A kínai-vatikáni feszültség ellenére Pekingbe utazott Stephen Chow.
HIRDETÉSHongkong legfőbb katolikus papja hétfőn Pekingbe utazott. Az egykori brit gyarmat püspöke csaknem 30 év óta először látogat a kínai fővárosba, a kiújuló kínai-vatikáni feszültség jelei ellenére.
Stephen Chow püspököt és több vezető papját Joseph Li Shan pekingi püspök hívta meg. Látogatásuk hetekkel azután történik, hogy a Vatikán bejelentette, meglepetésként érte, hogy Kína egyoldalúan új püspököt helyezett Sanghajba.
A kínai bejelentés előtt néhány nappal értesült a döntésről a Vatikán, amely korábban azzal vádolta Kínát, hogy megsértette a püspökök kinevezéséről szóló, tavaly októberben megújított kétoldalú megállapodást – írja a Reuters.
A 2018-ban kötött megállapodás célja az volt, hogy enyhítse Kínában a katolikusok megosztottságát. A kínai katolicizmus sajátossága, hogy két csoportra oszlanak a hívek: a kormányhű és államilag szentesített Katolikus Hazafias Szövetség mellett – amely nem tarthat fenn kapcsolatot a Vatikánnal – egy titkos egyház is működik egyfajta földalatti mozgalomként, amely elismeri a pápa fennhatóságát.
Az 1950-es évek óta először mindkét fél elismerte a pápát a katolikus egyház legfőbb vezetőjeként.
Ötnapos útja előtt a Reutersnek adott nyilatkozatában a pápa által kinevezett Stephen Chow azt mondta, reméli, hogy "elősegíti a kölcsönhatásokat" Kínával, szélesebb értelemben véve Ázsiával.
Arra a kérdésre, hogy van-e üzenete a Vatikánból a vendéglátóinak, Chow szóvivőjén keresztül azt mondta: "Ez egyházmegyék közötti látogatás. A szárazföldi Kína kapcsolatot tart fenn a Vatikánnal állami ügyekben".
Vatikáni tisztviselők szerint a 2018-as megállapodás (amelynek részleteit nem hozták nyilvánosságra) nem vonatkozik Hongkongra, tekintettel az "egy ország, két rendszer" megállapodásra, amely biztosította, hogy Hongkong 1997-ben átkerüljön a brit uralom alól kínai uralom alá.
A vallási meggyőződés és a vallásgyakorlás szabadsága részletesen szerepel Hongkong mini-alkotmányában, az úgynevezett alaptörvényben, amely a város kínai különleges közigazgatási területi státusát szabályozza, amióta Nagy-Britannia 1997-ben átadta.
Egyes hongkongi papok és katolikusok attól tartanak, hogy a kínai hatóságok fokozatosan szigorítják az egyház feletti ellenőrzést a városban (ahol a 7 millió lakosból mintegy 400 000 katolikus), részben a vezető papok közötti cserék növekedése révén.
Chow nem zárta ki, hogy ezeket az aggályokat felveti szárazföldi kollégáinak. "Lehetséges, hogy különböző vallási vagy egyéb aggodalmakat érintsünk. Mostanáig a vallásszabadságot nem korlátozták Hongkongban" – mondta.
Becslések szerint az 1,3 milliárd lakosú Kínában 13 millió keresztény él. Hivatalos adatok viszont mindössze hatmillióra teszik a számukat.