Ismét gyorsul a szénkitermelés Kínában

Munkások egy széntüzelésű erőmű mellett az északkelet-kínai Csangcsunban, Csilin tartományban.
Munkások egy széntüzelésű erőmű mellett az északkelet-kínai Csangcsunban, Csilin tartományban. Szerzői jogok Anonymous/AP2010
Írta: Euronews / KA és The Guardian
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Sorra nyilnak a szénerőművek Kínában, holott három évvel ezelőtt Hszi Csin-ping, kínai vezető 2060-ra szén-dioxid-semlegességet ígért az országában.

HIRDETÉS

Kína több új szénerőmű megnyitását hagyta jóvá 2023 első három hónapjában, mint 2021-ben egész évben, annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping, kínai vezető 2060-ra szén-dioxid-semlegességet ígért. Kína energiafelhasználásának több mint fele szénalapú.

A Greenpeace által elemzett dokumentumokból kiderül, hogy idén január és március között legalább 20,45 gigawatt szénerőművet hagytak jóvá, szemben a 2022-es év azonos időszakában jóváhagyott 8,63 GW-tal. A 2021-es év egészében 18 GW szénerőművet hagytak jóvá - írta meg a The Guardian.

A Kínai Kommunista Párt 2016-os ötéves tervében még nagy hangsúlyt fektetett a szénfelhasználás csökkentésére és a tiszta energiaforrások fejlesztésére.  Ez a szénerőművek engedélyezésének csökkentését indította el, mivel a helyi önkormányzatok igyekeztek helyi gazdaságukat a pekingi prioritásokhoz igazítani.

A szénerőművek engedélyezésének növekedése 2020-ban indult újra, amikor az ötéves terv véget ért, mivel a helyi önkormányzatok arra számítottak, hogy a következő körben még szigorúbban korlátozzák a szénerőművek bővítését.

Érdekes módon, még ebben az évben, 2020-ban ígérte meg Kína vezetője Hszi Csin-ping, hogy országa 2060-ra szén-dioxid-semlegessé válik.

2021-ben azonban Kínában hatalmas áramkimaradások következtek be, ami drámai változást hozott a KKP energetikapolitikájában. A pandémia után, amikor kinyitottak a gyárak és újra elkezdődött a termelés az energiaárak az egekbe szöktek. A kormány korlátozta az árakat, így sok erőmű inkább csökkentette a teljesítményt, minthogy veszteségesen működjön.

Megszületett a mítosz, miszerint ha több erőművet építünk, az nagyobb energiabiztonságot jelent
Hszi Wenwen
a Greenpeace klíma- és energiakampányért felelős munkatársa

Az északi, hidegebb területeken, ahol télen fűteni kell már szó sem esik a szénkitermelés csökkentéséről, a kommunista párt itt már csak az energibiztonságról beszél.

A szén marad Kína fő támasza

A klímaszakértők szerint Kína növekvő energiaszükségletének kielégítéséhez nem több szénre, hanem rugalmasabb hálózatra van szükség.

Kína szén-, szél-, nap- és vízerőforrásainak több mint 75%-a az ország nyugati részén található, míg az energiafogyasztás több mint 70%-a Közép- és Kelet-Kínában történik. A keleti parton fekvő öt tartomány adja Kína teljes fogyasztásának közel kétötödét. A politikai döntéshozóknak még nem sikerült megoldást találniuk e probléma hatékony egyensúlyának helyreállítására.

A 2025-ig terjedő időszakra vonatkozó 14. ötéves tervben a kormány mégis azt mondta, hogy a megnövekedett energiaigény több mint felét ebben az időszakban megújuló energiaforrásokból kell fedezni. 2010 és 2021 között a megújulóenergia-termelés évente átlagosan 19,2%-kal nőtt, elsősorban a szél- és napenergia miatt.

Hszi Csin-ping azonban tavaly még kitartott amellett, hogy a szén továbbra is Kína fő támasza marad.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Aktivisták szerint hazugság karbonsemleges ételekről beszélni, az ilyen matricák betiltását kérik

Elvi egyezség a karbonsemlegességhez vezető uniós lépésekről

2035-től csak karbonsemleges autókat lehet venni Kaliforniában