Ursula von der Leyen szerint az új csomag a meglévő korlátozások megkerülése elleni harcra összpontosítana.
HIRDETÉSEddig Litvánia javasolta a leghangosabban, hogy az EU vezessen be szankciókat a Roszatom orosz állami nagyvállalat ellen is, most úgy tűnik, a követelés átlépte az uniós vezetők ingerküszöbét: az Euractiv úgy tudja, a Roszatomot is érinti majd az EU 11. csomagja.
Miközben az Európai Bizottság megkezdte a háború óta 11-edik, Moszkvával szembeni szankciócsomag kidolgozását, az oroszok elleni kemény vonal hívei - főleg a lengyelek - nyomást gyakorolnak, hogy a csomag érintse az ország nukleáris iparát is - írja az Euractiv.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök nemrég azt mondta, a következő csomag a már meglévő korlátozások kijátszása elleni küzdelemre összpontosít majd. Kelet-európai diplomaták szerint azonban ez nem megy elég messzire, írja az európai portál, ezért Lengyelország a hasonlóan gondolkodó balti államokkal együtt a hét elején egy frissített javaslatot nyújtott be a Bizottságnak az új szankciócsomagra vonatkozóan.
A csoport már tavaly tavasszal is javasolt célzott intézkedéseket Oroszország polgári nukleáris képességei ellen, de eddig eredménytelenül. Új javaslatukkal az orosz állami tulajdonú atomenergetikai óriáscég, a Roszatom került ismét a szankciók középpontjába.
Néhány napja a lépést leginkább sürgető Litvánia külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis erősítette meg újságíróknak, hogy Vilnius nem szándékozik elállni attól a javaslatától, hogy vezessenek be szankciókat a Roszatom ellen. "Nem lépünk vissza, kompromisszumot keresünk" – jelentette ki.
A négy tagállam azzal érvel, hogy az EU a nukleáris üzemanyag importjának korlátozásával, az erőművekbe történő új beruházások leállításával, valamint az Oroszországba irányuló, az iparágnak kedvező export korlátozásával veheti célba a vállalatot. Oroszország jelenleg az EU atomreaktorainak működéséhez szükséges anyagok mintegy 20%-át szállítja.
A lépés elvileg Magyarországot is érintené, hiszen Szijjártó Péter épp a napokban írt alá szerződést a Roszatom elnökével a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésmódosításáról. Ez a lépés cáfolta a Financial Times információját arról, hogy a kormány a francia Framatome-ra váltaná le az orosz állami konszernt. Igaz, csütörtökön már arról szóltak a hírek, hogy egy "projektcég" veheti át a paksi atomerőmű-beruházást.
Magyarország megnyerése érdekében a lengyel-balti javaslat lényegében kivonná Paks II-t a szankciók alól, a blokkok megépítéséhez szükséges kilenc évre. Ez lehetővé tenné, hogy a Roszatom számára feloldják a Paks II-hez kapcsolódó eszközök befagyasztását - áll a dokumentumban.
Magyarország kimaradt az orosz olajimportra vonatkozó uniós szankciók alól, szoros kapcsolatban áll a Roszatommal, és erősen ragaszkodott ahhoz, hogy az orosz atomenergiát – és az orosz energiaügyi tisztviselőket – ne érje uniós szankció - emlékeztet az Euractiv.