NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kínának iparkodnia kell, mert a "mosolydiplomácia" nem ütötte át az európai bizalmatlanság falait

Mosoly van, de a kártyák még nincsenek az asztalon
Mosoly van, de a kártyák még nincsenek az asztalon Szerzői jogok Ludovic Marin/AP
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Peking az elmúlt hónapokban leterítette a vörös szőnyeget, arra ösztökökélve az európai vezetőket, hogy fogadják el a „stratégiai autonómiát”, és függjenek kevésbé az Egyesült Államoktól. Az Unió egyelőre nem vevő a lágy hangokra.

HIRDETÉS

Brüsszel határozott állásfoglalást vár Pekingtől, főleg Ukrajnával kapcsolatban.

Filozófikus magasságba emelt kommunikáció

"Mind a kínai nemzet, mind a német nemzet jól ismert higgadtságáról és észszerűségéről, és mindkettő nagyszerű bölcseket és filozófusokat nevelt, mint Lao-ce és Konfuciusz Kínában, illetve Immanuel Kant és Georg Friedrich Hegel Németországban" - mondta április közepén Qin Gang külügyminiszter a német kollégájával közös sajtótájékoztatóján Pekingben. Ez mind igaz is, és Annalena Baerbock német külügyminiszternek nem is volt oka ezzel vitába szállni.

Más kérdés, hogy a hízelgő hasonlat nehezen váltható be politikai garanciákra. Például arra, hogy a Kínai Népköztársaság üssön meg határozottabb hangot az ukrajnai agresszió ellenében, adjon számonkérhető garanciát, hogy nem fogja hadianyaggal támogatni Oroszországot, és tegyen végre lépéseket a nyugati tőkebefektetések és műszaki szabadalmak védelmére.

Nem lehet szemet hunyni az emberi jogok kínai állapotai felett sem, és sürgető lenne valamiféle konszenzus arról is, hogy a KNK nem fogja lerohanni Tajvant. Cserébe az Unió továbbra is fenntartja az "Egy Kína" elvét.

Ezekre az igényekre eddig nem érkezett kézzelfogható kínai válasz, így lepattannak a mosolyok az európai bizalmatlanság faláról. Ezért is jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnök, hogy szeretné, ha a hétvégén sorra kerülő hirosimai G7 csúcsértekezlet nem csak Ukrajnáról szólna, ami azt jelenti, hogy Kína globális szerepét is meg kell vitatni.

Annál is inkább, mert a két ügy összefügg, és a találkozó olyan érzékeny közegben zajlik, ami fokozottan ki van téve a Nyugat és Peking hullámzó viszonyának. A távol-keleti demokráciák láthatóan egyre idegesebbek és harciasabbak, és a hirtelen fölerősödött Japán-Dél-koreai katonai kapcsolatrendszer is arra mutat, hogy bizalmatlansági fokuk Kínával szemben magasabb, mint valaha.

Nem fog működni az "oszd meg és uralkodj!" szakállas módszere sem

"Az élet bonyolult" - mondta a kínai viszonyról május közepén Josep Borrel, az Unió külügyi biztosa. "Ha nekem nem tetszik a magatartásod, akkor nem várhatod el tőlem, hogy jóbarátok legyünk". Kínának meg kell értenie, hogy Európa számára Ukrajna egzisztenciális kérdés, ezért azt várjuk tőle, hogy használja befolyását, és vállaljon felelősséget. Ha nem, akkor a viszonyunk sem lesz rózsás - fűzte hozzá az uniós külügyi vezető.

Nem fog menni az sem, hogy Kína igyekszik kiemelt kapcsolatokat építeni egy-egy európai országgal (legutóbb Franciaországnál próbálkozott ezzel), hogy ékeket verjen a nyugati szövetségen belül.

Ukrajna és Kína kérdése azért is szétválaszthatatlan , mert Peking főszereplője a nyugati háborús szankciók megkerülésének. Ennek példája a rekordokat döntögető kínai olajvásárlás Oroszországtól, aminek jókora része kerülő utakon jut el nyugati vásárlókhoz. A kínai vásárlás az orosz exportnak immár 25%-át teszi ki. (Nem mellesleg a másodlagos szankciókerülő kereskedésben India is aktív résztvevő.)

Idén még több olaj kell az oroszoktól

Enyhén nőtt a kínai technológiai export is Oroszország felé, főként a félvezetők terén, noha ebben Kína sem áll fényesen. Április volt az első hónap két év után, amikor sikerült a félvezetőgyártást 3%-kal növelni, de erre a kínai gazdaságnak is égető szüksége van, vagyis nincs jelentős többlete, amit Oroszország rendelkezésére bocsáthatna akkor sem, ha akarná.

Két héttel Baerbock látogatása után Hszi Csin-ping kínai elnök a háború kitörése óta először hívta fel Zelenszkij ukrán elnököt, reményt ébresztve abban, hogy Peking majd közvetíti a párbeszédet Moszkva és Kijev között. Azonban ennek sem mutatkoznak további jelei. Kína potenciális béketeremtő szerepe újra górcső alá került, amikor Qin miniszter jött át Európába, ellátogatva Németországba, Franciaországba és Norvégiába. Értékelhető kijelentések, vagy konkrét ígéretek most sem hangzottak el. 

Az újabb német-kínai külügyminiszteri találkozón már nem került elő Hegel és Konfuciusz dicsőítése, hanem helyette kemény szóváltás zajlott a felek között Ukrajna ügyében.

Hszi helyzete sem könnyű, miután csapdába csalta magát, amiből nehéz kimászni

Akkor és még ma is csak találgatások láttak napvilágot arról, hogy a 2022-es pekingi Téli Olimpia kezdetén Putyin elnök milyen mélyen avatta be a kínai vezetőt háborús terveibe. A legtöbb értékelés szerint csak részben, és nem mondta meg neki, hogy háborút fog indítani.

A már több hónapja zajló orosz katonai koncentrációkat nem csak az amerikai, a brit és az ukrán, de a kínai hírszerzés is jól ismerte, és állítólag Hszi azt kérte Putyintól, hogy várjon bármilyen lépéssel az Olimpia sikeres befejezéséig, ami fontos nemzeti presztízskérdés volt Kína számára.

Más vélekedés szerint Putyin akkor még nem is döntötte el véglegesen, hogy élesíti az offenzívát, amire a találkozó után 3 héttel került sor. Közben sok minden történhetett, amit máig sem sikerült felderíteni, és az sem világos, hogy ki vagy mi adta meg a döntő lökést az orosz elnök végső elhatározásához. 

Az biztosra vehető, hogy a kínai elnök nem sarkallta Putyint a katonai agresszióra.

Li Tao/Xinhua
A két elnök az Olimpiai nyitány idején - Peking, 2023. február 4.Li Tao/Xinhua

Bárhogy is volt, az olimpiai környezetben a két fél aláírt egy olyan megállapodást, ami a "határtalan barátság" kifejezést tartalmazta. Jogilag vagy logikailag ez nehezen meghatározható keret, de mindenképpen erős elkötelezettséget fejez ki, szinte már szövetségi szinten. Hszi elnök ezért nehezen teheti meg, hogy szemétkosárba hajítja ezt a rendkívül fontos megállapodást.

Az offenzíva beindulása a kínai hírszerzésre is sokkhatással volt, és jelentős személycserékhez vezetett. Az év során Kína jó ideig tartózkodott is a véleménynyilvánítástól, leszámítva a békéről tett formális nyilatkozatokat. A kínai elnök óvatoskodása mögött az is rejlett, hogy még nem esett túl az esedékes pártkongresszuson, ahol harmadik megválasztása forgott kockán, és számolnia kellett a párton belüli Nyugat-orientációjú csoportok véleményével.

HIRDETÉS

Túlzottan optimistának tűnő vélekedések szerint Kína elkezdte az óvatos ellépkedést Oroszországtól, mivel nem hívta meg Moszkvát egy Kína-Közép-Ázsia egyeztetésre. A fejtegetés mögött az áll, hogy Kína kihasználja Oroszország gazdasági meggyöngülését és elszigetelődését, és át akarja venni tőle a karmesteri pálcát a hatalmas és feltörekvő térségben. 

Ha vannak is ilyen tervek (aminek léteznek előképei a válságos szovjet-kínai kapcsolatok idejéből 1969-ben), ma még a fantazmagóriák világába sorolható, hogy Kína fizikailag is orosz (szibériai) vagy közép-ázsiai területekre kívánja rátenni a kezét. Az viszont érzékelhető, hogy az Új Selyemút-program (BRI) fontossága miatt jóval aktívabb lesz ebben a térségben, mint korábban. A kínai termékek tömeges, gyors, olcsóbb és biztonságos eljuttatása szárazföldi útvonalakon át az európai piacokra létkérdés a számára, viszont Oroszországot kevésbé érinti, ezért sem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani Moszkva mellőzésének a tárgyalásokból. 

A már említett tömeges diszkont nyersanyagvásárlás Oroszországtól rendkívül előnyös Kína számára (akadnak olyan vélekedések is, hogy Peking kifosztja Moszkvát), de ezek nem olyan mértékűk, hogy szembefordulásnak lássuk őket. Mi több, egyelőre inkább Oroszországnak fontosak, mert még a mélyen leszállított árú export is jól jön a háború és a hazai gazdaság finanszírozásához. Az oroszoktól származó kínai behozatal jelenleg harmada annak, amit az USA-tól importál Kína. 

A bizonytalanság másik eleme a kínai gazdaság zavaros állapota

Kínától egy olyan helyzetben várják el a Nyugat felé való billenést, amikor gazdasága még mindig cipeli a COVID-válság csapásait, és nehezen tér vissza a növekedési pályára. Az Economist értékelése szerint a korábban folyamatos bővülés elérte végső kapacitásait. A 2000 óta bejárt út eddig páratlanul sikeres volt, mert 800 millió kínai emelkedett ki a mélyszegénységből, és az ország hétről húsz százalékra növelte részesedését a globális termelésben, de ez a rohanás most megtorpant.

HIRDETÉS

Tíz évvel ezelőtt még általános vélekedés volt, hogy ilyen dinamikus növekedési ütem mellett a kínai GDP az évszázad közepére meg fogja haladni az amerikai szintet, de ennek most ellenkező jelei látszanak. A korábbi gazdasági stratégia a hatalmas tömegű olcsó munkaerőre alapozott, viszont Kína munkaképes lakossága már egy évtizede csökken. A népesség terén mára India megelőzte Kínát. 

Nem jártak sikerrel a Kommunista Párt próbálkozásai, hogy rávegyék a kínai párokat több gyermek vállalására, aminek eredményeként a század közepére az ország munkaképes lakossága egynegyedével fog csökkenni, és a finanszírozhatatlanság felé tart az idős korcsoport eltartása.

AP/Chinatopix
Kaotikus kép a nantongi kikötőben - 2023. májusAP/Chinatopix

A kutatók már egyenesen "kínai csúcspontról" (Peak China) beszélnek, amit veszedelmesebbnek tartanak, mint a további térnyerést. Azért, mert Kína még ebben az állapotában is világtényező fog maradni, viszont a toporgás növelheti a vezetés agresszív hajlamait. Ez tartalmazza annak eshetőségét, hogy Kína egy Tajvan-elleni katonai agresszióval fogja ellensúlyozni a világgazdasági térvesztést.

Peking politikájának zavarosságát jelzi, hogy a pozitív és a rossz jelek egyszerre kavarognak benne

Nincsenek lényeges ellentétek például a Nyugat és Kína elkötelezettségében a klímaváltozás ügyében, aminek Kína valóban az egyik élharcosa. Macron és Ursula von der Leyen közös pekingi útját szorosan követte Jennifer Morgan látogatása, aki az éghajlat-politikáért felelős német különmegbízottként méltatta Kína együttműködését a globális klímapolitikában, ami sok európai politikus és parlamenti csoport szívéhez közel áll és elsődleges kérdésnek tekintik.

De hiába a pozitív hangütés, ha ezzel egyidőben befutnak Kína párizsi nagykövetének hajmeresztő kijelentései a szovjet utódállamok jogi létezésének tagadásáról, amit Peking a szőnyeg alá söpört, és nem lett semmilyen komolyabb következménye. Az ilyen és hasonló esetek (mint például az illegális kínai rendőrállomások működtetése) újra és újra lehűtik a bizalomépítő buzgalmat.

HIRDETÉS

"A legjelentősebb lépés, amelyet Peking megtehetne a negatív érzelmek áthangolására, ha nem csak szónoki, hanem aktív szerepet vállalna a háború befejezésében Ukrajnában" – mondja Ulrich Brückner, a berlini Stanford Egyetem professzora. Ez pedig az agresszió elítélése lehetne, mert annak hiányában minden más békülékeny hang vagy rendezési javaslat csak frázis-értékű.

A professzor szerint egy szuverén állam területi integritásának tiszteletben tartása és Oroszország felszólítása a háború befejezésére nagy hozzájárulás lenne a Kínával kapcsolatos megítélés javításához. Ez állna összhangban azzal, amit egy globális vezetőnek tennie kell, vagyis ne csak prédikálja a multilateralizmust, hanem intézkedéseivel feleljen is meg annak.

Ezeknek az elvárásoknak, amelyek rendre megfogalmazódnak az európai felek részéről, Kína eddig makacsul ellenállt, pontosabban nem is reagált. Pedig Kijev többször is jelezte, hogy bármiféle béketárgyalásnak az oroszok teljes kivonulása az előfeltétele. Amíg ez nem történik meg, Hszi elnök csak a ködöt szurkálja.

Hszi helyzetén ront, hogy semmilyen hozadéka nem lett a nyugati közvélemény nyaggatásának

Egy márciusi felmérés szerint tovább romlott Kína megítélése és a pekingi politika iránti bizalom Németországban. Az ARD köztelevízió által megkérdezett németek 83%-a azt mondta, hogy Kína nem szavatartó politikai partner. Ez a vélekedés csak hajszállal kedvezőbb, mint amit Oroszországról gondolnak (86). Ez elgondolkodtató a kínai diplomácia számára, mivel jelenleg "a semmit próbálják eladni" az európai politikai piacokon.

Andy Wong/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Hszi elnök a tavaly októberi pártkongresszusonAndy Wong/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

A pekingi stratégáknak azon is tűnődniük kell, hogy sem Németországban, sem Európa-szerte nem sikerült lerombolni az USA iránti bizalmat, noha erre jelentős energiákat és kommunikációs forrásokat fordítottak. 

HIRDETÉS

Donald Trump óta ismét 59%-ot ért el az amerikaiakkal szembeni németországi bizalom, visszakúszva a 2016-os állapotra. Ezért nagy kérdés Kína számára, hogy érdemes-e tovább kísérletezni és vagyonokat költeni a nyugati közvélemény széttördelésére, hiszen már Indiát is (35%) megbízhatóbb partnernek tartják Európában, mint Kínát.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Oroszország visszaengedte Kínát Szibériába – eddig, de ne tovább?

Kína "fenevad-diplomatája" szilárdan tartja pozícióit, mert megfelel a pekingi rendszer elvárásainak

Kína nem tárgyal a Nyugattal Ukrajnáról, ha nincsenek ott az oroszok is az asztalnál