Sorra nyilnak a szénerőművek Kínában, holott három évvel ezelőtt Hszi Csin-ping, kínai vezető 2060-ra szén-dioxid-semlegességet ígért az országában.
Kína több új szénerőmű megnyitását hagyta jóvá 2023 első három hónapjában, mint 2021-ben egész évben, annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping, kínai vezető 2060-ra szén-dioxid-semlegességet ígért. Kína energiafelhasználásának több mint fele szénalapú.
A Greenpeace által elemzett dokumentumokból kiderül, hogy idén január és március között legalább 20,45 gigawatt szénerőművet hagytak jóvá, szemben a 2022-es év azonos időszakában jóváhagyott 8,63 GW-tal. A 2021-es év egészében 18 GW szénerőművet hagytak jóvá - írta meg a The Guardian.
A Kínai Kommunista Párt 2016-os ötéves tervében még nagy hangsúlyt fektetett a szénfelhasználás csökkentésére és a tiszta energiaforrások fejlesztésére. Ez a szénerőművek engedélyezésének csökkentését indította el, mivel a helyi önkormányzatok igyekeztek helyi gazdaságukat a pekingi prioritásokhoz igazítani.
A szénerőművek engedélyezésének növekedése 2020-ban indult újra, amikor az ötéves terv véget ért, mivel a helyi önkormányzatok arra számítottak, hogy a következő körben még szigorúbban korlátozzák a szénerőművek bővítését.
Érdekes módon, még ebben az évben, 2020-ban ígérte meg Kína vezetője Hszi Csin-ping, hogy országa 2060-ra szén-dioxid-semlegessé válik.
2021-ben azonban Kínában hatalmas áramkimaradások következtek be, ami drámai változást hozott a KKP energetikapolitikájában. A pandémia után, amikor kinyitottak a gyárak és újra elkezdődött a termelés az energiaárak az egekbe szöktek. A kormány korlátozta az árakat, így sok erőmű inkább csökkentette a teljesítményt, minthogy veszteségesen működjön.
Az északi, hidegebb területeken, ahol télen fűteni kell már szó sem esik a szénkitermelés csökkentéséről, a kommunista párt itt már csak az energibiztonságról beszél.
A szén marad Kína fő támasza
A klímaszakértők szerint Kína növekvő energiaszükségletének kielégítéséhez nem több szénre, hanem rugalmasabb hálózatra van szükség.
Kína szén-, szél-, nap- és vízerőforrásainak több mint 75%-a az ország nyugati részén található, míg az energiafogyasztás több mint 70%-a Közép- és Kelet-Kínában történik. A keleti parton fekvő öt tartomány adja Kína teljes fogyasztásának közel kétötödét. A politikai döntéshozóknak még nem sikerült megoldást találniuk e probléma hatékony egyensúlyának helyreállítására.
A 2025-ig terjedő időszakra vonatkozó 14. ötéves tervben a kormány mégis azt mondta, hogy a megnövekedett energiaigény több mint felét ebben az időszakban megújuló energiaforrásokból kell fedezni. 2010 és 2021 között a megújulóenergia-termelés évente átlagosan 19,2%-kal nőtt, elsősorban a szél- és napenergia miatt.
Hszi Csin-ping azonban tavaly még kitartott amellett, hogy a szén továbbra is Kína fő támasza marad.