A brit uralkodóházban jóelőre készülnek szervezési és biztonsági tervek a koronás fők vagy hitveseik trónra lépése vagy halála esetére. A forgatókönyvek London vagy Britannia egyes városrészeinek vagy építményeinek kódnevét viselik, és az idők múltával egyre bonyolultabbak lettek.
"A London Bridge leállt"
HIRDETÉSEz volt a kódneve annak az eljárási rendnek, amit 1960-tól kezdtek összeállítani, és éveken át csiszolták, fejlesztették, II. Erzsébet halálának esetére. Ennek oka az volt, hogy megakadályozzák: a közvélemény előbb értesüljön a halálesetről, mint a miniszterelnök.
1952 februárjában VI. György király (Erzsébet édesapja) halálát Hyde Park Corner fedőnévvel továbbították a kormányzati szerveknek. Az akkori titkosítási eszközök fejletlensége miatt az akció nem volt sikeres, a sajtó előbb értesült az uralkodó haláláról, mint az éppen Kenyában tartózkodó trónörökösnő és férje, Fülöp herceg. A királynő ennek a keserű emléknek a hatására is tartotta fontosnak egy minden részletre kiterjedő terv kidolgozását.
Később az Anyakirályné (György felesége) halálának forgatókönyve is elkészült, Tay Bridge néven.
A forgatókönyv első lépése szerint nem a család (a Palota), hanem a miniszterelnök jogosult beindítani a folyamatot. 1997-ben, Diana hercegné halálakor a sürgősség miatt a Tay Bridge-tervet úgymond "kölcsönvették", mert nem volt idő egy újabb kidolgozására. A forgatókönyvet 2002-ben, továbbfejlesztett változatban használták az Anyakirályné temetésekor. Mindkét eset idején Tony Blair volt a miniszterelnök.
Fülöp herceg halálának esetére a Fourth Bridge nevű tervezet készült el, Károly esetleges elhunytakor a Menai Bridge lépett volna életbe. Még nem tudni, hogy királlyá emelése után készül-e új terv az ő majdani távozására, vagy a korábbit egészítik-e ki.
A szigorúan titkos anyagok tartalmát jórészt a királynő határozta meg, és a hivatalnokoknak kellett kidolgozniuk ezek legapróbb részleteit, majd tételesen megvitatniuk az uralkodóval. Készült több másodlagos forgatókönyv is, például arra az esetre, ha a királynő Skóciában hal meg (ahogy végül történt is). Ez kapta az Unikornis fedőnevet, ami a földi maradványok Londonba szállításának részleteit szabályozta.
II. Erzsébet halálakor az egész világ percről-percre követve láthatta, hogy a terv tökéletes pontossággal működött.
Készülnek előírások vagy ajánlások az egyes nemzetközösségi tagállamok kommunikációs menetrendjére is, figyelembe véve a helyi szokásokat, erőforrásokat, a kultúrát és természetesen az időeltolódásokat is.
Sosem látott méretű felelősség - a koronázásra nincsenek kellő tapasztalatok
Károly koronázása és előkészülete a Tower of London fedőnevű művelet keretében zajlik. Az előkészületekben nem csak az uralkodói hivatal és a kabinet vesz részt, hanem minden olyan további szerv és személy, akinek szerepe lehet az eljárás zavartalan lebonyolításában. Elsősorban a titkosszolgálatokról van szó (hírszerzés, elhárítás, terrorellenes kommandók), valamint a rendőrségről és a hadsereg különleges alakulatairól, akiknek szerepe Károly koronázásakor jóval nagyobb, mint valaha is volt. A temetések ugyanis nem rejtenek akkora kockázatot, mint a koronázás, amiről viszont csak 70 éves ismeretek vannak.
A tervek egyes részleteibe az anglikán egyházat, a londoni városvezetést, a parkőrséget, a közlekedési vállalatot és a BBC kormányzóját is beavatják. A biztonsági protokollok a legkisebb elemekre is kitérnek, másodpercekre és méterekre lebontott lépéssorozatokkal.
Valóságos katonai művelet lesz
A Tower of London zavartalan lebonyolítását több ezer katona, rendőr, mesterlövész és elit alakulatok biztosítják. Emellett civil ruhás titkosrendőrök és ügynökök sokasága keveredik majd az ünneplő tömegbe.
A koronázást kiterjedt kiberbiztonsági műveletek is védik, amibe beletartozik a közösségi média és a rejtett chat-oldalak, például a játékplatformok követése és elemzése. Több ezer kamera fog gondoskodni a helyszínek figyeléséről , valamint az arcfelismerő és szonár szoftverek táplálásáról. Munkájukat drónok sokasága is segíteni fogja. Sok egyéb intézkedés mellett ügyelni fognak arra is, hogy a szertartást megzavarni kívánó tüntetők ne riaszthassák meg a rendőrlovakat, ami pánikot kelthet a tömegben.
Az Euronews podcastot készített III. Károly koronázásának alkalmából, itt meghallgathatja:
A személyes biztonság mellett kiemelt figyelmet szentelnek a koronázási ékszerek és más kegytárgyak védelmének is. Az egyik ilyen fontos ereklye a Sors Köve (emlegetik a Végzet köveként is), ami a 13. századtól lett a skót királyok koronázásának kötelező kelléke. Az Egyesült Királyság 1707-es létrejöttekor a Kő Angliába vándorolt át, de 1996-ban visszaadták Skóciának.
Az ereklye most újra Londonba tart, mint a szertartás elengedhetetlen kelléke, aminek a trónus alatt kell lennie a koronázáskor, jelképezve a Monarchia egységét. A rá fordított biztonsági elővigyázat azért sem értelmetlen, mert korábban a követ több rongálás, sőt egy sikeres rablás is érte, melyek során sérüléseket szenvedett.
Kisebb, de kockázatosabb esemény, és nem korlátozódik egyetlen helyszínre és időpontra
Károly trónra lépése 1953-hoz képest szűkebb közvetlen közönség előtt zajlik, és a lezárások is jóval szigorúbbak lesznek, mivel a biztonsági kockázatok több fokozattal nagyobbak. Simon Morgan, egykori testőrtiszt szerint a zártabb esemény arányos lesz a magasabb veszélyességi szinttel.
A II. Erzsébet közvetlen biztonságára 5 évig vigyázó testőr szerint a tömeges rendezvények jelentik a legmagasabb veszélyességi szintet. Morgan emlékeztet arra is, hogy a védelmi szerveknek ráadásul az eseményt figyelő százezrek biztonságáról is gondoskodni kell, beleértve az utána következő népünnepélyeket, utcai meneteket és más rendezvényeket is.
Emlékezetes, hogy az 1996-os atlantai Olimpiát megzavaró terrorakció sem valamelyik a sporteseményen, hanem egy külső helyszínen történt, hasonlóan az 1972-es müncheni Olimpiához, ahol a versenyzők szállásán támadtak palesztin terroristák az izraeli sportolókra.
A koronázási eseménynek főpróbául szolgált tavaly szeptemberben a királyi pár látogatása Észak-Írországba, melynek előkészítésekor az elhárítási szervek górcső alá vették a nacionalista, monarchia-ellenes és radikális zöld-szervezetek kommunikációját.
HIRDETÉSFigyelmük főként a Republic nevű kampánycsoport tiltakozásaira, a környezetvédő Stop Oil koalícióra és a korábbról már ismert köztársaságpártiakra irányult. A biztonsági források arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen csoportok ugródeszkaként használhatják a koronázást, melyet a 100 milliós globális televíziós közönség figyel majd.
Monachia-ellenes tiltakozások természetesen korábban is léteztek, például II. Erzsébet 2011-es írországi látogatása során, de azok nem kötődtek olyan kimagasló fontosságú eseményekhez. mint amilyen Károly megkoronázása lesz.
Ilyen veszély azért sem lebecsülendő, mert a londoni rendőrség tavaly 170 egyedi esetet is továbbított a hírszerző ügynökséget koordináló akciócsoporthoz (FTAC), amely azokat a kockázatokat figyeli, melyek a királyi családot, a vezető politikusokat és más prominens személyiségeket fenyegetnek. Ebbe a képbe kell illeszteni az a jelenséget is, hogy II. Erzsébet megkoronázása óta nagyban megnőtt a Monarchiát elutasítók száma az Egyesült Királyságban. Jelenleg a 18-24 éves korosztály egyharmada inkább választott államfőt szeretne látni a Monarchia helyén, és így gondolja az összlakosság ötöde is. Ez többszöröse az 1953-as érzületeknek, így a fenyegetettség foka emiatt is jóval magasabb.