontosságú geopolitikai szereplőként pozicionálhatja magát.
Februárban Törökország jelezte, hogy nyitott arra, hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába.