A tuzlaiak nagy része beteg, panaszaik skálája széles: a krónikus légcsőgyulladástól a légzőszervi daganatokig terjed. A környezetvédők szerint mindezért a város szélén álló 700 megawattos szénerőmű a felelős, amely a levegőt és a talajt egyaránt durván szennyezi kén-dioxiddal, nitrogén-oxidokkal.
Bosznia-Hercegovina évek óta listavezető a legszennyezettebb levegőjű országok között - erről beszél a környezetvédő Tuzlában, a Nyugat-Balkán levegőszennyezett5ség-rekorderének számító városában. Ide látogatott el tudósítónk, Annelise Borges. A tuzlaiak nagy része beteg, panaszaik skálája széles: a krónikus légcsőgyulladástól a légzőszervi daganatokig terjed.
HIRDETÉSA környezetvédők szerint mindezért a város szélén álló 700 megawattos szénerőmű a felelős, amely a levegőt és a talajt egyaránt durván szennyezi kén-dioxiddal és nitrogén-oxidokkal.
És ha ez még nem lenne elég, az elektromos energia termeléséből származó mérgező melléktermékek nhézfémekkel terhelik a vizeket és a talajt is, bejuttatva őket az élelmiszerláncba.
Denis Žiško azt a helyet mutatja, ahol a probléma egyetlen területen koncentrálódik. "Látják, nincsenek védőgátak, semmi nincs, ami útját állná a szennyezett víznek, így az akadálytalanul érintkezik a talajjal. A PH-érték 11-12 itt. Tele van nehézfémekkel, és ez a szennyezés bizony mélyre hatol" - mondja.
A tuzlai erőmű 30 millió köbméternyi szennyezéssel töltött meg csak egy, 250 hektáros hulladéklerakót. Amiből egyébként három van, mind a három a város területén.
"Nyáron az egész iszapos terüólet kiszárad és a szél a lakott területekre viszi" - magyarázza a szakember.
A kormány tavaly jóváhagyta a gyár bővítését, egy 680 millió dolláros kínai banki kölcsönnek köszönhetően. A boszniai vezetés szerint a reform javít majd a dolgokon.
Goran Misic, a környezetvédelmi minisztérium illetékese szerint a fejlesztés alatt álló hetes blokkot uniós szabványok szerint építik majd, vagyis várakozásaik szerint a levegő minősége 20 százalékkal javulni fog majd, mivel az erőmű érzékelhetően kevesebb szennyezést bocsát majd ki magából.
Ez azonban a környezetvédőket nem győzi meg, különösen, hogy egy tavalyi, szénmentességet célzó kampány részeként közzétett jelentés külön rámutatott: a szénüzemek évente ezer ember korai halálát okozzák Európában.
"Én láttam több barátomat rákban haldokolni. Nem lehetett rajtuk segíteni, iszonyatos szenvedések közepette mentek el" - mondta Goran Stojak aktivista.
Ezért is döntött úgy, hogy harcol. Addig megy el, ameddig csak lehet.
Nem Bosznia-Hercegovina az egyetlen ország a Nyugat-Balkánon, amely szénüzemekkel képzei el a jövőt: 2030-ra 17 erőmű építése van tervben a térségben, fittyet hányva minden klímatudatos uniós célkitűzésre.